Keresés

Bentlakásos iskolákba terelnék a hátrányos helyzetűeket

Túl sok a lexikális elem a tantervben, változtatni kellene a tanfelügyeleten, és több pénzt kellene adni a hátrányos helyzetű térségekben dolgozó tanároknak. Többek közt ez áll az oktatási államtitkárságon készült javaslatban, amelyet a tragikus PISA-eredmények miatt készítettek. Ebben felvetik a bentlakásos iskolák elterjesztését is. 

Bentlakásos iskolákban zárkóztatná fel a hátrányos helyzetű gyerekeket az oktatási államtitkárság – írja a hvg.hu arra a dokumentumra hivatkozva, amelyet a tragikus PISA-eredmények napvilágra kerülése után kértek az Emberi Erőforrások Minisztériumától. Azt írják, “néhány térségben az integrációs képzési modell az eredeti elvárásokhoz képest teljesen ellentétes eredményre vezetett: az osztályközösségekben sokkal erőteljesebben érvényesülnek, sőt uralkodóvá válnak a néhány gyerek által otthonról hozott, negatív viselkedési és életvezetési minták”, ami végül oda vezetett, hogy “a felelősen gondolkodó szülők a gyermeküket számos esetben inkább más település oktatási intézményébe kénytelenek átvinni, így megállapítható, hogy az ilyen esetekben az integrációs törekvések szegregációs eredménnyel jártak”.

Ezért az államtitkárság azt javasolta, “a hátrányos családi hátterű, negatív hatások veszélyeztetettségében élő gyerekek esetén erősítsék meg és terjesszék ki a bentlakásos rendszerben működő, felzárkóztató képzési formát”, ami egybevág a Jobbik évek óta hangoztatott javaslatával is. A hvg.hu emlékeztetett, hogy a bentlakásos iskolák elterjesztését Gyurcsány Ferenc is javasolta miniszterelnökként, de a Fidesz akkor úgy látta, ez súlyosan sértené a roma családokat. 

Túl sok a lexikális tartalom, sokat ártanak a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok

A lap szerint az Oktatási Hivatal és a köznevelési kerekasztal szakértőivel összeállított problémajegyzék négy területre vezeti vissza a kudarcos PISA-eredményeket. A dokumentumban megemlítik például a tanulási motiváció hiányát és “a fogyasztás kizárólagos értékmérőkénti megjelenését a közgondolkodásban”, ami “jelentős torzulást eredményezett a fiatalok jövőképében: egyre többen nem a tudás, hanem az ügyeskedés hatalmában hisznek és vesztesként tekintenek a munka, tudás és erőfeszítések útján érvényesülni kívánó emberekre”. Ezért az államtitkárság szerint “szakemberek segítségével meg kell találni a módját, hogy az iskolai nevelés során a fiatalok értékválasztásában a tudás legyen a vezérmotívum”.

Felvetik azt is, amit évek óta sokan hangoztatnak az oktatással kapcsolatban, hogy a tantervekben túl sok a lexikális tartalom, amelyek helyett az alkalmazási készségeket kellene erősíteni. A természettudományos kompetenciákban tapasztalt lemaradás javítására pedig komplex természettudományi oktatást, és átfogó, kötelező természettudományi kompetenciamérés bevezetését javasolnak. 

Az anyag szerint érdemes felülvizsgálni a jelenlegi iskolaszerkezetet is, hiszen a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok korai szelekciója károsan hat a társadalmi felzárkózásra és méltányosságra. Ezen kívül “sok iskolában hiányoznak a hozzáadott pedagógiai értékek, a hátrányos helyzetű iskolák pedig komoly szakemberhiánnyal küzdenek”. Az előbbi gond orvoslására egy mentoráláson alapuló támogatási hálózat kialakítását javasolják, amelyben egymástól tanulhatják el a jó példákat az iskolák. Az utóbbira pedig olyan, differenciált bérezési rendszert ajánlanak, amely bérpótlékkal és lakhatási támogatással ösztönözné a hátrányos helyzetű iskolákban dolgozó tanárokat.

Lényeges gond az is, hogy “számos iskolában (…) legalább három éve mindkét kompetenciaterületen folyamatosan az országos átlag alatti a teljesítmény, a helyi nevelőtestület és intézményvezetés nem képes önállóan javítani az iskola eredményességén, a helyi problémák kezelésére pedig nehéz, gyakran lehetetlen jól felkészült pedagógusokat bevonni”. Ezért szerintük javítani kellene a helyi iskolainfrastruktúrán, és kiemelt pótlékot kellene adni a nehéz helyzetben levő intézmények dolgozóinak. 

A kirívóan alulteljesítő és magas lemorzsolódást produkáló iskolák tanárainak és vezetőinek célzott szaktanácsadást írnának el, a tanfelügyeleti eljárásokat pedig csak a problémás intézményekre összpontosítanák. 

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!