Keresés

Bedugták a bűnözők közé, mert túl sokat járt a szája

A tizenhét éves Balázs szinte egész életében állami gondozott volt, a többiekkel ellentétben ugyanakkor panaszt mert tenni, ha nem volt elég az étel vagy rosszul bánt vele a nevelő. Ezt felrótták neki, és a vele szimpatizáló nevelők és pszichológus tanácsa ellenére speciális otthonba helyezték, pedig még papírja is van róla, hogy az csak árt neki.

Balázs ötéves korában került állami gondozásba, nem sokkal azután, hogy az édesapja öngyilkos lett.”Sokszor verte anyámat, aki erre elhagyta. Apám ezt nem bírta elviselni, és felakasztotta magát. A testvéreimmel együtt egy ideig anyával maradtunk, de elhanyagolt minket, úgyhogy állami gondozásba vettek”.

Balázs – aki álnéven szerepel a cikkben – öt éve került egy tizenkét fős lakásotthonba, ahol eleinte nagyon jól érezte magát. Korábban több otthonban is megfordult, és azt mondta, volt, ahol erőszakosan bántak vele. A kis létszámú otthonokat viszont azért találták ki, hogy minél családiasabb legyen a hangulat, ami az új otthonban működött is egy ideig. A lakásotthon vezetője nagyon jól szervezte az életünket, foglalkozott velünk, odafigyelt a tanulmányainkra is”. Csakhogy a vezető, aki egyben a gyerekek gyámja is volt, hamarosan nyugdíjba ment, és ezzel vége lett a családias légkörnek. Egymást váltották a vezetők, és Balázs szerint nehéz volt állandóan megszokni az új vezetői stílusokat, az egyikükkel pedig különösen nagy gondok voltak.

Késni kezdett az ellátmány. Volt, hogy a nevelő hozott be otthonról kaját, és előfordult, hogy mi vásároltunk be a zsebpénzünkből a kisboltban, ahol húst is alig árultak.

Ugyanezt megerősítette két nevelő is, akik akkoriban ott dolgoztak. “A lakásotthon vezetőjének kellett volna figyelnie arra, hogy elég tartalék maradjon a hónap végére. De úgy tűnt, hogy neki mindegy, mikor, milyen étel kerül a gyerekek elé. Persze, hogy a gyerekek panaszkodni kezdtek, mi meg kénytelenek voltunk összedobni a pénzt az ebédre”.

A gyerekek közül Balázs panaszkodott a legtöbbet, és a többiekkel ellentétben ő nemcsak a nevelők előtt háborgott. “Mindig nagyon fejlett volt az igazságérzete, akkor is, ha a többieket kellett megvédenie, és akkor is, ha a saját érdekeiért kellett kiállnia” – mondta róla egy másik nevelője, aki tizenöt évig dolgozott a lakásotthonban. Vagyis míg a többiek csak morogtak, hogy elegük van az üres tésztából, addig Balázs maga is megkereste a központi igazgatót, és a társait is ugyanerre biztatta.

Így jár, aki nem áll le a jogászkodással

Balázs 2013 októberében írta le először a problémáit a lakásotthonban működő érdekképviseleti fórumnak, amelyben az otthon néhány dolgozója mellett több gyerek is jelen van. Balázs és más gyermekvédelmi dolgozók szerint a legtöbb állami gondozott gyerek nem tudja, és nem is igazán akarja érvényesíteni a saját érdekeit, ezért  megszokott dolog, hogy ennek sem volt különösebb hatása.

Ezután mégis mindennapossá vált, hogy Balázs ilyen-olyan problémák miatt panaszkodott az otthonban és a központban. Ilyen probléma volt például, hogy a lakásotthon-vezető gyerekei rendszeresen az otthonban aludtak, vagy hogy néhány nevelő hamis feljegyzéseket írt Balázsról. “Egyszer például felírták, hogy Balázs összeverekedett egy társával, ami alapvetően megszokott eset lenne egy ilyen otthonban, de ez konkrétan meg sem történt. Ezt onnan tudom, hogy olyan dátummal írták fel, amikor éppen én voltam beosztva, és biztosan nem került sor ilyenre” – mondta az egyik korábbi nevelője. Balázs folyamatosan a jogszabályokat bújta, ami egyre kevésbé tetszett a megyei gyermekvédelmi központ vezetőjének: “Rendszeresen odatelefonált az otthonba, hogy négyszemközt akar beszélni Balázzsal”.

