Az idegenrendészeti őrizet visszaállításáról beszélt Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón. Pedig ez sosem szűnt meg, úgyhogy visszavezetni sem kell: tavaly is több ezer emberrel szemben alkalmazták. Elvileg most csak egyéni mérlegelés után, kivételes esetben van rá lehetőség, de ha tényleg mindenkit bezárnának a menedékkérelem elbírálásáig, az nem csak az uniós elvekkel, de a hatályos magyar törvényekkel is szembemenne.
A kormány vissza akarja állítani az idegenrendészeti őrizet intézményét, jelentette be Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az év első Kormányinfóján. Az Index és a 444 tudósítása szerint Lázár ezt a fokozott terrorveszéllyel magyarázta, és azt mondta, menekültkérelme elbírálásáig senki sem mozoghatna szabadon az országban. Elmondta, hogy már elkezdték az új rendszer kialakítását, Pintér Sándor intézkedik a részletek kidolgozásáról.
Lázár a Kormányinfón kifejtette, hogy az ország határán kívánják megoldani az őrizetet, vagyis a tranzitzónákat nem lehet elhagyni majd Magyarország felé. Ha a migránsok nem mozoghatnak majd szabadon az országban, akkor a körmendi tábort is bezárják – mondta.
Csakhogy nem világos, miért beszélt Lázár az idegrendészeti őrizet visszaállításáról, azt ugyanis sosem vezették ki, most is életben van. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) statiszitkái szerint tavaly januártól novemberig 1005 embert vettek idegenrendészeti őrizetbe. Az erről szóló 2007-es törvény szerint idegenrendészeti őrizetet a kitoloncolás végrehajtásának biztosítása érdekében lehet elrendelni olyan harmadik országbeli állampolgárral (tehát nem feltétlenül menedékkérővel) szemben, aki
- a hatóság elől elrejtőzött, vagy a kitoloncolás végrehajtását más módon akadályozza,
- a távozást megtagadja, vagy más alapos ok miatt feltehető, hogy a kiutasítás végrehajtását késlelteti vagy meghiúsítja, illetve szökésének veszélye áll fenn,
- a kötelező tartózkodásra kijelölt helyen előírt magatartási szabályokat súlyosan vagy ismételten megsértette,
- a számára előírt hatóság előtti megjelenési kötelezettséget felszólításra sem teljesítette, és ezzel akadályozza az idegenrendészeti eljárás lefolytatását, vagy
- szándékos bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott szabadságvesztés-büntetésből szabadult.
A törvényben külön pontban szerepel, hogy pusztán azért nem lehet idegenrendészeti őrizetet elrendelni valakivel szemben, mert menedékjogi kérelmet adott be.
Az idegenrendészeti őrizet mellett létezik menekültügyi őrizet is. Lehet, hogy Lázár valójában erre gondolt, de visszavezetni ezt sem kell, mert sosem szüntették meg. Ez már direkt a menedékkérőkre vonatkozik, és csak kivételes esetben, egyéni mérlegelés után lehet alkalmazni. Egész pontosan akkor, ha
-
az elismerését kérő személyazonossága, illetve állampolgársága nem tisztázott,
-
az elismerését kérő kiutasítása iránt eljárás folyik, és bizonyítható, vagy alapos okkal feltételezhető, hogy kizárólag azért folyamodik nemzetközi védelemért, hogy késleltesse vagy meghiúsítsa a kiutasító határozat végrehajtását,
-
a menedékjog iránti kérelem alapjául szolgáló tények és körülmények őrizet nélkül nem megállapíthatók,
-
az elismerését kérő őrizetbe vétele a nemzetbiztonság vagy a közrend védelme érdekében szükséges,
-
a kérelem előterjesztésére repülőtéri eljárásban került sor, vagy
-
komoly veszély áll fenn a szökésre.
Azok, akik menekültügyi őrizetbe kerülnek, nem lakhatnak nyitott menekülttáborban – ilyen például a vámosszabadi, és ilyen volt a bicskei is -, csak őrzött szálláson, például Kiskunhalason. Tavaly januártól novemberig 2470-szer rendeltek el menekültügyi őrizetet.
A strasbourgi bíróság tavaly el is ítélte a magyar államot, amiért jogtalanul, hatvan napra őrizetbe vett egy iráni, meleg menedékkérőt.
Kérdéseinket elküldtük a Miniszterelnökségnek, ha megkapjuk a választ, frissítjük a cikket.
Megosztás