Néhány Bob Marley-szám, hippi plakátok és egy Kossuth téri kerítésdöntés fért bele abba a mai tüntetésbe, amelyen a szerb-magyar határon épülő kerítés ellen tiltakoztak. Azt mondták, a kormány kiírta magát az európai civilizációból, és most az önkénteseknek kell lemosniuk a szégyent, amit ezzel okoztak.
Szimbolikusan kerítést döntött ma délután a Kossuth téren néhány száz tüntető, akik a szerb-magyar határon épülő, 175 kilométeres, három méter magas kerítés ellen tiltakoztak. A migánsoknak segítséget nyújtó MigSzol Csoport által szervezett tüntetés a Bazilikánál kezdődött, ahol két aktivista szólalt fel. Az egyikük a Vajdaságból érkezett Gyantár Edit volt, aki arról beszélt, hogy aki Szerbiában él, az tudja, milyen lehet háború elől menekülni, ezért nem tekintik betolakodónak az ide érkezőket. „A globális szolidaritás sosem volt üres jelszó, de mára kötelezettség lett” – mondta. Szerinte erkölcstelen és képmutató dolog megbélyegezni, megalázni és kiközösíteni másokat egy olyan országban, ahonnan tömegek vándorolnak nyugatra: „A fal ennek állít emléket, és a saját nyomorúságunkra fog emlékeztetni”. Gyantár ezután elskandáltatta a tömeggel azt a jelszót, ami aztán többször is visszatért a tüntetés során:
Senki nem születik illegálisnak!
A beszédeket főleg Bob Marley-dalok vezették fel, például a „Get up, Stand up” című, a táblák között pedig sok antikapitalista, háború- és NATO-ellenes felirat volt. A tüntetők ezután a Szabadság téren keresztül a Parlament elé vonultak, ahol szimbolikusan széttéptek egy előre odakészített kerítést.
A Kossuth téren aztán újabb beszédek következtek, felszólalt Iván Júlia is a Magyar Helsinki Bizottságtól, aki szerint a kormány a kerítésépítéssel megtagadja az éppen ma 226 éves francia forradalom egyik jelszavát, a testvériséget, amire a kereszténység is épül. Iván azt mondta, a kormány megszegi saját alaptörvényét is, amelybe beleírták, hogy „valljuk az elesettek megsegítését”, ehhez képest a potenciális terroristaként emlegetik a több ezer kilométerről érkező, háború elől menekülő tömegeket. „Nyolc éve foglalkozom menekültekkel. Soha olyan elgyötörtséget nem láttam, mint most a szír menekültek arcán” – mondta. Iván szerint szégyen és megbocsáthatatlan a kormány politikája, és „az új menekültügyi törvénnyel kiiratkoztunk a civilizált európai nemzetek sorából” (erről ebben a cikkünkben olvashat). Iván szerint viszont a kormány szégyenét azok az önkéntesek, civilek és szociális munkások mossák le, akik például a szegedi vasútállomáson nap mint nap segítik a migránsokat. Nemrég mi is eltöltöttünk egy éjszakát a szegedi önkéntesekkel. Az erről szóló riportunkat itt olvashatja.
A szegedi MigSzolt képviselte Kékesi Márk is, aki azt mondta, eszükben sincs politikai állást foglalni, vagy eldönteni, hogy a migráció jó dolog-e, vagy sem. „Egyszerűen humanitárius célból szerveződtünk két hete” – mondta, aztán arról beszélt, hogy a kerítés valójában a magyar választóknak szól, és egy hatalmas pénzkidobás. „Az utóbbi években rohamléptekben javultak a szerb-magyar kapcsolatok. Mindannyian emlékszünk, hogy néhány éve a szerb rendőrök még rendszeresen büntették a magyar rendszámú autókat. Ez mostanra megszűnt, de a kormány most kerítést húz szomszédok, barátok, rokonok és szerelmek közé” – mondta.
Kékesi megköszönte az egyházak, a Szegedi Tudományegyetem és a szegedi önkormányzat segítségét. Azt mondta, utóbbi azok után biztosított nekik faházat a pályaudvar előtt, hogy a MÁV közölte, el kell hagyniuk az állomást, mert „ott csak utazási szándékkal lehet tartózkodni”.
Rajtuk kívül felszólalt Pfalz Aziz a Város Mindenkié képviseletében, akinek az apja maga is Szíriában született, valamint Rodgers Amy, aki szintén a szegedi MigSzoltól jött. Ő azt mondta, kerítés helyett új, kisebb menekülttáborokra van szükség a városokban, hogy a menekültek találkozhassanak a helyiekkel, az EU-tól pedig azt követelte, hogy nyissák meg a törvényes utakat a migránsok előtt Európa felé, és hogy ismerje fel, a menekültek nem jelentenek fenyegetést. A beszédben az is elhangzott, hogy Londonban blokád alá vonták a magyar nagykövetséget szolidaritás gyanánt, majd a tüntetés a „Ha én rózsa volnék” című dal közös eléneklésével ért véget.
Megosztás