Keresés

Brüsszel kiakadt a magyar menekültügyi szabályokon

Az Európai Bizottság hivatalosan elkezdte vizsgálni a magyar menekültügyi módosításokat. Az EB hivatalosan levélben fogalmazott meg aggályokat, és gyors választ vár a magyar kormánytól ezekre. Az Index birtokába került levélben Brüsszel a hadsereg bevetését és a gyerekekre vonatkozó különleges szabályok hiányát is kifogásolta. A röszkei eseményekről is tájékoztatást kér az EB. 

Két héten belül választ vár az Európai Bizottság a magyar kormánytól a menekültügyi módosításaival kapcsolatban. Az Index birtokába került levél szerint Brüsszelben megvizsgálták a magyar kormány, illetve a parlament menekültügyi döntéseit, a menedékkérelmek elbírálásnak gyorsításától a válsághelyzet bevezetésén át az illegális határátlépés bűncselekménnyé minősítéséig, és aggályokat fogalmaztak meg.

A levelet a menekültügyi, illetve a jogi főigazgatóság vezetői írták alá, és Várhelyi Olivér új brüsszeli magyar képviselet-vezetőnek címezték. Ebben azt írták, hogy bár hivatalos tájékoztatást nem kapott az EB a parlament által megszavazott módosításokról, elvégezték az új magyar szabályok előzetes vizsgálatát. Az EB ilyenkor azt nézi, hogy az uniós joggal és az alapszerződéssel mennyire összeegyeztethető szabályokat alkot egy tagállam. Az előzetes vizsgálat számos aggályt tárt fel – áll a levélben, amely egy 10 oldalas függelékben elemzi a problémás pontokat.

A felsorolt aggályok nagyrészt ugyanazokkal a szabályokkal kapcsolatosak, amelyeket magyarországi ügyvédek és civil jogvédő szervezetek (például a Magyar Helsinki Bizottság vagy az Amnesty International) is bíráltak már. A főbb pontok:

  • a szerb határon beadott menedékkérelmek szisztematikus elutasításának lehetősége, és a hatékony jogorvoslati lehetőség hiánya
  • a határzár átlépésének a büntetőjogi szankcionálása és a védekezéshez és hatékony jogorvoslathoz fűződő jogok garanciáinak hiánya
  • a határátlépési pontok lezárása
  • a katonáknak adott jogosítványok a határ mentén, és az ezzel kapcsolatos biztosítékok és jogorvoslati lehetőségek
  • a gyerekekre vonatkozó különleges szabályok hiánya.

Emellett az Európai Bizottság tájékoztatást kér a magyar kormánytól a szeptember 16-i röszkei eseményekről, amikor a rendőrök és a menekültek összecsaptak a szerb-magyar határnál. Az EB azt szeretné tudni, miért alkalmazott erőszakot a magyar rendőrség nők és gyerekek ellen is.

A levél függeléke hosszan részletezi az egyes témákat, a védekezéshez fűződő jog témájánál például kitérnek a kerítésmászás miatt indult büntetőeljárásokban az anyanyelvhasználat kérdésére. A migránsok határzársértős ügyeiben az új magyar szabályozás szerint nem alkalmazható az a szabály, amely a legfontosabb iratok írásbeli lefordítását írja elő, pedig egyébként például az ítélet esetében az írásos fordítás automatizmus a többi, nem magyar anyanyelvű vádlottnál. Az írásos fordítást egy uniós irányelv is előírja.

Az elmúlt pár hétben az lett a magyar gyakorlat, hogy a bíróságon egyesével megkérdeznek minden frissen elítélt migránst, kér-e írásbeli fordítást. Szinte mindenki nemmel válaszol. A magyar kormány álláspontja szerint a szóbeli tolmácsolással és ezzel a felajánlással biztosított az anyanyelvhasználati jog.

A levéllel kapcsolatban az Index kereste Kovács Zoltán kormányszóvivőt – de egyenlőre nem kaptak választ.

Még az idén júniusban fogadott el az Európai Parlament egy állásfoglalást, amely szerint Magyarország jogalkotási és igazgatási gyakorlata nem tükrözi az alapvető európai értékeket, “nem felel meg a demokratikus elveknek, a jogállamiságnak és az alapvető jogoknak”. A Parlament akkor felkérte az EU végrehajtó szervét, az Európai Bizottságot, hogy “haladéktalanul kezdje meg a magyarországi demokrácia, jogállamiság és alapvető jogok mélyreható nyomonkövetési eljárását”.

Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője a strasbourgi plenáris ülésen éppen hétfőn kérte számon Jean-Claude Junckeren, az EB elnökén a jelentés elmaradását. Ez a levél azt jelzi, hogy az EB a vizsgálatot megindította. Az európai szocialisták Ujhelyi István javaslatára a szavazati jog felfüggesztéséről szóló 7. cikk elfogadása helyett azt sürgették, hogy e jelentést kérjék számon a bizottságon.

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!