Magyarországon csak a házaspárok választhatnak, hogy kit szeretnének örökbefogadni. A melegeknek és az egyedülállóknak csak az jut, aki a házaspároknak nem kellett.
Egy pécsi leszbikus pár tagja örökbefogadott volna egy mások által többször visszautasított 16 hónapos roma kislányt. Minden rendben ment, a pár és a kisgyermek egyre több időt töltött együtt, majd a gyámhivatal váratlanul közölte velük, hogy felső utasításra le kell állítaniuk az örökbefogadási folyamatot . Az ügyben ombudsmani vizsgálat indult, amely nem csak a konkrét ügyet, hanem az azonos nemű személlyel párkapcsolatban élő személyek örökbefogadási lehetőségeit általánosságban is vizsgálja. Hogy a rendszer diszkriminatív, azt több, meleg örökbefogadó szülő is állítja, és Takács Judit a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi kutatóközpontjának munkatársa is megerősíti. Ami azonban meglepő, hogy nem a melegekkel tol ki a rendszer, hanem a nem házasokkal. Takács Neményi Máriával közösen vizsgálta az örökbefogadás rendszerét, és őket is meglepte, hogy a meleg interjúalanyaik többsége arról számolt be, hogy az örökbefogadási rendszerben dolgozók támogatták, segítették őket, nem a szexuális orientációjuk volt a döntő, hanem az, hogy házasok-e vagy sem.
– A törvény ugyan nem vizsgálja a jelentkező szexuális orientációját, ugyanakkor diszkriminatív módon jár el azáltal, hogy a házastársi és az élettársi kapcsolat/bejegyzett élettársi kapcsolat között különbséget tesz az örökbefogadási eljárásban – mondja Takács Judit, aki szerint az sem igazságos, hogy míg egy különnemű élettársi pár összeházasodhat az örökbefogadás miatt, ez az azonos nemű párok számára nem opció. A kutatás tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy a gyermekvállalást tervező LMBT válaszadók nyitottabbak, örömmel fogadnak örökbe akár idősebb, és/vagy roma gyerekeket. Ezt megerősíti Rózsa Krisztián pszichológus, a Szivárványcsaládok Alapítvány egyik alapítója is, aki négy évvel ezelőtt fogadta örökbe kisfiát. Hiába élt akkor már öt éve párkapcsolatban, a hatályos magyar jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy azonos nemű (vagy akár külön nemű) élettársak vagy bejegyzett élettársi kapcsolatban élők együtt fogadjanak örökbe gyereket, és így csak a pár egyik tagja (az örökbefogadó) válik a gyermek törvényes szülőjévé. – Egyedül jelentkeztem a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatnál (TEGYESZ), majd elmentem a kötelező pszichológiai vizsgálatra. Már ott tisztáztam, hogy jogilag ugyan én leszek az örökbefogadó, de ketten neveljük majd a gyereket, párkapcsolatban élek – mondja. A pszichológus a párjával is beszélni szeretett volna, volt egy elbeszélgetés, amin mind a ketten részt vettek, majd elkészült a környezettanulmány, és fél év alatt az egész folyamat zökkenőmentesen lezárult. – Az örökbefogadásunk során több mint tíz hivatali emberrel kerültünk kapcsolatba, egyetlen rosszindulatú megjegyzést nem kaptunk, mindenki segítőkész volt – jegyzi meg.
Mindössze kilenc hónapot kellett várni a gyermekük érkezésére. – A házastársak előnnyel indulnak, már a folyamat legelején közölték velünk, hogy esélyünk sincs egészséges, fehér újszülöttet kapni – mondja. Ez számukra nem okozott gondot, a jelentkezésnél jelezték, 2 és 5 éves kor közötti, akár korrigálható egészségkárosodással bíró gyermeket is vállalnának, és az etnikai hovatartozására vonatkozó kikötést sem tettek. Végül egy akkor kétéves, roma származású gyereket kaptak az országos listáról (ide azok a gyerekek kerülnek, akiket a megyéjükben nem sikerült örökbe adni), kisebb egészségügyi problémákkal, akiről már náluk derült ki, hogy hallássérült. – Nem azért kaptuk meg, mert hallássérült, ezt a rendszer nem vette észre, egyszerűen a roma volta miatt volt kevesebb jelentkező rá – mondja Krisztián, aki szerint az, ami a pécsi leszbikus párral történt egyértelműen a homoszexualitással kapcsolatos diszkriminációval magyarázható. Ugyanakkor úgy gondolja, Magyarországon egyre jobb a helyzet, a hivatalosan egyedülállóként örökbefogadásba kezdő meleg párok többnyire pozitív tapasztalatokkal és – többen közülük – végül gyerekvállalással zárják a folyamatot.
