Egy év múlva állnak fel az új közigazgatási bíróságok, amelyektől sokan az igazságszolgáltatás függetlenségét féltik. Ha közelebbről megnézzük, kiderül, hogy az új rendszer az egészen hétköznapi pereket is átrajzolhatja. Féljenek-e azok, akik szembeszállnának az adóhatósággal, a gyámüggyel vagy a földhivatallal?
Attól, hogy valakinek nincs pénze, és sosem jut el színházba vagy koncertre, még érdekelheti a kultúra. Tóth Simon Ferenc színész ezért többször szervezett már előadásokat hajléktalan emberek számára. Kedden a magyar kultúra napján a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Vonat nevű menedékhelyén léptek fel József Attila, Márai Sándor, Kodály Zoltán és Bartók Béla műveivel.
Pedig a törvény szerint nem is fogadhatnak mást, csak őket. Nem találnak szakápolókat, vagy akiket mégis, azokat elcsábítják a kórházak. Így előfordul, hogy képzetlen ápolók dolgoznak súlyos beteg idősekkel, miközben az állami támogatás változatlan. Pedig hamarosan csinálni kell valamit, mert egyre több az idős, nagybeteg magyar.
Itt vannak az elmúlt év legolvasottabb abcúgos cikkei. Idézze fel történeteinket a szegényekkel dolgozó pszichológusról, a Gyöngyöspatáról elkerült pesti úrilányokról és az ápolási díjon levő anyákról!
Egyes becslések szerint tíz éven belül a magyar munkakörök negyven százaléka teljesen automatizálható lesz, mások szerint egymillió állás kerülhet veszélybe. Az optimisták örülnek, mert így végre nem az embernek kell mechanikus és kiszámítható munkát végeznie, a pesszimisták viszont elszegényedéstől tartanak. Ami biztos: a munkaügyi központoknak és az oktatásnak gyorsan el kellene kezdenie a felkészülést. De hogyan?
A bíróságok egyre inkább az európai sztenderdek szerint döntenek, de még minig tízezrek élnek gondnokság alatt, választójog nélkül. Az érdekvédők jogszabályi változásokat szeretnének.
Ha gyereket vállalnak, annyira lemaradnak a férfiak bérszintjétől, hogy egész életükben nem tudják behozni. Ez akkor javulhatna, ha a nők könnyebben összehangolhatnák a munkahelyi és otthoni teendőiket. Vagyis segíteni kellene a munkaerőpiaci helyzetüket. De hogyan?
Azzal, hogy éveken át rendszeresen razziáztak a helyi telepeken, ahol az udvar tisztaságától a ruhásszekrényekig mindent ellenőriztek. A Miskolci Törvényszék szerint megsértették a városban élő romák emberi méltóságát és egyenlő bánásmódhoz való jogát.
Aki ma Magyarországon szegénynek születik, az jó eséllyel az is marad, aki pedig gazdagnak, annak nem nagyon kell félnie a lecsúszástól. Vagyis: ragadós a padló, és ragadós a plafon is. Ráadásul a leggazdagabb tíz százalék a pénzek egyre nagyobb részét birtokolja, becslések szerint az összes háztartási jövedelem harminc százalékát. Mitől van ez, és mi lesz ebből?
Semmi sem bizonyítja, hogy ők könnyebben felülnének a manipulációnak, mint bárki más. Köztük is vannak, akiket érdekel a politika, és szívesen beleszólnának az ország sorsába. Kampány indult azért, hogy őket se rekesszék ki a választásokból.