Itt vannak az elmúlt év legolvasottabb abcúgos cikkei. Idézze fel történeteinket a szegényekkel dolgozó pszichológusról, a Gyöngyöspatáról elkerült pesti úrilányokról és az ápolási díjon levő anyákról!
Egyes becslések szerint tíz éven belül a magyar munkakörök negyven százaléka teljesen automatizálható lesz, mások szerint egymillió állás kerülhet veszélybe. Az optimisták örülnek, mert így végre nem az embernek kell mechanikus és kiszámítható munkát végeznie, a pesszimisták viszont elszegényedéstől tartanak. Ami biztos: a munkaügyi központoknak és az oktatásnak gyorsan el kellene kezdenie a felkészülést. De hogyan?
A bíróságok egyre inkább az európai sztenderdek szerint döntenek, de még minig tízezrek élnek gondnokság alatt, választójog nélkül. Az érdekvédők jogszabályi változásokat szeretnének.
Ha gyereket vállalnak, annyira lemaradnak a férfiak bérszintjétől, hogy egész életükben nem tudják behozni. Ez akkor javulhatna, ha a nők könnyebben összehangolhatnák a munkahelyi és otthoni teendőiket. Vagyis segíteni kellene a munkaerőpiaci helyzetüket. De hogyan?
Azzal, hogy éveken át rendszeresen razziáztak a helyi telepeken, ahol az udvar tisztaságától a ruhásszekrényekig mindent ellenőriztek. A Miskolci Törvényszék szerint megsértették a városban élő romák emberi méltóságát és egyenlő bánásmódhoz való jogát.
Aki ma Magyarországon szegénynek születik, az jó eséllyel az is marad, aki pedig gazdagnak, annak nem nagyon kell félnie a lecsúszástól. Vagyis: ragadós a padló, és ragadós a plafon is. Ráadásul a leggazdagabb tíz százalék a pénzek egyre nagyobb részét birtokolja, becslések szerint az összes háztartási jövedelem harminc százalékát. Mitől van ez, és mi lesz ebből?
Semmi sem bizonyítja, hogy ők könnyebben felülnének a manipulációnak, mint bárki más. Köztük is vannak, akiket érdekel a politika, és szívesen beleszólnának az ország sorsába. Kampány indult azért, hogy őket se rekesszék ki a választásokból.
Pokorni Zoltán volt fideszes miniszter a Kádár-rendszer szellemét érzi az oktatásban, ahogy Horn Gábor egykori SZDSZ-es politikus is. Harminc éves lett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, úgyhogy leültek az alapítók átbeszélni: hová jutottunk?
Azért módosítanák a törvényt, mert a mostanit hazai és nemzetközi bíróságok is jogsértőnek találták. A TASZ szerint viszont pont a lényeghez nem nyúltak hozzá. Az államnak eddig több mint egymilliárd forintot kellett fizetnie az érintett egyházaknak.
A kormány rabokkal építtetne új börtönöket, ami a területen dolgozó civilek szerint nem lenne rossz ötlet, ha nem a spórolás lenne a célja. Az elítéltek ugyanis másodrendű dolgozóknak számítanak, akik nem kapnak nyugdíjat, és fizetést is alig. Az sem világos, honnan lesz elég hozzáértő munkáskéz, és mit csinálnak majd, ha nem találnak ilyet. Egy trükkös rendeletmódosítás viszont miatt máris csökkent a zsúfoltság.