Hogy ezeken a beszélgetéseken mi történt, azt már csak Balázs elmondásából ismerjük: “Folyton sértegetett, engem genetikai hulladéknak titulált, általában pedig OBK-gyerekeknek nevezett minket. Ez az Orsós-Bogdán-Kalányos rövidítése volt nála. Engem mondjuk nem így hívnak, de arra próbált utalni, hogy roma származásúak vagyunk. Folyamatosan arra célozgatott, hogy ha nem fejezem be a jogászkodást, akkor áthelyez máshová. Egy ideig aztán nem is foglalkoztam tovább a szabálytalanságokkal, csak akkor kezdtem újra, amikor a legtöbb olyan dolgozó elment, aki az én pártomat fogta”.

Irány a speciális otthon!

Mindez oda vezetett, hogy tavaly ősszel javaslatot tettek Balázs speciális gyermekotthonba való áthelyezésére. Itt kifejezetten problémás gyerekek, főleg komoly, gyógyszeres kezelésre szoruló pszichés betegek, függők és büntetett előéletűek élnek, akikkel Balázs nem szívesen lakott volna egy fedél alatt.

Azt, hogy Balázsnak erre van szüksége, a megyei szakértői bizottság pszichológusainak véleményével támasztották alá, amely szerint pszichés problémák léptek fel a fiúnál: pszichopatizálódást és elsivárosodó érzelmeket is emlegettek. Felterjesztették az ügyet az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Bizottsághoz (OGYSZB) is, ahová Balázs januárra kapott időpontot, de már korábban, decemberben megérkezett a levél arról, hogy speciális otthonban akarják elhelyezni. Az OGYSZB indoklása szó szerint megegyezett a korábbi, megyei szakértői véleménnyel.

Balázs panaszt tett, amiért vizsgálat nélkül döntöttek róla, míg januárban végül tényleg megvizsgálták Budapesten. A szakvéleményben azt írták róla, jók a kommunikációs képességei, ép a realitástudata, megfelelő a figyelme és a koncentrációs színvonala, önkifejezése pedig “jó színvonalú, magasabb intellektus benyomását kelti”. Negatívumként azt hozták fel, hogy “manipulatív karakter, nárcisztikus élményfeldolgozással, szélsőséges érzelmi átélésekkel, alkalmazkodási nehézség által keltett erős belső feszültséggel”, és összességében borderline személyiségzavarra utaló jeleket mutat. Mivel ez kóros fejlődést jelent, speciális nevelési igényűnek nyilvánították, és javasolták az áthelyezését.

Balázs ekkor évek óta terápiás kapcsolatban volt a lakásotthon pszichológusával, aki szintén írt róla egy szakvéleményt. Ebből Balázs idézett részleteket. A pszichológus az OGYSZB véleményével ellentétben mindig úgy látta, hogy Balázs egy sérülékeny és érzékeny fiú, aki nehezen nyílik meg mások előtt, de egy szeretet alapon működő, kedves és segítőkész személyiség, akinél a gyerekkori traumák miatt rossz sémák alakultak ki. Ezért Balázsnak speciális otthon helyett inkább egy elfogadó, stabil közegre lenne szüksége, ahol elfogadják az érzékenységét.

Ha együttérző a környezet, nincs vele baj

Ezt támasztja alá egy fél évvel korábbi lelet is, amit a megyei kórházban készítettek róla. Ebben is leírták, hogy Balázsnál “sem elmebetegség, sem pszichopátia nem diagnosztizálható”, és képes megfelelően kötődni, együttérezni másokkal, annak ellenére is, hogy konfliktusos helyzetben feszültté és indulatossá válik. A lelet szerint ez éppen akkor fog változni, “ha megfelelően képes a környezet is együttérezni, határokat tartani, elfogadni, tisztelni őt”.

Balázs novemberben újabb vizsgálatot kért a kórházban. Az itt készült leletben elismerték, hogy vannak viselkedési problémái (koncentrációs zavar, szorongás), de kiemelték, hogy ezt részben a gyerekvédelmi rendszer problémái okoznak. A kórházban úgy látták, hogy amikor a nevelők kiszámítható elvárásokat támasztottak Balázs elé, és jól működött a lakásotthon, Balázs is könnyebben szabályozta a viselkedését.

