Az Orbán-kormány oroszbarát politikájának és a jogállamiság csorbítását célzó kormányzati intézkedéseknek csak áttételesen van közük ahhoz, hogy magyar közszereplőket, kormányközeli üzletembereket tiltottak ki az Egyesült Államokból – írja az Index. A lap szerint a kitiltás hátterében egy olyan, már-már intézményesült áfacsalás húzódik meg, amelynek elszenvedői között amerikai cégek is vannak. Utóbbiak megelégelték, hogy az adóhatóság nem lép fel a csalók ellen, mindezt pedig egy korrupciós kísérlet is megfejelte.
Az Index cikke szerint már két-három évvel ezelőtt a washingtoni politikai döntéshozók fülébe jutott, hogy áfacsalók mérgezik a magyarországi étolajpiacot, jelentős érdeksérelmet okozva ezzel azoknak a piaci szereplőknek, amelyek legálisan működnek. A csalások károsultjai között van az amerikai érdekeltségbe tartozó, palackozott és ömlesztett étolajakat, takarmánydarákat gyártó, Bunge nevű cég is. Az áfacsalók ténykedése nem csak a Bunge-t zavarta, bár leginkább az amerikai cégnél csapódott le ennek hatása. Nem véletlen, hogy a cég vezetése már korábban nyilvánosan jelezte: csak a kormányzat segítségével lehet a csalók ellen felvenni a harcot.
A Bunge egyik, azóta a cégtől távozott vezetője 2012 nyarán úgy nyilatkozott: kevés közvetlen bizonyítékuk van arra, hogy ténylegesen kik állnak az áfacsalás mögött, „ami azzal a veszéllyel jár, hogy a legálisan működő cégek kivonulnak”.
De az már ekkor világos volt, hogy a csalás mögött sokszor föld alatti hálózatban működő szervezett bűnözői csoportok állnak. Ebben az időben történt, hogy a Bunge összeállt a legnagyobb magyar agrárcéggel, a Csányi Sándorhoz kötődő Bonafarmmal, hátha így sikerrel lobbizhatnak a kormányzatnál az áfacsalások visszaszorítása miatt.
Az üzlet, amit kínáltak, pofonegyszerű volt: ha a cég pénzzel támogat egy, az ajánlattevők által megnevezett alapítványt, akkor elintézik, hogy a NAV az amerikai céget is békén hagyja. Az Index szerint a kormányhoz közeli szereplők stratégia megállapodást ajánlottak annak fejében, hogy a cég szintén ennek az alapítványnak visszacsorgassa a megállapodással összefüggében szerzett pénzek egy részét. Magyarul – ha hinni lehet a piaci forrásból származó információknak – felajánlották az amerikaiaknak, hogy büntetlenül részt vehetnek az áfacsalásban, így korrigálva azt a bevételkiesést, amit éppen a csalások miatt szenved el.
A lap úgy tudja: a korrupciós kísérletről már nyár közepén értesült az amerikai nagykövetség, azon keresztül pedig Washington, amely egy ideje árgus szemekkel figyeli a magyarországi eseményeket, különös tekintettel a kormányzathoz közel álló üzleti körök ténykedéseit.
Mindezek fényében az a tény, hogy a NAV-ra berágtak az amerikaiak, megmagyarázná azt a sajtóértesülést is, miért kerülhetett Vida Ildikó NAV-vezér és más adóhatósági vezető is a kitiltott személyek közé.
Az ügyben az Index megkereste a Bunge vezetését is. Grászli János, a cég kereskedelmi igazgatója megerősítette, hogy 2012-ben a Bunge komolyan beleállt a csalások elleni küzdelembe. Az akkori külföldi régiós menedzsere egy nagyobbszabású együttműködést próbált összehozni a hasonlóan hátrányosan érintett iparági szereplőkkel, így került képbe a Bonafarm és más malomipari cégek.
Megosztás