Keresés

Kizsigereli a gyerekeket a töménytelen tanóra

Elutasíthatja- e egy óvoda a gyerek felvételét helyhiányra hivatkozva? Megszabhatja-e egy iskolaigazgató, hogy milyen ruhában járjon a diák? Lehet-e a pedagógiai nevelés része a fenyítés? – ezek a kérdések mind felmerültek azokban, akik 2013-ban az oktatási biztos hivatalához fordultak. Aáry-Tamás Lajos jelentésében konkrét eseteken keresztül mutatja be, hogy mihez van joga a diáknak, a tanárnak és a szülőknek.

Az oktatási biztos hivatala minden évben elkészíti jelentését a közoktatási rendszer állapotáról. A legutóbbi ilyen a 2013-as évről szól, és bár a hivatal oldalára még nem került fel, Aáry-Tamás Lajos már az Országgyűlés illetékes bizottsága előtt is beszámolt a köz- és felsőoktatást érintő tapasztalatairól.

A jelentés egyik legfontosabb része a személyi szabadságjogokkal foglalkozik, attól kezdve, hogy mi van akkor, ha verik egymást a gyerekek az iskolai folyosón, egészen addig, amikor egy tanár meg akarja mondani a diákjának, hogy milyen ruhát vehet fel. A biztos azt tapasztalja: az intézményvezetők maguk is nagyon komoly jogsértésnek tartják a testi fenyítést, a bántalmazás leggyakrabban a tanulók között, nem a tanuló és a pedagógus között alakul ki, de utóbbira is van példa: a tanár ilyenkor azt gondolja, hogy a fegyelmezéshez tartozik a testi fenyítés. Az iskolai agresszió továbbra is jelen van az intézményekben,  a megelőző évhez képest  azonban se növekedést, se csökkenést nem tapasztalt a biztos.

A hivatalt megkereső egyik szülő arra panaszkodott, hogy gyerekét az iskolában társai folyamatosan bántalmazták, kék-zöld foltokkal jött haza az iskolából. Egy alkalommal beszorították a mosdóba, joghurttal és vízzel kevert vizelettel locsolták. A folyadékot az intézményvezető megvizsgáltatta: gusztustalan állagú színezett víz volt, vizeletet nem tartalmazott. A nyolcadikos tanuló végül osztályfőnöki intőt kapott.

Nem csak az agresszió sértheti a tanulók személyiségi jogait: ilyen például az is, ha valakitől el akarják venni a mobiltelefonját vagy zenelejátszóját, és az is, ha bele akarnak szólni, hogy milyen ruhát viseljen az iskolában. A megjelenés, az öltözködés, a külső megválasztása az ember önrendelkezési jogához tartozik – írja a biztos, miután egy pedagógus érdeklődött nála arról: előírhatja-e egy intézmény házirendje a külső megjelenésre vonatkozó szabályokat.

Aáry-Tamás Lajos szerint az oktatás világában azok a külső megjelenésre, öltözködésre vonatkozó iskolai előírások jogszerűek, amelyek a tanuló testi épségét őrzik. Ilyen előírás lehet például, hogy bizonyos ékszerek nem hordhatók testnevelés órán, mert balesetveszélyesek, vagy, hogy műhelygyakorlatokon védőöltözetet kell használni. Nem jogszerű azonban, ha csak azért írnak elő a külső megjelenésre, öltözködésre vonatkozó szabályokat, hogy ezzel “egyneműsítsék” a tanulókat, és az sem, ha az öltözködési szabályoknak fegyelmezési célja van. “A tanulók külső megjelenésére, viseletére vonatkozó kérdésekbe az iskola nem avatkozhat be, ez a tanulók személyiségi jogainak csorbítása lenne” – írja a jelentés.

Visszatérő panasz volt a szülők részéről, hogy az oktatási intézmény nem akarja felvenni a gyereküket, annak ellenére, hogy a körzetben éltek, illetve az sem volt világos néhányuknak, hogy megteheti-e egy intézmény, hogy sorsolással döntse el, ki járhat oda. Az egyik konkrét esetben az történt, hogy a körzetes iskola helyhiány miatt elutasította a gyerek jelentkezését, azzal az indokolással, hogy bár az intézmény körzetében, de egy kilométeren kívül található a lakóhelye. A hivatal szerint azonban, ha a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola körzetében található, az igazgató köteles a gyermeket felvenni.