Ma Magyarországon megbecsülni sem lehet, hány úgynevezett szivárványcsalád él, azaz hány azonos nemű pár nevel gyereket, nincsenek ezzel kapcsolatos adatok. Ő hat-hét olyan családról tud, ahol melegek az örökbefogadó szülők. – A Szivárványcsaládokért Alapítványt is azért hívtuk életre, mert egyre nagyobb az örökbefogadási, gyermekvállalási igény. Az elmúlt két-három évben több mint tíz pár adta be a kérvényt, egy-két kivétellel mindenki megkapta a zöld utat jelentő határozatot, és ők már gyerekekre várnak – mondja. Rózsának sokkal több rossz tapasztalata van azzal kapcsolatban, hogy apukaként jelent meg a rendszerben, mintsem amiatt, hogy meleg. – Műtétre vittem a fiamat, és a folyosón odaszólt egy nővér, hogy az anyuka ugye otthon van az újszülöttel. Nem is értettem, aztán megmagyarázta, hogy ha a kórházba egy hasonló korabeli gyerek az apukával érkezik, akkor az általában azért van, mert az anyuka otthon van a kisebb gyerekkel – mondja. Az orvosnál, az utcán sétálgatva, a bevásárlásnál is előfordult, hogy vadidegenek arról kérdezték, hol van az anyuka. – Meleg férfiként vagy coming outolsz, vagy coming outoltatnak, lépten-nyomon az anyuka felől érdeklődnek, ha nincs melletted egy nő. Volt, hogy vadidegenek jöttek oda hozzánk, hogy miért nincs sapka a gyereken, majd miután ráadtam, egy másik nő jött oda, hogy nem túl meleg-e ez a sapka. A gyereknevelés minden területén éreztették velünk, hogy egy anyaközpontú társadalomban élünk, legalábbis ami a kisgyerekek gondozását illeti.
– Volt olyan orvos, aki megjegyezte, milyen érdekes, hogy a gyereknek két apukája van, és megkérdezte, hogy van ez. Inkább kíváncsiak és érdeklődőek az emberek a tapasztalatunk szerint, sokat kérdezősködnek – mondja. Három éve kiköltöztek Norvégiába. Míg Magyarországon éltek, családi napközibe járt a kisfiuk, soha nem volt téma a szülők szexuális irányultsága. – A munka szólított ide, de szerepet játszott a döntésben az is, hogy az otthoni bejegyzett élettársi kapcsolatunk itt házasságnak számít. Így gyakorlatilag a párom is mindent el tud intézni a fiunkkal kapcsolatban.
Bár a hazai jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy egy gyermeknek jogilag két azonos nemű szülője legyen, a szülő bejegyzett élettársát a jog mostohaszülőnek, a szülő élettársát pedig nevelőszülőnek, a gyermek hozzátartozójának ismeri el. A mostohaszülő-mostohagyermek közötti kapcsolat a törvény szemében szorosabbnak minősül, a mostohaszülő a vele egy háztartásban nevelkedő gyermeket köteles eltartani, ugyanakkor jogosult a gyermek után például családi pótlékot és gyermekgondozási díjat (GYED) igénybe venni. Mind a bejegyzett élettárs, mind az élettárs jogosult gyermekgondozási segélyre (GYES), családi adókedvezményre, illetve a gyermek betegsége esetén táppénzre – mondja Sándor Bea, a Háttér Társaság munkatársa. A Ptk. lehetővé teszi a bíróságoknak, hogy kapcsolattartást ( kvázi láthatást) biztosítsanak a volt mostohaszülő, nevelőszülő részére. Az élettársak számára fontos lehetőség a végrendeletben történő gyám megnevezése, ezt a gyámhatóságnak a vérszerinti / örökbefogadó szülő halála esetén tiszteletben kell tartania.
Réka, aki kérésére álnéven szerepel a cikkben, öt évvel ezelőtt fogadta örökbe kislányát. – Az elbeszélgetés során fel sem merült a szexuális beállítottságom, nem kérdeztek rá, én pedig nem gondoltam, hogy fontos lenne erről beszélni. Egyedülálló voltam, ha lett volna egy komoly párkapcsolatom, akkor biztosan jeleztem volna, hogy egy nővel élek együtt – mondja. Arra azért a pszichológus rákérdezett, hogy milyen a viszonya a férfiakkal, amire Réka csak annyit mondott, nincs velük problémája, nagyon sok fiú barátja van. – Az egyik barátnőm a pszichológusi elbeszélgetést azzal indította, hogy ő meleg, mire a pszichológus visszakérdezett, hogy ezt mégis miért osztja meg vele, talán problémát okoz ez neki. Nem tud vele megbarátkozni? Mire a lány közölte, szerette volna tisztázni a helyzetet, mert később biztosan kiderül, és nem akarta, hogy azt gondolják, titkolózik – meséli. Réka szerint egyre több meleg pár vagy homoszexuális egyedülálló mer belevágni az örökbefogadásba. Az ismertségi köréből senki sem számolt be szexuális orientációjukkal kapcsolatos megjegyzésekről, megalázó bánásmódról az örökbefogadási folyamat során. – Úgy tapasztalom, hogy egyre nyitottabbak a hivatalok, ugyanakkor a pécsi párral történtek totális dilettantizmusról árulkodnak. Úgy gondolom, mindenkinek meg lehet a saját véleménye az azonos nemű párok örökbefogadásáról, de tönkre tenni egy gyereket azáltal, hogy elveszik azoktól, akiket már ismer, akikhez kötődik, abszolút inkompetenciát jelez – jegyzi meg. Ahogy Krisztián, úgy ő is nyitottabb volt a legtöbb házaspárnál az örökbefogadott gyermekkel kapcsolatban. Végül egy évet várt a tizennyolchónapos, roma származású kislányára, aki ma már nagycsoportos az óvodában.
– Akit a TEGYESZNÉL alkalmasnak találtak az örökbefogadásra, annak a szexuális irányultsága nem lehet szempont – mondja az Abcúgnak Katona Andrea, az örökbefogadással kapcsolatos Fészek Alapítvány vezetője, aki találkozott olyan örökbeadó anyukával, aki kifejezetten kérte, hogy a gyermeke azonos nemű párhoz kerüljön, mert segíteni akart. Az Együtt az Életért és a Várva Alapítványnál is azt a választ kaptuk, hogy az örökbefogadásra jelentkező egyedülállók szexuális irányultsága soha fel sem merül, nem lehet tényező az örökbefogadásnál.
Megosztás