Keresés

Nem azért van a boksz, hogy jaszkarizzunk

A szélsőségesek szerint itt csak magyarverésre tanítják a cigányokat az újpesti cigány közösségi ház új boksztermében. A vezetőjük szerint ez nem gladiátorképző, hanem ezzel emelik ki az utcáról a fiatalokat, és segítenek nekik boldogulni az iskolában.

“Én magyar vagyok, de a cigánylányok tetszettek mindig. Megkérdezik, mit sportolok. Focit? Mondom, nem, bokszolok. Na, annak még jobban örülnek” – meséli egy leplezetlenfélmosollyal a 16 éves Zsombor, a felújított Újpesti Cigány Közösségi Ház új boksztermének pénteki megnyitóján.

IMG_0111

 

Már két éve itt tölti szinte minden szabadidejét 20-25 roma és nem roma újpesti fiatal. “Olyanok vagyunk, mint egy nagy család. Nem megyünk rá egymás nőire. Nem cigányozunk. Ha igen, azt csak viccből” – mondják a fiúk két szendvics elmajszolása közben, akik most kivételesen nem edzőcuccban érkeztek a terembe, hanem szépen kiöltöztek a megnyitóra.

Eddig csak kettő, húsz négyzetméteres termük volt, az elmúlt hónapokban viszont a Kisebbségi Önkormányzat és az EMMI segítségével felújították a közösségi házat. Mostantól egy nagy, 1oo négyzetméteres teremben edzhetnek. A bokszzsákok még nincsenek felszerelve, a bordásfalak is hiányoznak még, de a csapat kemény magja már büszkén sorakozik fel a festék szagú teremben, és a levegőbe bokszolva mutatják, mit tanultak meg az elmúlt években.

Nem azért, hogy jaszkarizzunk

“Nagyon fainak a srácok, csak kicsit linkócik. A boksz viszont fegyelmet ad nekik. Mi is romák vagyunk, hallgatnank ránk: látják, hogy milyen magasra lehet eljutni, ha keményen dolgoznak” –  mondja Pécsiné Lázár Melinda, a fiatalok egyik bokszedzője. A másik edző, Csóka Gyula 23 évig bokszolt, hétszeres magyar bajnok, Melinda pedig 1o éve bokszol versenyszerűen, most készül a magyar bajnokságra. “Ráadásul ő a legcsinosabb boxolónő. Melcsi Boksz lesz a csapatunk neve” – mondta az egyik srác, akit erre Melinda csak viccesen meglegyintett, de hozzátette: valóban létre akarnak hozni egy egyesületet is, de valószínűleg inkább Újpesti Amatőr Ökölvívó Egyesület néven.

Látszik a fiúkon, hogy nagyon odavannak edzőnőjükért. “Ebből egyszer majdnem baj lett. Egy évvel ezelőtt az Indexen megjelent egy videó arról, hogy bokszot tanítunk a srácoknak. Aztán egy szerencsétlen mondatot ragadtak ki az egészből, és rögtön megjelentünk a kurucinfón is: Újpesten önkormányzati pénzből tanulnak magyart verni a cigányok. Ez volt a címe. Engem meg minden kurvának elhordtak a kommentelők” – mesélte Melinda, aki szerint a megjelent cikk után szinte lázadás tört ki a csapatban, alig tudta lenyugtatni a fiúkat.

“Arra gondoltunk, hogy készítünk egy videót, amiben elmondjuk, hogy mi nem erőszakból csináljuk ezt, hanem a sportért, a fair play-ért. Nem azért, hogy jaszkarizzunk az utcán” – mondta Joci, aki az értetlenséget látva gyorsan hozzátette, hogy ez népszólásban annyit jelent: vagánykodni. Végül nem készítették el a videót, mert féltek, hogy az csak olaj lenne a tűzre. “Az a baj, hogy mindig egy kalap alá veszik az összes cigányt. Mindenki csak mocskos cigány, pedig valójában nagyon sokfélék vagyunk. Én például muzsikus cigány vagyok, de a bátyáim már versenyszerűen bokszolni is elkezdtek. Én tőlük kaptam kedvet” – mondta Joci.

“Nekünk a boksz az olyan, mint másnak az evés. Már muszáj. Nagyon szeretjük, tartást ad, meg fegyelmet. Ha igazán verekedni akarnánk, akkor azt boksz nélkül is tudnánk. Persze, nem akarom, hogy a barátnőmet bámulják a bulikban, de hát azt ki hagyná? – mondja a 17 éves Pityesz.

