Keresés

Az új felsőoktatási törvény legfontosabb változásai

A parlament hétfőn elfogadta az új felsőoktatási törvényt. Az eduline.hu pedig összeszedte a legfontosabb változásokat.

Ezek között van például, hogy megváltoznak az átsorolási szabályok, két félév alatt minimum 18 kreditet kell gyűjteni, a hallgatóknak pedig kötelező lesz a kompetenciamérés is. Megjelenik az alkalmazott tudományok egyeteme és nem tágított a kormány a miniszteri küldöttekből álló konzisztóriumtól se.

Az egyik legfontosabb változás az, hogy azokat az állami (rész)ösztöndíjas hallgatókat, akik két félév alatt nem szereznek minimum 18 kreditet, átsorolják önköltséges képzésre.

  • Idegen nyelveken is kell tanulni – újdonság az is, hogy a szakokon előírt krediteken túl, annak tíz százalékáig nem magyar nyelven oktatott tárgyakat is fel lehet venni
  • Kötelező lesz ezentúl a hallgatóknak az egyetemre bekerüléskor és a kikerüléskor is kompetenciatesztet kitölteni, hogy felmérhessék, az egyetem vagy főiskola mit tett hozzá a tudásukhoz
  • a módosítás alapján a felsőoktatás alapintézményei az egyetemek és a főiskolák, melyek mellé most egy új intézményi forma is születik: az alkalmazott tudományok egyeteme
  • a törvény rendelkezik a közösségi képzőközpontokról, amelyek várhatóan 6-8 városban jöhetnek majd létre. Palkovics László példaként említette Salgótarjánt, Ózdot és Kisvárdát, és lehetőségként kitért a kihelyezett intézmények átalakítására is. Ezekben a központokban már akkreditált intézmények folytathatnak kihelyezett képzést, ha a helyi közösség ezt igényli
  • a kormány nem tágított a konzisztóriumoktól sem. (A konzisztórium részben átveszi a rektorok feladatait, ők döntetnének a stratégiai kérdésekben és a gazdálkodásba is beleszólnak majd. Mint arról az eduline is írt, e miatt többen is felháborodtak, az Átlátszó Oktatás egyenesen a rektorok kasztrálásáról szólt, a Magyar Rektori Konferencia elnöke pedig azt kifogásolta, hogy vétójoga lenne a miniszteri küldötteknek)
  • a módosítás rögzíti, hogy a konzisztóriumnak öt tagja van, amelybe három tagot delegál a miniszter. A tagok személyére a miniszternek javaslatot tesznek a felsőoktatási intézmény gazdasági-társadalmi környezetének meghatározó szervezetei és az érintett felsőoktatási intézmény, valamint annak hallgatói önkormányzata
  • a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola nevet vált, Budapesti Metropolitan Főiskola lesz
  • az is egy változás, hogy ezentúl az Oktatási Hivatal vezetni fogja a nyelvvizsgák nyilvántartását
  • kiegészítették a hallgatók jogairól és kötelességeiről szóló részt is, belevették, hogy a hallgatók kötelesek betartani az egyetemetek, főiskolátok szabályait, tisztelniük kell az intézmény hagyományait, valamint bekerült egy passzus az emberi méltóságról is.
Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!