Keresés

Az adósság bezárja az embereket

A kormány öt éve próbál mentőövet dobni az adósoknak, de eddig a végtörlesztés, az ócsai lakópark és a forintosítás sem tudta megoldani a családok eladósodását. Van, aki öt árverést is túlélt már ugyanabban az eladhatatlan kis házban, más katonának állt, hogy letudhassa a hitelét. A tartozással járó idegeskedés pedig hosszú időre meghatározhatja egy család életét.

Szeptember közepén lejárt a tavasszal még meghosszabított kilakoltatási moratórium, így a tél beálltáig az adósok ismét számíthatnak kilakoltatásokra, végrehajtásokra. A Magyar Nemzeti Bank júniusi adatai szerint 182 ezer olyan adós van Magyarországon, aki már kilencven napja nem törlesztette a hitelét, azaz kilakoltathatóvá vált.

A kormány a 2010-es beiktatása óta próbál különböző mentőöveket dobni a hitelválságba kerülő adósoknak, több-kevesebb sikerrel. A devizahiteleket a forintosítással sikerült ugyan nagyrészt kivezetni, azonban még így is tízezrek küzdenek azzal, hogy nem tudják fizetni a havi törlesztőt.

“A jó áru kiment, a rossz benn maradt” – magyarázta az Abcúgnak Major Gábor, a Máltai Szeretetszolgálat hiteladósokat segítő Hitel-S porgramjának vezetője, hogy mi történt a lakáshitelekkel az elmúlt öt évben. Hozzátette, hogy a 2008 évvégén kint lévő hitelek darabszáma jelentősen csökkent ugyan az évek során,, de ez a csökkenés nem a rosszul teljesítő hitelek kivezetésével történt, hanem inkább a fizetőképes ügyfelek cselekedtek: éltek a végtörlesztéssel, vagy értékesítették a kölcsönük fedezetét, jellemzően a házukat.

Major szerint a hitelesek esélye az, hogy a bankok a felmondás és a végrehajtás helyett túlnyomórészt a kivárást választották. “A bankok inkább teret adtak annak, hátha az ügyfél el tud kezdeni újra törleszteni, vagy el tudja adni az ingatlanát” – mondta. Azzal ugyanis a pénzintézetek is jobban járnak, mintsem, hogy energiát, pénzt és frusztrációt öljenek a végrehajtással járó jogi folyamatba. Hozzátette azonban, hogy ez az esély veszély is. “Az elmúlt időszakban megnőtt azoknak a szerződéseknek a száma, ahol már több mint egy éve nem törlesztettek az adósok, így a folyamatosan nő a késedelemhez kapcsolódó plusz tartozás is” – mondta. Az ő esetükben a végrehajtási eljárások újraindulásával, a kényszerértékesítések számának emelkedésére kell számítani.

“Sem a bank, sem a gázművek nem akar lakásokat begyűjteni” – tette hozzá Major. Egyes ingatlanokkal nem is tudnának mit kezdeni, ilyen például egy mátrai kisfaluban álló családi ház, amelynek utcájában öt eladó ingatlan is van. “Van olyan ügyfelünk, aki öt árverést is megélt már, és még mindig ugyanabban a házban lakik”  mondta.

A felmondott hitelek okozta depresszív állapot azonban hosszú időre meghatározza a családok életét. Van, ahol a nagymama háza úszik, máshol egy asszony már két év él úgy, hogy két sikertelen árverés után bármikor kiírhatják a harmadikat a házára. “Ez nem egy nyugodt állapot, és bármikor robbanásokat idézhet elő” – mondta Major – „megjelenik ez a munkahelyi feszültségekben, a családi asztalok mellett, tönkreteszi a barátságokat, indulatokat szül a hivatalok felé.”

Az adósságprobléma kicsit bezárja az embereket

A Máltai Szeretetszolgálat 2009-ben indította a Hitel-S programot. “Alacsonyküszöbű program, bárki jöhet, akinek fizetési nehézségei vannak” – mondta Major Gábor. Az évek során nem csak devizahitelesek keresték őket, hanem sok olyan adós is, akik lakhatási problémák miatt kerültek nehéz helyzetbe, például közműtartozás miatt.

