Mihez vezet az egyre elharapódzó óvónőhiány? Mit kezd a társadalom és a szociális ellátórendszer az egyre hosszabb időre gondozásra szoruló időseivel? Ezek a kérdések, és az oktatási rendszer problémái tartották leginkább lázban az Abcúg olvasóit idén. Elevenítse fel 2019 tíz legolvasottabb cikkét!
Hat hazai civil szervezet kampányba kezdett, hogy elérjék: a kormány ahelyett, hogy további – a lakosságot olcsó, de rossz szénnel ellátó – lignitbányák nyitására adna engedélyt a borsodi szénmedencében, gondoskodjon a lignit kivezetéséről a lakossági tüzelőanyagok piacáról. De úgy, hogy ezzel ne tolja még inkább az ingyen elérhető, de még durvábban egészségkárosító hulladék elégetése felé a legszegényebbeket.
Az iskolaigazgatóból lett városvezető az Abcúgnak adott interjújában elmondta: elképzelhetőnek tartja, hogy az előző városvezetés idején bontani kezdett, majd félig meghagyott számozott utcákon elindult szociális lakásügynökség kibővítésével még több nehéz helyzetbe került miskolci család költözhessen szociális bérlakásba. Hosszú távon a szegregátumok felszámolásában hisz, de szerinte még legalább 10-20 év, mire ennek realitása lesz.
Az egyik első családok átmeneti otthona volt az országban a Szociális és Rehabilitációs Alapítvány (Széra) Budapest rákospalotai otthona, ahol 1997 óta találnak átmeneti menedéket lakhatási és megélhetési problémákkal küszködő családok. Az övék az egyik legkomplexebb szociális program a hazai családok átmeneti otthonai közül: kiléptető lakhatási programjukkal eddig összesen több mint 80 családot segítettek önkormányzati bérlakásokba. Munkájáért 2018-ban Jószolgálat-díjjal jutalmazták a szervezetet.
A ráckeresztúri rehabon külön csoportfoglalkozásokat tartanak a szülőknek, hogy tisztában legyenek, mivel jár a függőség. Sokszor ugyanis elbagatelizálják a problémát, vagy pont, hogy túlreagálják. De ami ennél is fontosabb cél, hogy maguk is fejlődjenek: ha ugyanabba a rosszul működő családi rendszerbe kerül vissza a gyerek, akkor szinte biztosra vehető a visszaesés.
Váradi Luca szociológus, a CEU tanára új kutatása arra mutat rá, hogy a középiskola első évében még azok a gyerekek is cigányellenessé válnak, akiknek korábban semmi gondjuk nem volt a romákkal, pusztán azért, mert azt gondolják, ez az ára a közösséghez tartozásnak.
A szexuális kisebbségekhez tartozó orvosoknak és orvoshallgatóknak rengeteg nehézséggel kell szembenézniük. Félnek, hogy szexuális beállítottságuk miatt kollégáik és betegeik megkérdőjelezik szakértelmüket. A diszkrimináció és a homofóbia miatt jobban ki vannak téve a stressz okozta testi-lelki problémáknak, a kiégés és a pályaelhagyás kockázata is nagyobb náluk.
Különböző utak vezették a budapesti vagy környéki erdőkbe azokat a hajléktalan embereket, akik saját maguk építette kunyhóba költöztek életük egy pontján. Huszonhárman közülük az Utcáról Lakásba Egyesület egy frissen megjelent interjúkötetében beszélik el élettörténeteiket, minden eddiginél közelebbi képet mutatva a városi erdőkben tengődő emberek valóságáról.
Több református iskolában is erősen megreformálták az oktatást, tantárgyak helyett projektek vannak, témahetekkel és erdei iskolával rugaszkodnak el a frontális oktatástól. A diákok egy elképzelt, saját tanyán keresztül tanulják meg az állat- és növénytant, autentikus fogadóétlap megtervezésével az informatikát, lekvárfőzéssel, középhőmérséklet számolással a matematikát, a Mátyás király kori témahéten pedig Mátyás reformjait monopolyval.
A dizájnerdrogok a hajléktalan emberek körében is megjelentek, főleg a 18-25 éves fiatalok fogyasztják az erős hatású és könnyen hozzáférhető szereket. Többségük állami gondozásban nőtt fel, nagykorúvá válásuk után kerültek az utcára. Arra is van példa, hogy az idősebb hajléktalanok a kannás borról váltanak át a drogra, mert az olcsóbb.