Keresés

Bokros-csomag méretű, de nem megszorítás

Varga Mihály olyan nagy kiadáscsökkentést jelentett be, hogy azt például a teljes özvegyi nyugellátás, táppénz és lakásépítési támogatás felszámolásával lehetne megoldani – vagy úgy, hogy csak élvezzük a növekvő gazdasági teljesítményt. A kormány egyelőre titkolózik, így nem lehet tudni, hogy a Varga-csomag mennyire hasonlít majd Bokroséra. 

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egy Bokros-csomag méretű kiadáscsökkentést jelentett be kedden, a Napi Gazdasági által szervezett konferencián. Az eddig nagy titkolózás övezte, 2015-ös költségvetési tervről elmondta: csökkenteni kell az újraelosztási rátát (ez a kiadások bruttó hazai termékhez viszonyított aránya). Nem is kevéssel. A tervek szerint a tavalyi 49,8 százalékhoz képest idén a GDP 50,6 százalékát fogják kitenni a kiadások, ezt szeretnék lecsökkenteni 45 százalékra. A napi.hu számításai szerint az 5,5 százalékpontos csökkentés azt jelentené, hogy összességében 1700 milliárd forintot kell spórolni a kiadásokon.

Bokros Lajos volt pénzügyminiszter (b) és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara konferenciáján, 2013-ban. | Forrás: MTI/Soós Lajos
Bokros Lajos volt pénzügyminiszter és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter üdvözli egymást egy 2013-ban rendezett konferencián. | Forrás: MTI/Soós Lajos

 

Ekkora összegből közel négyszer fel lehetne építeni a négyes metrót. De mit jelent ez a szám a kiadáscsökkentés nyelvén? Varga arról nem árult el részleteket, hogy pontosan hogyan szeretnék elérni a tervezett 45 százalékos célt, de arra utalt, hogy azt nem egy lépésben, hanem fokozatosan szeretnék megtenni. Ha a megtakarítani kívánt összeget a kormányzati ciklus 2015-2017 közötti három évére osztjuk el, több mint évi 560 milliárd kiadáscsökkentést kell teljesíteni.

A 2014-re előirányzott adatokból kiindulva kiszámoltuk, hogy körülbelül milyen drasztikus kiadáscsökkentő lépésekkel tudná elérni a kormány a tervezett célt:

  • ha a következő három évben egy fillért sem költene a közszolgálati műsorszórásra (70 milliárd forint), abból a kiadási cél egy nyolcadát tudnák fedezni
  • ha lemondana a teljes stadionépítési programról (130 milliárd forint), meglenne az egy évi kiadáscsökkentés negyede
  • ha eltörölnék az összes gyógyszer támogatását (évi 290 milliárd forint), már összejönne a kiadáscsökkentés több mint fele
  • ha többé senkinek sem járna sem özvegyi nyugellátás (évi 340 milliárd), sem táppénz (évi 56,4 milliárd), sem lakásépítési támogatás (évi 160 milliárd forint), akkor pont elérnénk az évi 560 milliárd forintos kiadáscsökkentési célt

Ezeket a hipotetikus példákat természetesen csak a tervezett hiánycél nagyságának szemléltetésére hoztuk, hiszen Varga Mihály már hétfő este, egy Facebook-posztban tette helyre azokat, akik megszorításokkal riogatnak: “Van, akiknek mindig ugyanarra a rugóra jár az agyuk… Ma egy konferencián arról beszéltem, hogy csökkenhet az állami kiadások aránya, a legegyszerűbben úgy, ha nő a gazdaság teljesítménye. Ezért kell több munkahely, beruházás. Erre az MSZP újra megszorítózik, vágna, faragna. Nem volt elég 2010-ig?”

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Napi Gazdaság konferenciáján | Forrás: MTI/Kovács Attila
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Napi Gazdaság konferenciáján | Forrás: MTI/Kovács Attila

Tehát a kormány egyáltalán nem gondolkodik drasztikus lépésekben. Sőt. Inkább abban bízik, hogy tovább növekedik a gazdaság, emiatt pedig a GDP-arányos kiadás “önmagától” is csökken – ehhez elég annyi, ha nominálisan befagyasztják a kiadásokat.

Egy bank vezető elemzője szerint 0%-os inflációs szint mellett mindegy, ha befagyasztják a kiadásokat, ennek nem lesz semmilyen következménye. A következő években viszont várhatóan a 3%-ot is el fogja érni az infláció, de ha ezzel arányosan nem növekednek a kiadási tételek is, akkor azok reál értelemben erodálódni fognak. Ez kommunikációs szempontból el van bújtatva, viszont ahogy nő az infláció, a feszültségek ugyanúgy előjönnek majd, mintha már a kezdetektől fogva csökkentették volna a kiadásokat.

Az elemző szerint nem lehet hosszan tartó megoldás az sem, ha “fűnyírószerűen”, minden kiadásból próbálnak valamennyit lecsípni, anélkül, hogy strukturális átalakítások történnének. Ha egy rosszul működő intézményt nem alakítanak át alapjaiban, vagy nem szüntetnek meg, akkor természetszerű, hogy az átmeneti kiadáscsökkentés után inkább a visszarendeződés, az eredeti állapot visszaállítása felé igyekszik majd tendálni.

Lehetséges viszont, hogy a jövő évi költségvetés mélyreható változásokat fog magával hozni. A HVG értesülései szerint a kormány főként az egészségügyi és az oktatás terén tervez komoly szerkezeti reformokat, holott a megkérdezett elemző szerint pont ezek azok a területek, ahol nem a kiadások visszavágására, hanem inkább a kiadások növelésére lenne szükség. “Az egyes gazdasági funkciókra, az általános közigazgatásra sokkal többet költünk, ezeket lehetne strukturálisan átalakítani. Ez viszont valószínűleg jelentős létszámcsökkentéssel járna, sok érdeksérelemmel. Erre a kommunikációban nagyon jól fel kell készülni.”

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!