A legtöbben az alsó-középsztályból származnak, de kereste már meg őket ügyvéd is, és természetesen ott vannak a tanácsadók a baranyai aprófalvakban, vagy a szegregátumokban is. “Tanácsot adunk, átbeszéljük a problémát” – mondta Major a programról. Hozzátette, hogy ez első ránézésre nem tűnik értékes segítségnek, de valójában az adósoknak pont erre van szükségük.

“Az adósságprobléma kicsit bezárja az embereket, ezzel nem szoktak dicsekedni” – magyarázta. A családi ebédnél nem szokott előjönni, hogy baj van, és a szomszéd előtt is titkolják. “A társadalomban még mindig él az a kép, hogy aki jól gazdálkodik, meg okos, az nem kerül ilyen helyzetbe, pedig vannak ilyen helyzetek” – mondta. Hirtelen haláleset, munkanélküliség, de akár egy válás is meg tudja rázni a pénzügyi biztonságot. A magyar lakosság pedig tipikusan nagyon kevés tartalékot halmoz fel, így egy hirtelen jött helyzettel nem tud mit kezdeni.

Elromlik a mosógép, az ember pedig egy olyan konstrukciót választ a finanszírozására, amelyet később nem képes fizetni. Ennek a szélsőséges esete az uzsora-kölcsön, de Major szerint gyakori az is, hogy az egész család a folyószámla hitelkeretéből él, szinte sohase jut pozitív ágra, és emiatt rengeteg kamatot fizet. Ezekben az esetekben hasznos a tanácsadás, sok esetben ugyanis például hitelkártyát simán ki lehet váltani egy átlagos annuitásos hitellel, amelynek a törlesztője nem nagyobb, mint a korábbi hitel kamata. Ezek a lehetőségek szűkülnek, ahogy a késedelem hosszabbodik, ahogy az adós bekerül a KHR negatív nyilvántartásába. Major szerint fontos lenne, hogy az adósok mielőbb a valód helyzetükkel nézzenek szembe, de az is, hogy a hitelezők megtanulják-e kezelni a rossz adósokat. “Számos esetben az a adós, aki még egy évvel ezelőtt, mint megbecsült ügyfél kapott egyedi hitelkártyát, vagy személyi kölcsönt, megcsúszás esetén már nem kap alternatív ajánlatot” – mondta.

A valahogyokkal van a baj

Major szerint gyakori, hogy az adósok személyi kölcsönökből próbálják finanszírozni a törlesztőiket, a legtöbb hozzájuk forduló ugyanis úgy van vele, hogy csak a lakás legyen megmentve, a többivel pedig majd lesz valahogy.

“A valahogyokkal van a baj. Ne azt mondjuk, hogy valahogy lesz, hanem tudjuk, hogy mi lesz” – mondta Major. Azaz, ha a banktól haladékot kap az adós, vagy egy személyi hitelből kifizeti az elmaradt adósságot, akkor végig kell gondolnia, hogy abban az időben, amit nyert, mihez kezd. “Elmegy az átképzési programra, vagy ezalatt az idő alatt meggyógyul az, akinek az ápolása elviszi a pénzt” – mondta Major.

Nekik volt olyan ügyfelük, aki ezt az időszakot kihasználva elszegődött a honvédséghez, és végigcsinálta a kiképzést, hogy aztán a katonai illetményéből törleszthessen.

Az árfolyamgát csak elodázta a bajt

A kormány 2010 óta több mentőövet is dobott a hiteladósoknak, a bedőlt hitelek problémáját azonban egyik sem tudta teljeskörűen rendezni. A első nagyobb intézkedés a 2011-es végtörlesztés volt. Ez volt az adósok számára leghívogatóbb mentőöv, azt ajánlotta ugyanis, hogy hiába szálltak el az árfolyamok, az adós 180-as frankárfolyamon kifizethette a teljes hitelét. Erre azonban csak annak volt lehetősége, akinek volt elég félretett pénze vagy vagyona, hogy egyösszegben végtörleszthessen.