A kötelező testnevelés bevezetésével a gyerekek heti óraszámai is jelentősen megugrottak, sok esetben pedig nem csak a megemelkedett óraszám, hanem azok egyenlőtlen elosztása is problémákat okoz. Az egyik panaszban azt kifogásolták, hogy a gyerekük osztályának az egyik héten 46 tanórája van, a másik héten pedig 34, és van olyan nap, mikor 13 órája van gyermeküknek. Mire hazaér az iskolából, nem marad idő a másnapra feladott házi feladatot elkészíteni. Aki távolabbról jár az iskolába, annak a szülők állítása szerint a legalapvetőbb biológiai szükségletek kielégítésére sem jut ideje. A szóban forgó intézményvezető szerint az iskola órarendjének kialakításakor számos nehézséggel kell megküzdeniük: be kell tartaniuk azt a kötelező óraszámot, amit a helyi tanterv előír, ehhez pedig még pluszban adódott a heti négy testnevelésóra is.

Több szülő is panaszkodott rá, hogy az iskola nyomást gyakorol rájuk, hogy gyereküket magatartási problémáik miatt vigyék el az intézményből, ellenkező esetben fegyelmi eljárással távolítják el. Az egyik szülővel a tanítási év utolsó napjaiban közölte az igazgató, hogy a tantestület a gyerek kizárása mellett döntött, ezért megkérték a szülőt, hogy keressen a gyereknek másik iskolát. A szülő szerint nem volt korrekt, hogy tanév közben nem jelezték neki a problémákat. Az oktatási biztos szerint jogsértően jár el az iskola, ha a tanulót magatartási vagy egyéb problémái miatt az intézményből eltanácsolja.

Sok beadvány érkezett a hivatalhoz a sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek, tanulók jogai miatt is. “Az érintett tanulók és szüleik könnyen kerülnek kiszolgáltatott helyzetbe. Ennek hátterében sok esetben az információk hiánya áll, mivel sem a tanulók vagy szüleik, sem a velük kapcsolatos feladatokat ellátó személyek és szervek nem rendelkeznek kellő jogi tájékozottsággal. Volt olyan gyerek, akinél a nevelési tanácsadó véleményében foglalt javaslatokat az iskola nem vette figyelembe, nem biztosította neki a javasolt heti két óra dyslexia redukciós foglalkozást” – írja a jelentés.

2013-ban a köznevelés területéről érkezett a legtöbb panasz az oktatási jogok biztosának hivatalához, de voltak a szakképzést és a felsőoktatást érintő esetek is. Utóbbinál főleg a felvételivel és az érettségivel, a tanulmányi kötelezettségek teljesítésével, és a tanulmányok finanszírozásával kapcsolatos ügyek voltak jellemzőek. Több tanuló is szerette volna, ha egyéni körülményeikre tekintettel, méltányosságból mentesítenék őket a nyelvvizsga alól, a biztos azonban tájékoztatta őket, hogy a diploma kiadásához szükséges nyelvvizsga-követelmény alól méltányossági alapon nem jár felmentés.

Aáry-Tamás Lajos december elején az Országgyűlés kulturális bizottsága előtt is beszámolt a jelentés tartalmáról. Kiemelte, hogy a rendőrség úgy gondolta, hogy sokkal nagyobb szerepet kell vállalnia a köznevelésben, mint korábban, és többször a belügyi igazgatás döntött oktatási kérdésekben. Ha a biztonsági őrök korábbi rendőrök lesznek, vagy különböző prevenciós feladatokat rendőrökre bíznak akkor az ebből fakadó konfliktus elmélyülő lesz – mondta a bizottság előtt. Bár 15 éve dolgozik ezen a területen, az utóbbi időben számos olyan konfliktust tapasztal, amiket korábban nem. A “fáradtság és kimerültség” olyan jelei láthatók már most, amelyek májusban-júniusban szoktak előfordulni – mondta.

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!