Mezei Ádám kilenc éve fogyatékossággal élő emberekkel foglalkozik, segít nekik munkát szerezni, felkészülni az állásinterjúra, és kezelni a munkahelyi konfliktusaikat. A körülötte levők igazi példaképnek tekintik, ezért is kaphatott 2018-ban Jószolgálat-díjat „hivatásszerűen végzett szociális munka” kategóriában.
A Fészek Gyermekvédő Egyesület érdi átmeneti otthonában bajba jutott anyáknak és gyerekeiknek segítenek átvészelni a nehéz időket. Családi konfliktusok, munkanélküliség, lakásproblémák, egészségügyi gondok – csupa olyan dolgok, amivel itt rendszeresen találkoznak. A Fészeknél dolgozó szakemberek azon vannak, hogy néhány hónap, vagy egy év alatt sikerüljön úgy felkészíteni a családokat, hogy utána maguk is megállják a helyüket. Ezt a munkát pedig olyan jól végzik, hogy 2018-ban Jószolgálat-díjat kaptak hivatásszerűen végzett szociális munka kategóriában.
Sok iskolában gyanúsnak számít, ha egy tanár az emberi jogokról akar beszélni a gyerekeknek. Pláne, ha ez azt jelenti, hogy romákról, melegekről vagy menekültekről tanítja őket. Vannak tanárok, akik az elutasító közeg ellenére is hajlandóak önszorgalomból képezni magukat, és részt venni egy ilyen témájú tréningen. Mi viszi őket erre, és hogyan lehet bevinni ezeket a témákat az iskolába?
Jól teszi a kormány, hogy tömegesen bővítené a bölcsődei ellátást, de ez nem olyan egyszerű, mint amilyennek tűnik. Több gyerekhez több gondozó kell, belőlük viszont most is kevés van. Az alacsony fizetés, a kiszámíthatatlanság és a képzés hiányosságai azokat is távoltartják a pályától, akik amúgy szívesen dolgoznának benne, és alkalmasak is lennének rá.
A biofű és a herbál elterjedése ráirányította a figyelmet a falusi szegénytelepek drogproblémáira. Mostanáig mégsem voltak pontos számaink arról, mekkora a baj valójában, legfeljebb személyes benyomásokból és történetekből lehetett kiindulni.
Nemhogy állami pénzt nem költenek rá, de még az uniós források lehívását is akadályozzák. A lengyel és a szlovák kormány sem törődik sokat az üggyel, de ott legalább önkormányzati szinten vannak próbálkozások. Csehország egyenesen éltanulónak számít Közép-Európában, más kérdés, hogy éppen náluk utasítják el leginkább a migránsokat.
Akik amúgy is nehéz helyzetben vannak, és kapcsolati hálójuk sincs, egyre többször kényszerülnek családok átmeneti otthonába. De innen előbb-utóbb muszáj kiköltözniük, hogy aztán megint hónapról hónapra éljenek, akár másik intézménybe költözzenek. Akiknek tényleg gyors, átmeneti segítségre lenne szükségük, hogy egyenesbe jöjjenek, hónapokat várhatnak a várólistán. Megoldást csak az állam hozhatna, ha akarna.
Sokan azt remélik, a munkaerőhiány végre megmenti a nincstelenségben tengődő tömegeket, köztük a romákat. Ebben van igazság, de a helyzet nem ilyen egyszerű. Hogyan lehet meglovagolni a munkaerőhiányt a szabolcsi Nagyecseden és a Pest megyei Csobánkán.
Állítólag a kormányt is meglepte, mekkora felháborodást váltott ki az alternatív iskolákról szóló módosítás.
Előírnák, hogy csak meghatározott mértékben térhetnek el a központilag előírt tantárgyi struktúrától, és az általuk követett tananyagot is féléves bontásban kellene közzétenniük. Ez elsőre apróságnak tűnhet, de akár ki is húzhatják a talajt az alapítványi és magániskolák egy része alól. Ami a legnagyobb baj, hogy senki sem tudja, valójában mire kell számítani, és mik a kormány a szándékai.