Keresés

Bezárhatnak az alternatív iskolák a megszorítás miatt

A jövő évi költségvetési törvény tervezete szerint a civil fenntartású oktatási intézményekben a pedagógusok és az őket közvetlenül segítő dolgozók bérének állami támogatása a jelenlegi 75 százalékára csökken 2015 szemptemberétől. A súlyos megszorítás több mint ezer intézményt érinthet, többek között óvodákat, általános iskolákat, művészeti-, közép- és szakiskolákat, amelyek már most is nagyon nehéz helyzetben vannak. Ha az Országgyűlés megszavazza a törvényt, az többségüknél egyet jelenthet a megszűnéssel.

808357_90807854A köznevelési törvény szerint a “központi költségvetés a nem állami szerv által fenntartott intézmény köznevelési feladatainak ellátásához költségvetési hozzájárulást biztosít”, melynek “összege fedezi a nevelési-oktatási intézmény és a pedagógiai szakszolgálat ellátásához szükséges pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak illetményét, munkabérét és ezek járulékait. Nem állami fenntartású szakképző iskola esetében a költségvetési hozzájárulás igénybevételének feltétele, hogy a fenntartó szakképzési megállapodást kössön a kormányhivatallal.”

Ez a jelenlegi rendszerben annyit jelent, hogy a civil fenntartású, tehát alapítványi és magániskolák pedagógusainak, pedagógus-asszisztenseinek, titkárainak, valamint könyvtárosainak bérköltségét az állam 100 százalékban finanszírozza, ám jövő szeptembertől a kormány tervei szerint ez a támogatás 75 százalékra csökkenne.

A nehéz helyzetet súlyosbítja, hogy az iskoláknak nincs megfelelő pályázat sem fejlesztésre, sem forrásra, ezért a legtöbb helyen ez sem jelentene megoldást az anyagi problémákra.

A kifejezetten magán, tehát nem szülők vagy non-profit szervezet által, hanem vállalati pénzből fenntartott intézmények dolgozóinak bérköltség-támogatása is csökkenne a jelenlegi 33,3-ról 30 százalékra, ám ez esetükben nem hozna túl nagy változást, ráadásul nagyon kevés ilyen van, anyagi lehetőségeik pedig sokkal jobbak, mint a legtöbb oktatási intézménynek.

Az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének elnöke, Horn György szerint amennyiben a tervezet ebben a formában emelkedik törvényi erőre, az “a legtöbb intézményt azonnal ellehetetleníti.” A körülbelül 800 fenntartó szervezet többsége non-profit formában működik, és sokan jelenleg is a megszűnés határán vannak, így egy ilyen mértékű térítésmegvonást nem bírnának el. Az egyesületnél nem értik a megszorítás okát, ezért már a héten elnökségi ülést hívtak össze. Tartanak tőle, hogy ez a tervezet egy olyan tendencia kezdete, amely ezeknek az intézményeknek a végét eredményezheti  – mondja az egyesület elnöke.

Horn szerint az elmúlt években végbemenő változások hatására sok iskola a biztos túlélés érdekében kis egyházak védőszárnyai alá menekült. Ilyenek például a baptisták, akik közel 50 iskolát vettek át az elmúlt két év során, ez a tendencia pedig tovább erősödhet.

Az egyházi fenntartású iskolák a törvénytervezet szerint továbbra is teljes finanszírozásban részesülnek, ám azt továbbra is az állam dönti el, hogy mi számít egyháznak.

Az egyik debreceni művészeti iskola munkatársa szerint bár már a köznevelési törvény is nagyon megnehezítette a dolgukat, eddig talpon tudtak maradni, ám ha a tervezet nem változik, akkor két éven belül be kell zárniuk, mert maximum ennyi időre rendelkeznek tartalékokkal. A zenetanulás nagyon sok egyéb viselkedési és tanulási probléma megoldásában segíthet, ezért egy ilyen döntés a kormány részéről nem értelmezhető másképp, mint hogy “a gyerek ne tanultjon, maradjon buta.” – mondta az iskola munkatársa.

Több intézménynél még nem tudják, mivel járhat rájuk nézve a tervezett megszorítás.

A Rogers Személyközpontú Óvoda Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény vezetője, Lipták Erika még nem tudja, hogy milyen lépésekre kényszerülnek az ügyben, ám az Alapítványi és Magániskolák Egyesület elnökének állításait nem tudja megcáfolni. “Ugyan a létünket egy ilyen megszorítás nem veszélyeztetné, de mindenképp nehéz helyzet elé állítana minket” – mondta a Rogers igazgatója.

A Óbudai Waldorf is talpon tudna maradni egy ekkora mértékű megszorítás esetén, de szerintük még nagyon korai erről beszélni, ám szövetségi szinten mindenképpen javaslatokat fognak tenni a költségvetési törvény módosítására.

A Budapesti Montessori Általános Iskola és Gimnázium vezetői lehetséges forgatókönyv híján csak annyit tudtak mondani, hogy nyilvánvalóan nehéz helyzetbe hozná őket egy ilyen mértékű megszorítás, szerintük azonban a legnagyobb probléma az, hogy nincs pályázat, amit meg tudnának pályázni. Ennek hiányában nem könnyű kigazdálkodni a szükséges pénzeket, a szülőktől pedig nem akarnak, és nem is tudnak kérni.

Nem tudnak, és nem akarnak pénzt kérni a szülőktől a berettyóújfalui Igazgyöngy Alapítvány fenntartásában működő Alapfokú Művészetoktatási Intézménynél sem. L. Ritók Nóra igazgató szerint lehetőségük sem lenne erre, hiszen a törvény szerint a hátrányos helyzetű gyerekektől nem kérhető térítési díj, és a leghátrányosabb helyzetben lévő kistérségekben ez a réteg adja a tanulók zömét. Az iskola tanulóinak 70 százaléka munkanélküli, vagy közmunkából élő szülők gyermeke. Az alapítvány közhasznú civil szervezet, mely a művészeti oktatásból kiindulva egy olyan esélyteremtő modellt fejleszt, mely sikeresnek tűnik a mélyszegénységben élő, zömében roma családok integrációjában. Mindez veszélybe kerülhet, mert tevékenységük köponti eleme az oktatás. Ha nem lenne a kiegészítő támogatási rendszer, már most sem tudnának működni – mondja az igazgató.

A sors fintora, hogy az utóbbi években a családok egyéni utakon próbálnak jobb színvonalú oktatást kijárni gyerekeiknek, ezért az alternatív iskolákba soha nem látott túljelentkezés van, és nem csak a drága, elit intézményekben, hanem azokban is, amelyek azokra a gyerekekre építenek, akiket az állami iskola kilök az oktatási rendszerből – írta a nol.hu egy korábbi cikkében. A Waldorf-iskolákban több helyen például ötszörös túljelentkezés van.

Kérdéseinkkel megkerestük a Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM), ahol arról tájékoztattak minket, hogy az ügyben az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) az illetékes, ám tőlük eddig nem kaptunk tájékoztatást.

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!