Keresés

Egy soproni ingázó egy napja képekben

Szonja speciális helyzetben van, édesapja révén a németajkú kisebbséghez tartozik, Ausztriába járt középiskolába, ott is érettségizett, azt mondja, perfekt a tájszólása. Ingázó, műszaki asszisztens Petőfalva (Pöttelsdorf) külterületén egy helyi vállalkozásnál.

Hülye fejjel megengedtem nekik, hogy ne járjanak iskolába

Betti megpróbált továbbtanulni, de egyedüli cigány volt az iskolában, így pár nap múlva hazament. Tündének a négyes már rossz jegy, Józsi pedig nem akar közmunkás lenni, mint az apja. Ismerjen meg 11 hátrányos helyezetű családot, ahol a szülők attól félnek, hogy a gyerekeik idő előtt otthagyják az iskolák, csakúgy mint egykor ők maguk, a gyerekek pedig küzdenek azzal, hogy a szüleik nem tudnak segíteni nekik!

A helyzet nem változik meg attól, hogy képeket készítünk egy háborúról 

Mit mutat az olvasóknak a sajtófotó a mélyszegénységről, a nők jogairól és a többi társadalmi problémáról? Tudnak-e a fotóriporterek valós képet festeni a gondokról, és vajon meg tudnak-e felelni annak a saját maguknak felállított követelménynek, hogy jobbá tegyék a világot?

Kerti budival indult a toldi idill megteremtése 3

Kerti budival indult a toldi idill megteremtése

Told Kelet-Magyarország egyik leghátrányosabb helyzetben lévő faluja, az ottélők mégis délutáni klubokba járnak, krumplit termesztenek a határban, a legjobb tanulóknak pedig ösztöndíj jár. Itt fejleszti a szociális modelljét az Igazgyöngy Alapítvány, amely a brókercsalás miatt elbukhatja a sok éve gyűjtögetett adománypénzét.

A sajtófotó nem csak vér és halál

A 2014-es Magyar Sajtófotó Pályázat zsűrije kifejezetten aktuális, fontos társadalmi kérdésekkel foglalkozó anyagokat emelt ki a pályázatok közül. A magyarországi bevándorlást bemutató képriport nyerte az egyik nagydíjat, a másikat egy hajléktalan férfi karácsonyát feldolgozó anyag, a társadalomábrázolás kategóriát pedig az Abcúgnak dolgozó Hajdú D. András nyerte a miskolci romák svájci menedékkérő útjáról szóló riportjával. Övé lett a legjobb portfólióért járó különdíj is.

Mindenkivel van valami, csak annak még nincs neve

Mindenkivel van valami, csak annak még nincs neve

Észrevétlenül tanult meg tökéletesen angolul, folyamatosan kacifántos forgatókönyv ötleteken töri a fejét. Viszont az anyukája, Gilla emlékezteti mindig, hogy köszönni kell, ha belép valahova, és csak egy rózsaszín selyemmalaccal tudja megtanulni a kémiát. Hogy telnek egy gimis autista fiú mindennapjai?

Akár négykézláb csúszva is, de fel kell hozni a vizet

Akár négykézláb csúszva is, de fel kell hozni a vizet

Inni egy pohár vizet, kezet mosni, egy teát főzni – a Lyukóvölgyben ez nem úgy működik, hogy az ember csak megnyitja a csapot. Miskolc, és egyben az ország legnagyobb szegregátumában se iskola, se orvos, se bolt, se utcanevek. A mindennapokat viszont az nehezíti meg a leginkább, hogy a legtöbb házba a víz sincs bevezetve.

Eddig tartott a blöff, Viktor!

Dudával, kiabálva, “Ne hagyjuk!”-feliratú transzparenssel tüntettek több ezren az Orbán-kormány ellen péntek este az Opera előtt. Látott már tüntetést karácsonyi világítással és fenyőfával? Nézze meg az Abcúg fotóriportereinek képösszeállítását!

Óriáshóember a múltból és szilveszteri pucérkodás a PeCsában

A közkeletű vélekedés szerint szilveszterkor kötelező bulizni, sőt, lerészegedni. A vécéölelős pillanatokat a drága film idejében még nem örökítették meg, sőt, a múlt század elején azért még a felső középosztály kiváltsága volt a privát fotó. Ennek ellenére a lazulós, felszabadultabb pillanatokon keresztül sajátos szemszögből pörgethetjük végig a huszadik századot és a fotózás széles körűvé válását is. […]

A huszadik század első felének karácsonyfái

Mi került a fa alá 1920-ban? Hogyan öltözött fel az úri nép a karácsonyfával közös beállított képhez a huszadiuk század elején? Változtak a fák az ötvenes években a korrábbiakhoz képest? A Fortepan archívuma segítségével nappalikba, iskolába és kórházba lesünk be, és még az első világháború frontjára is kinézünk.