X

Barna vagyok, de ismerkednék!

Ne üzenjük azt a roma fiataloknak, hogy nekik diplomát szerezni csak emberfeletti képességekkel lehet, mert az sokakat eltéríthet a tanulás útjáról – vallja az a két roma fiatal, akik évek óta a YouTube-on poénkodnak saját cigányságukon. Videóikkal azokat a romákat képviselik, akikről már nem lehet azt mondani, hogy fel kell zárkózniuk. És, bár ahhoz azért kellett idő, hogy a nézőik megértsék: ők nem gúnyolódnak a roma embereken, inkább nevetve gondolkodtatnak, mára mégis ott tartanak, hogy középiskolába járnak segíteni, és tőlük kér nevelési tanácsot a roma kisgyereket örökbefogadó család.

A Miskolci Egyetem kollégiumában lett szobatárs négy évvel ezelőtt két roma fiú, Ricsi és Tibi. Nem ismerték előtte egymást, Ricsi Encsről, Tibi pedig egy kis faluból, Arnótról érkezett a borsodi megyeszékhelyre. Gondolták, ha már nagy eséllyel a következő években úgyis össze lesznek zárva, nem ártana jóban lenniük. “Rá voltunk kényszerítve, hogy kijöjjünk egymással, a kollégiumi szobánkban találtuk ki, hogy kezdjünk el a YouTube-ra videókat csinálni” – mesélnek a mára legjobb barátokká vált fiúk a kezdetekről.

“A cigányságról bármilyen kontextusban nagyon nehéz párbeszédet folytatni, ezért próbáljuk ezt a feszültséget úgy oldani, hogy elkezdünk róla poénosan beszélni.” / Fotó: Hajdú D. András

“Roma News” címmel 2014 áprilisában fel is került az első közös anyaguk a videómegosztó oldalra, Ricsinek akkor már Németországban élt az egész családja, azt mondja, a videónak részéről az is volt a fő célja, hogy lássák a rokonok, minden rendben vele.

A Roma News Production mára négy fiatal srácból és egy lányból áll, egy kivételével mindannyian romák. Nemrég meghirdetettek egy eseményt a margitszigeti szökőkút elé, “Tanuljon meg minden cigány úszni” címmel – erre, mint utóbb megtudtam, nem ment el senki. De a csatornájuk is tele van hasonló témájú videókkal. Mint például az “5 ok, amiért a romák nem szeretik a telet”, “Hogyan csetelj egy romával”?, “Barna vagyok, de ismerkednék.hu”, de az “iGipsy- az első okos cigány” szókapcsolatot is ők találták ki.

Videóikban a humor, az irónia és a populáris elemek keverednek egymással, így próbálják fogyaszhatóvá tenni azokat a nézők számára – mesélik Ricsi budapesti lakásában, ahol a videókat is vágják. Szórakoztatni akarnak, és elmesélni azokat a dolgokat, amiket ők is átéltek a hétköznapokban romaként. “Ezekbe a számunkra hétköznapi dolgokba a legtöbb embernek nincs betekintése, nem ismeri ezeket. Ezért mi megmutatjuk” – mondja Tibi.

A cigányságról bármilyen kontextusban nagyon nehéz párbeszédet folytatni, ezért próbáljuk ezt a feszültséget úgy oldani, hogy elkezdünk róla poénosan beszélni”.

A romáknak is megvannak a közös szokásaik, a nyelvük, a saját poénjaik, jobban nevetnek a saját belső dolgaikon. Ezekből próbálunk meg néhányat felvillantani a videóinkban – mesélik. Ezek azonban nem csak a romáknak szólnak, sőt. “Két gyerek bemegy reggel a suliba. Az egyik roma, a másik nem. Elkezdenek arról beszélgetni, hogy látták előző este a legutóbbi videónkat. Egyből van témájuk egymással, és mennyivel jobb ez így, mintha ez a párbeszéd azzal a felütéssel kezdődne, hogy láttad tegnap a híradóban, hogy a romák mit követtek el” – oszt meg Ricsi egy egyszerű példát arra, hogy mit is szeretnének elérni, azon túl, hogy szórakoztassanak.

“Gyakran megkapjuk azt a kérdést, hogy mi átéltünk-e bármilyen driszkiminációt, és esetleg ez sarkallt volna arra, hogy a romákkal kapcsolatos sztereotipíákról szóló videókat csináljunk, de a válasz egyértelműen nem. Persze minket is követtek már biztonsági őrök a szupermarketben, de egyáltalán nem ilyesmi motiváció vagy sérelem áll amögött, amit csinálunk. Nincs semmi dacos jelleg ebben” – mondják.

