Magyarországon körülbelül 170 anonim alkoholisták közössége működik; ez a becsült egymilliló alkoholbeteghez viszonyítva alig néhány ezer felépülőt jelent. A józanságukat aktívan ápoló AA-tagok szerint ennek az az egyik oka, hogy idehaza még mindig kevesen tudják, hogy létezik a felépülésnek ez a módja is. A kétmilliós Budapesten vannak olyan kerületek, ahol egyáltalán nem működnek AA-csoportok, a fővároson kívül pedig félmegyényi területek maradnak segítség nélkül.
Közel félszáz Magyarországon élő menekült a CEU OLIve elnevezésű oktatási programjának köszönhetően kapott esélyt az újrakezdéshez: fejleszthették nyelvtudásukat, folytathatták egyetemi tanulmányaikat. Egy giroszosként dolgozó kurd diák így tudta beteljesíteni álmát, hogy filozófiát tanulhasson. A Stop Soros miatt az egyetem kénytelen volt leállítani a programot.
A kormányzati kommunikációval szemben nem csak nyertesei, kárvallottjai is szép számmal vannak a “Földet a gazdáknak” programnak, a Fidesz-kormányok nagyszabású termőföld-kiárusító akciójának. Ők azok a bérlők, akik 2012-2014 között még örülhettek, hogy nyomott áron földhaszonbérleti joghoz jutottak állami tulajdonú földeken, néhány évvel később viszont azzal kellett szembesülniük, hogy az állam eladja a nekik bérbe adott földdarabot. Aki nem tudta megvenni, az most jó eséllyel azért küzd, hogy a területen maradhasson. De olyanok is vannak, akik pereskedés helyett inkább idő előtt visszaadták a földet.
A jobbikos fellegvár Tiszavasváriban a vasárnapi időközi polgármester-választáson a kormánypárti győzelem azokon múlhat, akik azt remélik, a fideszes városvezetés majd több fejlesztést vonz a kisvárosba, és azokon a telepi romákon, akiknek elegük van a közmunkát szervező jobbikosok hatalmaskodásaiból.
A skizofréniával élők veszélyesek, képtelenek dolgozni, nem is valódi betegség az övék – csak néhány példa azon sztereotípiák közül, amelyekkel nap mint nap szembesülnek a skizofrén betegek. Nemcsak a társadalom, hanem maga az egészségügy és a család is hajlamos megbélyegezni őket.
Az átmeneti otthonokba bekerülő családok jelentős része sosem jut lakáshoz, jobb híján intézményről intézményre vándorolnak. Az Ökumenikus Segélyszervezet kastélyosdombói intézményében viszont lehetőséget teremtettek a nehéz helyzetben lévő családoknak, hogy új életet tudjanak kezdeni. Egy speciális integrációs program keretében az intézmény lakói megtanulhatják, hogyan működik a háztáji gazdálkodás: az ő feladatuk az állatok etetése és a veteményesek gondozása. Akik jól teljesítenek az egyéves programban, munkához és később lakáshoz juthatnak.
Vasárnap polgármestert választ a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bódvarákó népe, mert a falu korábbi polgármesteréről kiderült: egy lopási ügyben felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a bíróság, így már nem tölthette be tovább a tisztségét. A csavar, hogy az ex-polgármester most újra indul a címért, és a legegyszerűbb – és valljuk be, a jelenlegi kormánynak eléggé bevált – kampányszöveget használja: „ha rám szavaztok, itt nem lesznek migránsok!”. Úgy tűnik azonban, a rákóiak egy jó részét egyáltalán nem érdekli a menekültválság, és inkább egy csak félig-meddig bódvarákói építési vállalkozót támogatnak, akinek egy terve van: fellendíteni a rohamtempóban elöregedő határközeli falu közösségi életét.
Magyarországon kevesen ismerik és használják az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában népszerű úgynevezett ABA terápiát, amely kiskorú autista gyerekeknek segíthet abban, hogy megtanuljanak kommunikálni a külvilággal és részt tudjanak venni a közösség életében. A Kis Lépések Alapítvány szeretné elérni, hogy ez a módszer minél hamarabb tb-támogatott legyen. A kezelés most fizetős, sok szülő mégis vállalja, mert az állami ellátás kevés a gyerekük számára.
Megszállott önkéntesek és egy újító szellemű általános iskolai tanár karolták fel Ózdon azokat a hátrányos helyzetű roma gyerekeket, akik egy valamiben biztosan bárkivel felveszik a versenyt: a zenélés. Így született meg egy éve a Várkonyi Csibészek nevű együttes. Azóta többször léptek fel nyári fesztiválokon és zenéltek együtt a Budapest Bárral is. A zenekar mégis többről szól, mint a koncertezés: a közös zenélés révén a gyerekek megtanulhatják, mit jelent a felelősségvállalás és a másokra való figyelés. Velük tartottunk útjukon az Ördögkatlan Fesztiválra, és végigkísértük, hogyan készülnek a fellépésre.
Mostanra Magyarországon is mindennaposan érzékelhetők lettek az egyre nagyobb méreteket öltő kivándorlás hatásai – elég csak a szakképzett munkaerő égető hiányára gondolni -, olyat azonban még nem láttunk, amit most a jelenséget szintén jól ismerő szomszédos Románia, ahol a külföldön élő és dolgozó állampolgárok tömegei jöttek haza, hogy a kormányuk távozását követeljék a legutóbbi, százezreket az utcára vivő bukaresti tüntetésen. A diaszpórában is rendszeresek ugyan a román ügyekben szervezett megmozdulások, sokan azonban úgy érzik, nincs sok értelme a nagykövetségek előtti, kisebb léptékű demonstrációknak.