Ezt végül 169 ezren tették meg. “Azok tudtak vele élni, akik nem szorították magukat bele a hitelbe, jellemzően magasabb státuszúak” – mondta Major Gábor, hozzátéve, hogy a végtörlesztés így is rengeteg emberen segített.

Még ugyanabban az évben elindították az árfolyamrögzítés 1-et, majd rá egy évvel a 2-t is, melyek lényege az volt, hogy az adósnak egy kedvezményes, tehát nem az éppen aktuális árfolyamon kellett törlesztenie a devizahitelét, a különbözet pedig egy külön számlán gyűlt, amelynek a törlesztését csak évek múlva kellett megkezdeni. Ezt a lehetőséget közel 170 ezren vették igénybe.

“Az árfolyamgáttal ugyanaz a baj, mint a banki türelmi konstrukciókkal, öt évre eltolja a problémát, de mi van utána?” – mondta Major Gábor. Szerinte tudatos fogyasztói magatartásra van szükség, azaz az adósnak készülnie kell arra, hogy utolérje magát a türelmi időszakban.

Az állami lakásvásárlás tízezreket érintett

A már bajbajutott hiteleseken a kormány az ócsai lakóparkkal és a 2011-ben felállított Nemzeti Eszközkezelőn keresztül akart segíteni. A lakóparkba olyan családok költözhettek, akiknek a bank elvitte a házát. A felépített nyolcvan ház 2014-re meg is telt, a kezdeti tervekben szereplő plusz ötszáz lakás építése viszont sosem kezdődött meg.

Helyettük elindult a Nemzeti Eszközkezelő, amely megvásárolta az adósok házát, még mielőtt a bank utcára rakta volna őket. A tulajdonjogot ugyan ezek az adósok elveszítették, de bérlőként a házban maradhattak, idővel pedig akár vissza is vásárolhatták azt.

“Mi mindenkinek azt ajánljuk, hogy próbálja meg” – mondta Major Gábor a Nemzeti Eszközkezelőről. Szerinte az Eszközkezelő épphogy a bedőlt hitelekkel járó lakhatási problémán tud segíteni, ráadásul a jelzáloghitel-tartozást is le lehet vele tudni. Igaz, egy új költséggel, a bérleti díjjaj jár, amit rendszeresen fizetni kell. Az indulás óta meghirdetett 25 ezer ügylet teljesen betelt, a kormány épp most bővíti az Eszközkezelő kapacitását 35 ezerre.

“Ha nem lett volna árverési moratórium, ezek közül az emberek közül többen elvesztették volna az ingatlanjukat úgy, hogy még a tartozásukból is marad” – mondta Major. Sok esetben ugyanis hiába megy el a ház, még úgy is marad tartozás a bank felé, az Eszközkezelő azonban a teljes tartozással elszámol a jelzálogjogosultakkal a ház megvételekkor. Major szerint azonban nem csak emiatt vonzó az ajánlat: meg lehet vele spórolni a kényszerköltözéssel járó traumákat is.

A Hitel-S programhoz fordulóknál Major szerint gyakran előjön az, hogy egy adott házban lakás fontos érzelmi kötődést jelent: a szülőké vagy nagyszülőké volt, a tulajdonos ott született vagy éppen sokat dolgozott érte. Esetleg épp realista indokok miatt fontos az ottlakás, például mert a környékre jár iskolába a gyerek, a család pedig már ismeri a szomszédságot, ott a munkahely. Akárhogy is, egy költözés nagy energiabefektetést kíván így Major szerint hiába veszítik el a családok a tulajdonjogot a házukban ha az Eszközkezelőhöz fordulnak, “mégsincs törés az életükben”.

2015-ben a kormány forintosította a megmaradt devizahiteleket, ezzel azonban csak az árfolyamkockázatot vezették ki a piacról, az adósságok megmaradtak, sokan pedig arra panaszkodtak, hogy a banki elszámolás után sem csökkentek a terheik. A kormány legújabb adós-mentőöve, a magáncsőd idén szeptemberben startolt el. A kormány és a bankszövetség is több tízezer jelentkezővel számolt, szeptember végéig azonban csak ötszázan jelentkeztek. A magádcsődről ebben a cikkünkben olvashat bővebben.

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!