A nézők 70-80 százaléka jól fogadja a videókat, és értik benne az iróniát. De az elején ez nem ment ennyire egyértelműen. Meg kellett tanítaniuk a közönségüknek, miként is értsék ezeket a dolgokat, hogy ne az jöjjön le, hogy ők tovább rontják a poénjaikkal a romákat egyébként is sokszor sújtó sztereotíp gondolkodást. A fiúk úgy látják, sokan még mindig nem tudják hova tenni az iróniát, ezért kommentekben és a hozzájuk érkező levelekre válaszolva próbálják egyértelművé tenni, hogy ez az egész a szórakoztatásról és a viccről szól. “Akik hosszabb ideje követnek minket, abszolút értik, hogy mit is csinálunk: nevetve gondolkodtatunk és próbáljuk erősíteni a romákban a pozitív identitást”.

Fotó: Hajdú D. András

Szerveznek eseményeket is, mint a margitszigeti, de ezekben is inkább a figyelemfelhívás a lényeg, nem az, hogy végül hányan jelennek meg ezeken. De álltak már ki Miskolc központjában egy “Cigány vagyok, beszélgessünk”! feliratú táblával a nyakukban.

Az is fontos, hogy a videókban tudást is átadjanak. Szerintük ugyanis a roma emberek nagy része annyival azonosítja magát, hogy ő roma, de nem tudnak magukról annyi mindent, ami egy egészséges identitáshoz szükséges lenne. Nem tudnak a történelmükről, a kultúrájukról, ezeket nem tanítják nekik, ezekről nincs szó a tankönyvekben, nem beszélnek róla otthon. “Mi ezt úgy oldjuk meg, hogy beszélünk például a romani nyelvről, arról, hogy honnan is származik a zászlónk, vagy, hogy a csávó, csaj, séró szavak a romák nyelvéből kerültek át a magyarba. De arról is szívesen beszélünk, hogy milyen, amikor túl keményre sikerül a vakaró, ugyanis ez sem egy ismeretlen probléma a roma emberek életében”.

A vicces videók mellett van egy másik csatornájuk is, amiben roma középiskolásoknak próbálnak segíteni abban, hogy hogyan jelentkezzenek egyetemre, hogyan készüljenek fel a felsőoktatásra. “Közgazdász vagy éppen villamosmérnök roma hallgatók mesélik el ezekben, hogy milyen a szak, ahová járnak, miért jelentkeztek oda, hogyan jutottak be. Azt látjuk, hogy sok olyan, oktatással foglalkozó weboldal van, aminek a nyelvezete eléggé idegen, és nem csak a roma fiataloknak. Mi a videóinkban ezt a nyelvezetet próbáljuk egyszerűsíteni”.

Úgy látják, egyre jelentősebb a romák között egy olyan réteg, aki továbbtanul, vagy olyan munkája van, amiből jól eltart egy családot, olyan életet él majd, amivel elégedett. Persze, ők is látják, hogy vidéken mennyire rossz néhol a helyzet, van is olyan videójuk, ami a közmunkáról vagy a téli falopásról szól. De ezeket sem úgy állítják be, hogy ez mennyire szörnyű. Inkább úgy, hogy oké ez van, beszéljünk róla, de ne süllyedünk bele a magunk szomorúságába.

A csapatban mindenki diplomás vagy most jár egyetemre. Aki nem roma, az a diplomszerzésre általában nem tekint elérhetetlen álomként. A romáknál ez még mindig másképp van. “Jó lenne azt erősíteni, hogy ez egyáltalán nem egy álom, szép dolog, de nem elérhetetlen. Szeretnénk ezt természetessé tenni, nem kell köré mítoszt tenni, mert nem olyan nagy szám, hogy egy roma fiatal diplomát szerez. Ahhoz képest, amikor én jártam egyetemre, jóval több roma tanul a szakomon. És tudjuk, hogy arányaiban mérve ez még mindig kevés, de látszik, hogy ez az ív létezik. Nem a roma James Bondok képét kéne erősíteni, hanem azt, hogy srácok bátran próbáljátok meg, meg van az a lépcsősor, amit be lehet járni, mert sokan előttetek bejárták már” – mondja Tibi.

Középiskolákba is járnak beszélgetni, magukról, arról, hogyan jutottak el az egyetemre. “Nem úgy állunk eléjük, mint a csodás kivételek, akiknek sikerült. Elmondjuk, hogy milyen ösztöndíjak vannak, mik a lehetőségek, miért mentünk arra a szakra, mit kezdtünk vele. Az előtte rész, hogy milyen sorból jöttünk egyébként, az minimális. Nem a cigány, aki munkát kapott a multinál mítoszt akarjuk erősíteni a történetünkkel”.

Ilyankor érzik át igazán, hogy ez már jóval többről szól, mint a vicceskedésről. Meg akkor, amikor a nézők tőlük kérnek segítséget. Például az a család, aki egy roma gyereket fogadott örökbe. A szülők tőlük kértek tanácsot abban, hogy mekkora hangsúlyt kapjon a gyerek nevelésében a roma hagyomány, elsülhet-e ez rosszul, és szerintük hogyan kéne felépíteni majd benne a roma identitást.

Categories: Egyéb
Tags: cigányságoktatásvideók
Prókai Eszter :