Keresés

Beleszólna a városa jövőjébe? Így teheti meg

Kétféleképpen lehet megtervezni egy város fejlesztését: egyeztetéssel vagy anélkül. Magyarországon sok önkormányzatnál az utóbbit választják, és legfeljebb céltalan lakossági fórumokat hívnak össze. Most itt egy módszer, amivel a lakosok is beleszólhatnak a város jövőjébe. 

Az önkormányzatoknak nagy figyelmet kell fordítaniuk a városfejlesztés megtervezésére, amibe a legritkább esetben vonják be a lakosokat. Ha mégis muszáj, tartanak egy közmeghallgatást vagy lakossági fórumot, ahol kész helyzet elé állítják az embereket. Ők ugyan elmondhatják a véleményüket, de valójában nem vesznek részt a tervezésben, a fejlesztési terveknek semmi közük  a lakosok igényeihez.

Ezt a helyzetet változtatná meg a Völgyzugoly Műhely Kft. a közösségi nyitott fórumokkal, ahol egyenrangú partnerekként találkozhatnak a lakosok, a civilek, a vállalkozók, a képviselők és a polgármester. A közösségi mediáció egy konfliktuskezelési módszer, amiről kiderült, nagyon jól használható a településfejlesztésben. Most Tihanyban és Nagykovácsiban próbálták ki, a tapasztalatokból pedig kézikönyvet adtak ki.

Az utálattól a nagy ölelésig 

„Ez sokkal jobb módszer, mint egy lakossági fórum. Juli néni mindkét helyen ugyanazt fogja elmondani, de itt a polgármester nem egy díszes asztal mögött ül, és senkit sem fog csendre inteni, hiszen mindenki egyenrangú. A résztvevők körbeülnek, elmondják a gondolataikat, és minden vélemény bekerül a közösbe. Az emberek érzik, hogy számít a véleményük, mert bizalmi légkör alakul ki. Lehet, hogy a koncepcióba ugyanaz kerül, mintha egyeztetés nélkül írták volna meg, de így az emberek a magukénak fogják érezni” – mondta Vajna Virág, aki mediátorként vezette a tihanyi és a nagykovácsi közösségi fórumokat is.

Mindenek előtt persze el kell dönteni, hogy ki legyen az a 25-30 ember, aki részt vehet a beszélgetéseken. Általában az intézményvezetők, a civil szervezetek vezetői, önkormányzati emberek és vállalkozók vannak köztük, de fontosak a helyi véleményvezérek is. A lényeg, hogy minél többféle vélemény megjelenjen. „Tihanyban volt egy nagyon gazdag ember, aki megosztotta az embereket. Épp ezért javasoltam, hogy hívjuk meg, és el is jött az összes alkalomra. A végére kiderült, hogy jól lehet vele beszélgetni, ráadásul annyira leszállt a magas lóról, hogy az utolsó beszélgetés után ő kérdezte meg először, hogy nem tartunk-e egy közös, nagy ölelést” – mondta Vajna.

Beszélgetni kezdenek, akik sosem tennék

„Ahhoz szakértelem kell, hogy pontosan hogyan újítsák fel a főteret, de ahhoz nem, hogy milyen irányvonalat kövessen a település. Ezért a közösségi fórumokon nem konkrétumokról döntenek, hanem például arról vitatkoznak, hogy luxusüdülőket építsenek, vagy inkább zárkózzanak el a turisták elől. Abban persze egyetértenek, hogy a falunak fejlődnie kell, de nem ezt nem ugyanúgy képzelik el. Volt egy néni, aki állandóan a levendulatermesztésről beszélt. Eleinte ez nem nagyon hatotta meg a kikötőtulajdonosokat, őket az érdekelte, hogy a vitorlásversenynek legyen nagyobb visszhangja a faluban. Mindketten azt akarták, hogy a turisták ne csak fél napot töltsenek Tihanyban, hanem egy egész hetet, de ők a mediáció nélkül viszont sosem ültek volna le egymással. Így végül elfogadták egymás érdekeit”.

Tihanyban négy ülést tartottak, a sorozat végére pedig összegyűjtötték a legfontosabb célokat. Ilyen lett például a turizmus fejlesztése, a sportfejlesztés, a településmarketing javítása, vagy új szolgáltatások (pl. kaszinó) beindítása. A koncepciót végül az egyeztetések alapján írták meg, 2014-ben pedig Tihany kapta az Európai Falumegújítási Díjat, amit 1990 óta egyetlen magyar település sem nyert el.

Kell ez nekem? 

Vajna szerint a közösségi mediáció csak akkor eredményes, ha a polgármesterek önként vállalják. „Volt, hogy próbáltuk felajánlani a segítségünket, például a devecseri vörösiszap-katasztrófa idején, de akkor nem is reagáltak. Ha nincs motivációjuk, nem tudunk mit csinálni. Valahogy nekik is meg kell érteniük, hogy jól járnak, ha beszélnek az emberekkel” – mondta Vajna, aki szerint ez a tihanyi polgármesternek sem ment könnyen. „Eleinte ő is tépelődött, hogy kell-e neki ez az egész, félt, hogy elszabadulnak majd az indulatok. Aztán mégis elkezdte, és kellett idő, míg megszokta, hogy ő is ugyanolyan résztvevője a mediációnak, mint a nyugdíjas néni, vagy az óvónő”.

“Ha egy vezető autoriter módon kezeli a helyzetet, nem is lesz eredmény. Egyszer egy iskolai lopás miatt tartottunk mediációt, ami sikeres volt, mert egyezségre jutottak a felek, de a végén közölte az igazgató, hogy hiába ültünk itt öt órát, a gyerek, aki lopott, ugyanúgy ki van rúgva”.

Amikor a politika közbeszól

Tihany mellett Nagykovácsiban is közösségi mediációval készítették el a fejlesztési koncepciót, de itt közbeszóltak az önkormányzati választások, ahol a falu lecserélte a polgármestert és a teljes képviselő-testületet is. „Senki sem hitte, hogy bukni fog a független polgármester, ezért merte elkezdeni a mediációs sorozatot. Végül a fideszes jelölt nyert, aki az új képviselőkkel együtt azt sem tudta, mi ez az egész. Mivel nem vettek részt a folyamatban, az eredményt sem érezték a magukénak, és végül nem fogadták el a koncepciót. Ez is éppen azt mutatja, mennyire fontos, hogy minél többen, aktívan részt vegyenek a tervezésben”.

 

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!