Korábbi nevelői azt mondták róla, sosem volt különösebben problémás gyerek, sőt, aki szót értett vele, sokkal könnyebben elboldogult vele, mint a többiekkel. “A gyerekotthonokban előfordul, hogy a gyerekek a kábítószerhez nyúlnak, vagy megszöknek, de rá ez sosem volt jellemző” – mondták róla. Épp ezért Balázs egykori nevelői sem tudták máshogy értelmezni az áthelyezési kérelmet, mint a “jogászkodásra” érkezett büntetésként.

Papír van róla, hogy a rendszer is okozza a gondjait

Februárban az OGYSZB véleménye alapján Balázst speciális otthonba küldték. A fiú – a kormányhivatali gyermekjogi képviselő segítségével – fellebbezést adott be a döntés ellen, majd felkereste a gyámhivatalt, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot, az illetékes kormánymegbízottat és az alapvető jogok biztosát is.

A fellebbezés miatt Balázsnak csak néhány hónapig kellett a speciális otthonban lennie, mert a másodfokú döntésig engedélyezték, hogy visszaköltözzön a lakásotthonba. Balázs azt mondta, amíg a speciális otthonban volt, szinte semmilyen pszichoterápiás kezelést nem kapott, pedig ez elvileg éppen azért speciális, mert sokkal jobban odafigyelnek a pszichés problémákkal küzdő gyerekekre. Balázs azért is rosszul érezte magát, mert odabent több gyerek is megfenyegette, de ezeket hiába jelezte, mindig csak azt a választ kapta, hogy a nevelők meg fogják őt védeni a többiektől.

A gyámhatóság szakértői bizonyítást kért, ezért az Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetben vizsgálták meg. A hatóság arra kérte az igazságügyi pszichológust, hogy derítse ki, miért ilyen látványos az eltérés az OGYSZB és a Balázst évek óta kezelő pszichológus véleménye közt, és hogy valóban szükség van-e speciális otthonra.

Az igazságügyi pszichológus júliusban kiadott véleményében azt írta, Balázsnak stabil pszichoterápiás kezelésre és emberi kapcsolatokra van szüksége, hogy ne alakuljon ki nála személyiségzavar. A dokumentum szerint ha ezt a kezelést megkapja, mindegy, hogy speciális gondozási helyen él-e, vagy sem, de ha akarata ellenére visszaküldik, “fennáll a veszélye, hogy szélsőséges megnyilvánulásokra, cselekedetekre ragadtatja magát”. Az összefoglaló véleményben leírták azt is, hogy

a rendszer anomáliáinak jelentős szerepe volt személyiségfejlődésének alakulásában.

Vagyis a vélemény azt támasztotta alá, hogy Balázsnak még nincsenek komoly pszichés problémái, és éppen hogy folytatni kell a kezelést olyan környezetben, ahol ő is jól érzi magát.

Tehát az igazságügyi szakértői vélemény nem mondta ki, hogy Balázsnak speciális otthonra lenne szüksége, sőt, éppen azt írta, hogy megbízható, stabil közeget kellene neki biztosítani. A hatóság ennek ellenére augusztusi, másodfokú döntésében visszaküldte Balázst a speciális otthonba. Megígérték, hogy nem lesz ott az otthonban az a gyerek, aki korábban megfenyegette, de ezt sem tartották be” – mesélte Balázs egy héttel azután, hogy ismét beköltözött a speciális otthonba. Úgy döntött nem adja fel, ezért hamarosan a megyei és közigazgatási eljárási bíróságon fogja megtámadni a határozatot, szerinte ugyanis nem vették figyelembe az őt támogató szakvéleményeket.

A cikk megszólalói azt kérték, hogy álnéven, illetve név nélkül szerepeljenek, mert tartanak a retorzióktól. Ezért nem árultuk el azt sem, hogy az ország melyik részén történt az eset, és ezért nem szólaltattuk meg a másik felet sem. A cikkben leírt állítások mindegyikét több forrás és írásos dokumentum is megerősítette. 

A címlapi kép illusztráció, a részlet forrása: flickr.com/BurnAway CC-BY

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!