Bujkálva, a főutak mentén, az időjárásnak és az erőszaknak kitéve dolgoznak a prostituáltak, miközben 15 éve törvény kötelezné az önkormányzatokat, hogy ezt a helyzetet megszüntessék. Türelmi zónák nincsenek, van viszont helyette a szabálysértési elzárás: ha nem fizeted ki a helyszíni bírságot, mehetsz a börtönbe a gyilkosok közé.
Balog Gizella szexmunkás. Összesen másfél évet töltött elzárva, egy ideig gyilkosokkal és rablókkal egy cellában, amiért tiltott közterületen állt. Csepelen dolgozott több másik lánnyal együtt, a rendőrök szinte minden nap bevitték. Helyszíni bírságot szabtak ki rá, ezt nem tudta kifizetni, ezért előbb Debrecenbe majd pedig Mélykútra vitték. Azért dolgozott tiltott helyen, mert türelmi zóna nem volt.
Tizenöt éve van törvény róla, hogy az önkormányzatoknak ki kell jelölniük türelmi zónákat, ez azonban a mai napig nem történt meg. A zóna kijelölése elvileg minden ötvenezer lélekszám feletti településen kötelező lenne, de ezt nem tartják be a önkormányzatok. Ahol volt is bármilyen próbálkozás erre, ott rendkívül cinikus módon történt: gyártelepek, periférián fekvő területek környékén, ahol a lányoknak esélyük sem volt normálisan és biztonságban dolgozni.
2012-ben ráadásul változott a szabálysértési törvény is, azóta ha a rendőr rajta kapja a prostituáltat, hogy tiltott helyen dolgozik, megbírságolhatja a helyszínen. Ha valaki nem tud fizetni, akkor a pénzbírság elzárásra változtatható.
A Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesülete egy hétfői beszélgetésen mutatta be, hogy az új szabálysértési törvény milyen súlyos változásokkal járt a szexmunkásokra és magára a szexmunkára. 2012 óta akár 300 ezer forintot is kiszabhatnak a rendőrök, a rekordot azonban az a budapesti szexmunkás tartja, akit több mint 13 millió forintra bírságoltak, ami hét és fél év elzárást jelent. 2012-ben a szexmunkásokra több mint 11 ezer esetben egyéb jogcímeken, például szemetelés, gyalogos közlekedés szabtak ki a rendőrök helyszíni bírságokat, összesen több mint 136 millió forint értékben.Csak 2012-ben a szexmunkásokra összességében kiszabott pénzbírságok, helyszíni bírságok átlépték az 1 milliárd forintot.
A résztvevők szerint a szabálysértési elzárás ma az egyik legabszurdabb szankció. Nem ritka, hogy több mint egy évre is elzárják a szexmunkásokat, gyakran ugyanolyan vagy akár még rosszabb körülmények közé, mint ha börtönbe mennének. Rájuk ráadásul különlegesebb szabályok is vonatkoznak, így ők például nem vehetnek részt a fogva tartásuk alatt szakkörökön vagy oktatáson. Az elzárás eredeti célja az integráció lenne, ez azonban a mai börtönkörülmények, a túlzsúfoltság mellett megvalósíthatatlan. Pálhalmán ugyan külön körletben tartják fogva a szabálysértési elzártakat, de – ahogy Gizella példája is mutatja – nem ritkán súlyos bűncselekmény elkövetőivel kerülnek egy zárkába.
Az ENSZ Nőjogi Bizottsága egyik jelentésében el is marasztalta Magyarországot. A Bizottság aggodalmát fejezte ki a női szexmunkások elleni diszkrimináció és a szexmunkások biztonságos munkafeltételeinek hiánya, továbbá a szexmunkát abbahagyni kívánók számára hiányzó kilépési programok miatt.
A prostituáltakkal is ugyanaz történik, mint a hajléktalanokkal vagy drogosokkal: az állam rendészeti eszközökkel próbál megoldani szociális problémákat. Sárosi Péter, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa szerint önmagában az sem lenne elég, ha Magyarországon lennének türelmi zónák, ha nem társulna hozzájuk szociális program. Sárosi példaként említette az egyik holland türelmi zónát, ahol egy éjjel-nappal nyitva levő helyre bemehetnek a szexmunkások óvszerért, vagy ha kérdésük van.
Mivel türelmi zónák nincsenek, ezért a szexmunkások szinte csak rossz helyen tudnak állni, ami miatt egyből megindul ellenük a szabálysértési eljárás. Védett területen eleve nem állhatnak, és mivel az önkormányzatok bármikor védetté nyilváníthatnak bármilyen településrészt, ezzel ellehetetlenítik a szexmunkások jogkövető magatartását, és visszaállítják a régi rendet: a szexmunkások szabálysértést elkövetve, bujkálva, a főutak mentén, az időjárási viszontagságoknak és az ellenük irányuló erőszakos cselekményeknek kitett környezetben ajánlkoznak fel.
Tamási Erzsébet, az Országos Kriminológiai Intézet munkatársa évek óta kutat a témában. Szerinte a törvény egész egyszerűen rákényszeríti a lányokat arra, hogy bujkáljanak vagy külföldre szökjenek. Szakmailag, emberileg és jogilag is tarthatatlan, hogy a prostituáltak börtönben ülnek. Ő rendőrökkel is beszélgetett már, és azt látja: nekik sem jó ez a csekkosztogatós módszer. Szerinte a megoldást az jelentené, ha végre valaki megkérdezné magukat a prostituáltakat, hogy mondják meg végre, mit szeretnének, és ne kívülállók okoskodják ki a megoldást.
Megosztás