A kutató szerint a menekültkérdés Magyarországon valójában kizárólag politikai kérdés, amivel a kormány saját népszerűségét igyekszik csak növelni.
Ziegler Dezső Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének nemzetközi és európai belső joggal foglalkozó munkatársa az intézet blogján tette közzé írását a menekültkérdésről. Az írást a 444.hu szemlézte. A kutató szerint:
- Magyarország alig fogad be menekülteket, idén például csak 240-en kaptak menekültstátust
- Összességében ezernél is kevesebb menekültről kéne gondoskodnia az államnak, amit megterhelőnek nevezni hazugság
- A magyar hatóságok valószínűleg megsértik nemzetközi kötelességüket, hogy még a Szíriából és Afganisztánból menekülők jelentős részének is elutasítják a kérelmét
Az, hogy Magyarországon elviselhetetlen volna a menekültügyi nyomás, vagy tízezrével kéne tartósan itt maradó menekültekkel számolni, nem valós. Ezzel szemben nagyon is valószínű, hogy Magyarország megsérti a nemzetközi jogi kötelességeit, mert olyan arányban utasítja el a hazájukat, lakóhelyüket nyilvánvalóan kényszerből elhagyók menekültkérelmét, de a menekülteket befogadó, eleve túlzsúfolt befogadóállomások felszámolásának terve is jogot sérthet.
Ziegler a jogi háttérről azt mondja: nemzetközi jogi kötelességünk lenne befogadni a menekülteket, vagyis azokat, akiket faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai meggyőződésük miatt üldöznek, vagy az üldöztetéstől való félelmük megalapozott. Ehhez képest a magyar hatóságok a Szíriából érkező, menekültstátusért folyamodó kérelmezők 35 százalékának utasítják el a kérelmét – pedig Szíriában az elmúlt évek háborújában 220 ezer embert meggyilkoltak, a harcokban 840 ezren sérültek meg és 7,8 millióan menekültek el lakhelyükről. A Magyarországra menekülő afgánok kérelmeit még nagyobb arányban, 80 százalékban utasítják el.
Magyarországon 2015-ben mindössze 240-en kaptak menekültstátust, oltalmazottit is csupán 236-an. Vagyis, miközben a kormány bevándorlók tízezreivel rémisztget, Magyarország ötszáznál is kevesebb menekültet fogadott be csak az idén. Eleve, az országba a nyár közepéig érkezett 65 ezer illegális migránsnak csak töredéke, mintegy ötezer adott be menedékkérelmet, a többiek azonnal továbbindultak Nyugat-Európába. Míg Magyarországon a kérelmek 9 százalékát bírálják el kedvezően, Európában 45 százalék az arány.
Ziegler szerint a kormány igyekszik úgy tenni, mintha nem is menekültekről, hanem gazdasági bevándorlókról szólna a történet. A valóságban viszont gazdasági bevándorlókból sincs számottevő az országban, sőt: 2003-ban még 53 ezer EU-n kívüli államból érkezett dolgozó volt az országban, 2014-ben már csupán 14 ezer. Az EU statisztikái szerint a Magyarországon összesen élő 140 ezer bevándorlóból 81 ezer másik uniós ország állampolgára, akiket az uniós jog értelmében nem is korlátozhatnánk letelepedésükben.
Ez alapján kijelenthető, hogy a Magyarországra érkező illegális migránsok nagy részének nem Magyarország a célországa – ahogy azt a menekültkérelmet benyújtók kis aránya is mutatja. A kormány terveiből adódóan ez változhat – a kerítés felhúzásával és a határon elfogottak kötelező táborba zárásával nőhet azoknak a száma, akik itt lesznek kénytelenek menekültstátusért folyamodni – bár az eddigi tapasztalatok szerint még ezt is inkább tőlünk nyugatabbra tették volna meg, ahol nagyobb esélyük van a pozitív elbírálásra.
Ezért is különösen aggasztó a kormány legújabb terve, hogy felszámolja az amúgy kicsi és túlzsúfolt befogadóállomásokat – Debrecenben például, ahol zavargás is volt, 1600 embert préseltek össze egy 800 fő befogadására alkalmasnak mondott állomáson -, hogy helyettük sátortáborokat építsenek, amik amúgy nem valószínű, hogy megfelelnek vállalt nemzetközi kötelességeinknek, amennyiben aligha biztosítanak emberi körülményeket a gyakorlatilag őrizetbe vetteknek.
Ziegler konklúziója szerint a menekültkérdés Magyarországon valójában kizárólag politikai kérdés, amivel a kormány saját népszerűségét igyekszik csak növelni.
Megosztás