A borsodi Forrón teljesen leplezetlenül ellenőrzik, hogy ki kire szavaz a választásokon. Aki nem a megfelelő ember neve mellé teszi az ikszet, bukhatja a közmunkát.
Az abcúg tiszabői cikkéhez hasonló eredményre jutott az átlátszó.hu is: a települések roma lakosait közmunkával tartják sakkban: ha megfelelő helyre szavaznak, lesz közmunka, ha nem, nem. Az átlátszó.hu cikke szerint a borsodi Forrón emiatt nyílt szavazás folyik már hosszú ideje minden választáson. A választók gyakorlatilag önként megmutatják, hogy kire szavaztak. Van, aki be se megy a szavazófülkébe, hanem a szavazatszámlálók mellett tölti ki a szavazólapot, és így mellette áll a polgármestert jelölő szervezet vagy a kisebbségi önkormányzat delegáltja, és így könnyen ellenőrizhetik kire voksol az illető.
Ugyanakkor mindenki nem szavazhat a fülkén kívül, emiatt sokan segítséget kérnek a bizottságtól arra hivatkozva, hogy nem látnak jól, vagy írástudatlanok. Teszik ezt annak dacára is, hogy a jogosítványukkal igazolják magukat. Segíteni a helyi hatalom bizottságba delegált tagjai, vagy a kisebbségi önkormányzat delegáltja megy be a fülkébe.
Az Átlátszó.hu jelenléte a településen erősen nehezítette a bevált szisztéma működtetését a mostani önkormányzati választáson, de meg nem akadályozta azt: a regnáló roma vezetés még a szavazás napján is hangosan hirdette, hogy ne féljen senki, a törvény nem tiltja a nyílt szavazást – a szavazókörben pedig az újságírók szeme láttára mutogatták a szavazók a kitöltött szavazólapot a megfelelő delegáltnak.
A most vasárnapi választáson a helyi közösség egy része nyíltan szembefordult az eddigi gyakorlattal. A helyzet a választás előtti éjszakán már pattanásig feszült, sokan tömegverekedéstől, vérontástól tartottak. Végül rendben lement a választás, csak egyszer kellett kihívni a rendőröket az egyik szavazókörbe egy kisebb dulakodás miatt. A dolog természetéből adódóan a lázadók a mostani kisebbségi és önkormányzati választáson a regnáló vezetés konkurenseként léptek fel.
Megveszik a romákat
A modell nem túl bonyolult: ahol a lakosság összlétszámához viszonyítva jelentős számú roma él, ott az lesz polgármester, akire ők szavaznak. Ezek a települések jellemzően az ország legszegényebb régióiban találhatók, ahol a 22 ezer forintos segélyen kívül a közmunka az egyetlen jövedelemforrás. A kisebbségi önkormányzatok működése alaphelyzetben merő formalitás, de ha a polgármester a kisebbségi önkormányzat vezetőire bízza annak eldöntését, hogy ki kaphat közmunkát, akkor a helyi roma vezető tényező lesz a településen.
Négy éven keresztül alapvetően ő bajlódik a romák problémáival, a polgármester pedig szentesíti a döntéseit. A helyi roma vezető a választások idején közvetíti a polgármesteri intenciót: amelyik roma megfelelően szavaz, az a következő négy évben is kaphat munkát, lakhatási támogatást, rendkívüli segélyt – vagyis, ezeket csak az kapja meg, aki megfelelően szavaz.
Az Átlátszó.hu értesülései szerint az ország számos településén gyakorlattá vált az utóbbi hetekben, hogy a közfoglalkoztatottak ténylegesen nem dolgoznak. „Fél nyolckor felveszik a munkát, fél kilenckor már otthon van mindenki, de akik kint vannak, azok is jobbára üldögélnek” – állították több településen.
A forrói Fő utca melletti vízelvezetőben például vastagon áll a rohadó üledék – dacára annak, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint szeptemberben 190 közfoglalkoztatott dolgozott a településen.
Megosztás