Inkább napi négyszer fürdik

Az edzésekre 1o éves kortól bárki járhat, viszont a legtöbben azok közül kerülnek ki, akik részt vesznek a közösségi ház Tanoda felzárkóztató programjában – számukra ingyenes az edzés. A közösségi ház ugyanis nemcsak a boksznak nyújt helyet, hanem egy olyan közösségi tér is, ahol a cigányság találkozhat, fejlődhet, ápolhatja az identitását. “Egy húsz éves álmom vált ezzel valóra: egy olyan helyet szerettem volna teremteni, ahol a hátrányos helyzetű gyerekeket lépésről lépésre lehet fejleszteni” – mondta a helyi kisebbségi önkormányzat egyik képviselője, Molnár István Gábor, az Eötvös József Cigány-Magyar Pedagógiai társaság elnöke. Polgárosult cigány családból származik, édesanyja, Rácz Györgyi éveken át foglalkozott cigányság történetének kutatásával, problémás gyerekek oktatásával, cigány fiatalok tehetséggondozásával.

Molnár szerint Újpest mindig is nagyon elfogadó volt a cigányokkal, de a gyerekekben még így is nagyon súlyos nyomokat hagy, ha megbántják őket. “Ha csak a támadást érzik, azt, hogy kiközösítik őket, akkor ők sem fogják szeretni a magyarokat. Meg kell nekik magyarázni a helyzetet, de a kisgyerekek fejében lévő megbántást nagyon nehéz kitörölni. Van olyan, akit sokat csúfoltak büdös cigánynak az iskolában, és azóta folyamatosan fürödni akar, akár naponta négyszer is.”

A közösségi házban működik a kisebbségi önkormányzat irodája, így minden nap kapcsolatban vannak a helyiekkel. Molnár szerint az Újpesten élő 6-8 ezer cigány ember közül szinte mindenkit ismernek, legalább látásból. A házakban szociális irodát is működtetnek, bálokat, kiállításokat szerveznek (pénteken nyílt meg az újpesti cigányságot bemutatóhelytörténeti gyűjtemény is). Itt tartanak virrasztásokat is: a cigányságban még sokan tartják a hagyományt, hogy ha valaki meghal, akkor a család összegyűlik, és a temetéséig együtt virrasztanak. A közösségi háznak célja, hogy a cigány kultúrát ápolják. Cigány zenészeket hívnak meg, író-olvasó találkozókat szerveznek, és hamarosan be szeretnék indítani a cigány nyelv oktatását is. Délutánonként szerveznek sportfoglalkozásokat: a boksz mellett táncot is tanítanak. Az a terv, hogy ilyen integrált, hagyományörző és felzárkóztató központokat hoznak majd létre az ország több pontján is.

Aki drogozik, ki van rúgva

“Ez nem egy gladiátorképző. A bokszban is inkább 7o százalék a nevelésről szól, 3o százalék a sportról. Fejleszti a gyerekek monotonitás tűrését, növeli az akaraterejüket, edzi a memóriájukat – ez mind hozzásegíti őket ahhoz, hogy az iskolában is sikeresebben teljesítsenek” – mondta Molnár, aki annak idején maga is elkezdett bokszolni, 12 éves korában. “Ha ez nincs, bűnöző lettem volna. A játszóterek tömve voltak gyerekkel, a szülők dolgoztak, nem volt mást csinálni. Mi itt nemcsak oktatjuk itt a gyerekeket. Ha kell, szüleik helyett szüleik vagyunk.”

A nevelésben sokat segít, hogy a gyerekekkel foglalkozó bokszedzőnő sok magatartás zavaros gyerekkel foglalkozott már. Először pedagógiai asszisztensént dolgozott egy helyi általános iskolában, majd családgondozó volt egy olyan speciális gyermekotthonban, ahova  magatartászavaros, szenvedélybeteg (főként gyógyszer-és drogfüggő) gyerekek kerülnek. Jelenleg egy budapesti javító intézetben nevelő. “Láttam olyan rossz sorsú gyerekeket, akiknek már nagyon nehéz segíteni. Nem bokszoltathatok egy hepatitissel fertőzött srácot, hogy folyjon a vére-nyála. De azzal is nehéz, aki délutánonként nem tud edzésekre járni, mert muszáj a szüleivel dolgozni, távhőcsövet cserélni, vasat gyűjteni” – mondta. Szerinte az újpesti közösségi házba olyan fiatalok járnak, akiknek pont most lehet segíteni, hogy ne váljanak bűnelkövetőkké. “Ha valaki drogozik, nem jöhet. Ha bármiben szélsőségesen viselkedik, elküldjük. Figyelnek, hogy betartsák a szabályokat, mert nagyon szeretnek ide járni, maradni akarnak”.

“Ugye nem cigizni mentek?” – szól Melinda a bokszolós srácok után, akik a megnyitót követően közösen vonulnak a közösségi ház mögé. Egy pár perces bandázás után visszatérnek a terembe: cigányzenészek játszanak, és jönnek a lányok is. A bokszolós fiúk úgy tervezik, sokáig maradnak.

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!