Keresés

Az értelmi fogyatékos olimpikonokat szívatják csak igazán

Magyarországot képviselik, mégsem becsülik meg őket igazán

A Speciális Olimpiai Játékokon csak értelmi fogyatékossággal élő sportolók vesznek részt. Igaz, fogyatékossággal élnek, de lenyűgöző sportteljesítményre képesek. Ugyanúgy büszkeséget jelentenek az országnak, nekik azonban kevesebb figyelem és jutalom jár, mindössze az olimpiai díjazás egy százalékára jogosultak, sőt van, aki még arra sem. Már annak is örülnek, ha az utazást nem saját zsebből kell kifizetniük, mindezek ellenére nem panaszkodnak, hiszen egyiküket sem a pénz motiválja.

Facebookon kér segítséget a fóti gyermekotthon egyik lakója

Facebookon kér segítséget a fóti gyermekotthon egyik lakója

A fóti gyermekotthon egyik fiatal lakója úgy döntött, hogy kiáll magáért és a társaiért, és a Facebookon kér segítséget. Közel háromezer megosztásnál jár a hétfő délutáni poszt, amiben a hozzászólók a lány bátorságát díjazzák, és a támogatásukról biztosítják őt. Karolina, a 18 éves mozgássérült lány a posztjában arra kéri az embereket, hogy segítsenek nekik, hogy együtt maradhassanak, és felteszi a kérdést, hogy „Ti tudnátok a családotok nélkül boldogok lenni?”

Ő még rosszabb, mint a többi cigány, ő intézetis cigány

Ő még rosszabb, mint a többi cigány, ő intézetis cigány

A gyermekotthonban nevelkedő diákok könnyű célpontjai az iskolai zaklatásnak. Van, ahol nem csak csúfolják, hanem fizikailag is bántalmazzák őket. Segítséget pedig már nem is kérnek, hiszen a tanárok – bár gyakran szemtanúi ezeknek a bántalmazásoknak –, mégsem tesznek semmit, sőt, nem ritka, hogy ők maguk is életreszóló sebeket okoznak a diákoknak. Mindez egy olyan kutatásból derül ki, amiben egy önkéntes arról kérdezte egy nagy létszámú, vidéki gyermekotthon lakóit, hogy az iskolai hétköznapok során milyen sérelmek érik őket.

Nem tudnak mit kezdeni a gyermekotthonok a drogproblémával (KÉSZ!) 1

Nem tudnak mit kezdeni a gyermekotthonok a drogproblémával

A nevelők nincsenek felkészítve a drogfogyasztásból fakadó problémák kezelésére, keveset tudnak arról, mik azok a dizájner szerek és milyen veszélyeik vannak. Ritkán van pszichológus, addiktológus vagy szociális munkás az intézményekben, akihez segítségért fordulhatnának, jobb híján azonnal mentőt hívnak a gyerekekhez, ha droghasználatra gyanakodnak.

A nyelvvizsgához kötött felvételi burkolt vagyoni cenzus

A nyelvvizsgához kötött felvételi burkolt vagyoni cenzus

Ha minden feltétel egy csapásra adott lenne a közoktatásban, akkor is legalább négy évet kellene a kormánynak várnia a nyelvvizsgához kötött felsőoktatási felvételi bevezetésével – mondja Gyetvai Viktor, az április 26-i diáktüntetés szervezője. Szerinte a fiatalok nem várhatják, hogy majd a felnőttek felemelik a szavukat az oktatás problémái miatt.

1

Barátaiktól, rokonaiktól félnek a nevelőszülőséget fontolgató családok

Több ezer nevelőszülőt kellene ahhoz munkába állítani, hogy a szüleiktől elvett gyerekek ne intézetekben nevelkedjenek. Ez egyelőre nem valami hatékony, az egri kampányeseményre egyetlen érdeklődő sem ment el. Ott volt viszont több olyan család is, akiknél már nevelkednek gyerekek, velük beszélgettünk.

Láthatatlan hátrányok/nemi egyenlőtlenségek az iskolában: miért is jobbak a fiúk matekból?

Nemhogy nemi egyenlőség nincs az iskolákban, még beszélni se akarnak róla

Az iskolák keveset tesznek a zaklatások megelőzéséért, többnyire csak akkor foglalkoznak velük, miután megtörtént a bántalmazás. Van, ahol továbbra is él az a szemlélet, hogy a reál tantárgyak nem lányoknak valók, a nemi alapú diszkrimináció pedig leginkább láthatatlan marad az iskolában. A „NEM – Nemi Esélyegyenlőségi Mutató” projekt keretében a nemi esélyegyenlőséget kutatták a középiskolákban, és kidolgoztak egy olyan mutatót, amely segíthet az iskolák vezetőinek és a tanároknak, hogy hatékonyan felléphessenek a nemi előítéletek ellen.

Elhagyott családi házakkal áll a szegényei mellé Hajdúdorog önkormányzata 1

Elhagyott családi házakkal áll a szegényei mellé Hajdúdorog önkormányzata

Évek óta üresen álló családi házakat vásárol meg a hajdúdorogi önkormányzat, hogy aztán olyan helyiek használhassák azokat, akik eddig – saját tulajdon híján – piaci alapon béreltek ingatlant. A lassan három éve működő otthonteremtési programban most négy család vesz részt, akik öt év takarékoskodás után megvehetik az ingatlant, amiben laknak. Az önkormányzat pedig az így visszakapott vételárat újabb házak vásárlására fordítaná. Csige Tamás polgármester szerint a Hajdúdoroghoz hasonló kisvárosokban ez használható modell lehet a szociális bérlakások kiváltására, és a lakhatási szegénység mérséklésére.

Meghalnak az idősek, mire bekerülnének egy otthonba

Meghalnak az idősek, mire bekerülnének egy otthonba

Átlagosan két évet kell várniuk azoknak az időseknek, akik már nem tudnak magukról gondoskodni, hogy bekerülhessenek egy otthonba. A várakozók fele meg sem éri ezt, előbb meghalnak, minthogy ellátáshoz jutnának. Idén februárban már 24 ezren szerepeltek az idősotthonok várólistáin.

Nem merik bevallani a gyerekek, ha bántalmazzák őket az iskolában (jóvá kell hagyni még)

Nem merik bevallani a gyerekek, ha bántalmazzák őket az iskolában

Nyugat-európai és amerikai kutatások ennek ellenkezőjét mutatják: a gyerekek inkább hajlamosak bevallani, ha áldozatok, vagyis gyakoribbnak tűnik az iskolai bántalmazás, ha úgy kérdezik, hogy ki bántotta őket, mintha azt, hogy kit bántanak. Ez fontos visszajelzés lehet az iskoláknak, mivel azt mutatja, hogy az áldozatok nem bíznak abban, hogy segítséget kapnak. Az MTA iskolai bántalmazással foglalkozó kutatásából az is kiderült, hogy aki védelmezni próbálja az áldozatokat, maga is nagyobb eséllyel szenved el bántalmazást.