Keresés

Prókai Eszter

prokai.eszter@abcug.hu

Lakatosné Danó Zsuzsa

36 évesen, 7 gyerekkel érettségizett a kisemmizettek megmentője

Segít munkát találni az iskolázatlan romáknak, elintézi, hogy a szegregátumba is járjon a kukásautó, és, hogy azok is megkapják az elmaradt bérüket, akiknek a szava sehová sem ér el. Mindeközben a saját élete mindennek nevezhető, csak egyszerűnek nem. 36 évesen kezdte el a gimnáziumot, hét gyerek mellett szerzett levelezőn diplomát, most pedig – ahogy ő mondja – egy tüdődaganat ellen indul háborúba. Ismerjék meg Lakatosné Danó Zsuzsát!

Az volt az álma, hogy a szegényeknek főzhessen (nincs jóváhagyva)

Az volt az álma, hogy a szegényeknek főzhessen

Amikor két és fél éve megnyitotta az ország első cigány lakáséttermét, nem várt csodát. De Várnai Annával mégis megtörtént, amire nem is számított: a pécsi négyemeletes aljában lévő, egyszerűen berendezett kis éttermébe nagykövetek járnak kakaspörköltet kóstolni, asztalt alig lehet foglalni, a helyiek szerint pedig ő az év embere Baranyában. És bár ezeknek mind nagyon örül, Anna a legnagyobb csodának mégis azt tartja, hogy ma már olyanoknak is főzhet, akik nem tudnak fizetni érte.

Megtudná, hogy jó orvost választott-e? Itthon nem fogja 2

A vacsora a szokásos lesz: margarinos kenyér ketchuppal

Dombóvár szegregált területein valósít meg három éven keresztül esélyteremtő fejlesztési programot az Autonómia Alapítvány. Azért, hogy minél többen értsék, miért is vágnak bele a munkába, négy kisfilmet készítettek helyi gyerekekkel arról, hogyan is élnek, milyenek a mindennapjaik, milyen álmaik vannak.

A roma középosztály kiviszi a szegényebb rokonait - vázlat

Mindig a legokosabb családtagot küldik előre a kivándorló romák

Míg az ezredforduló idején inkább Kanadába indultak el a mélyszegénységben élő, szegregált romák, addig manapság már inkább Anglia, Németország vagy Hollandia a cél. Az sem akadály, ha nincs meg a képzettségük, vagy a kiutazáshoz szükséges pénzük, a már kint lévő rokonok húzzák magukkal az itthoniakat. A segítségnek azonban ára van, és nemritkán hasonló alárendelt viszonyban találják magukat kint, mint amiben Magyarországon éltek.

Szélvédőre ragasztotta a parkolási igazolványt, rabosították

Szélvédőre ragasztotta a parkolási igazolványt, rabosították

Egy háromgyerekes anyukát közel öt órán keresztül tartottak bent az I. kerületi rendőrségen, ujjlenyomatot vettek tőle, lefotózták, elvették a tárgyait, kétszer is kihallgatták. Azért vitték be a rendőrségre, mert a fia nevére szóló mozgáskorlátozott igazolvány az autó szélvédőjére volt ragasztva, sérült fia pedig nem volt vele. Az anyának esélye sem volt parkolójegyet váltani, alighogy kiszállt az autóból, már ott is termett a két rendőr és közölték, hogy megy velük. November elején egy látássérült fiú apukáját rabosították szinte ugyanígy.

Visszamész oda, ahonnan indultál

Visszamész oda, ahonnan indultál

A kerekesszékesek többségének a lakhatás egy soha véget nem érő bizonytalanság. Nem tudhatják, hogy az ország melyik részében lesz majd az intézmény, ahová éppen költözhetnek. Jó bentlakásos otthonból nagyon kevés van, aki végül bekerül egybe, az legszívesebben élete végéig maradna is. Bizonyos idő után azonban menni kell, és az út gyakran az elfekvőként szolgáló szociális otthonba vagy haza, a kis faluba vezet. A költözéssel együtt pedig nagyjából mindent elveszítenek: munkát, társaságot, kezdhetnek mindent az elejéről.

Zoltán Ágoston és édesanyja a Tobii szemvezértelt eszköz és a hozzá tartozó kommunikációs szoftvert használják budapesti otthonukban | Fotó: Magócsi Márton

Előbb állítsuk lábra a gyereket, a többi ráér!

A társadalombiztosító csak a halló- és látásjavító készülékeket tartja államilag finanszírozható kommunikációs eszköznek, ezeken túl nem jár támogatás. Pedig számtalan más, korszerűbb módja létezik már annak, hogy a sérült gyerekek ki tudják magukat fejezni. Ezek azonban nagyon drágák ahhoz, hogy az ápolási díjból élő családok megvegyék őket. Az egészségügy hozzáállása jól tükrözi az egész rendszer szemléletét: a fogyatékossággal élőket előbb lábra kell valahogy állítani, pedig ennél sokkal fontosabb lenne, hogy a kommunikációjukat fejlesszük. Az azonban sokszor csak az iskolában kezdődik el, amikor már túl késő.

Hégető Honorka díjat nyert az Abcúg

Szurovecz Illés és Magócsi Márton a bélapátfalvi fogyatékos intézetből a nagyvisnyói lakóotthonba kerülő, enyhe fogyatékkal élő szerelmespárról forgatott anyagát díjazták.

Csak az volt a fura, hogy sok a gyerek

Csak az volt a fura, hogy sok a gyerek

Az iskolát befejezték, dolgoznak, és azon vannak, hogy azt a szeretetet és biztonságot megadhassák gyerekeiknek, amit ők a saját családjuktól nem kaptak meg. Most publikáltak egy tanulmányt az SOS Gyermekfalukból kikerülő fiatalok helyzetéről, és ez alapján úgy tűnik, hogy a többség szépen boldogul az életben. A gyermekfaluban töltött évekre pozitívan gondolnak vissza, és utólag jó döntésnek tartják, hogy kiemelték őket a családjukból.

Két kéz kevés három babakocsihoz

Két kéz kevés három babakocsihoz

Első ránézésre nem gondolnánk, hogy a három ikerfiút egy gyönyörű családi házban, idilli környezetben nevelő Tatjana és férje bármiben is segítségre szorulna. Pedig alig egy évvel ezelőtt nagyon is összecsaptak a fejük felett a hullámok: a rokonok messze éltek, nagyszülők nem voltak a közelben, Tatjana pedig szinte ki sem mozdult, mert két kézzel három babakocsit nem lehet tolni. Aztán jött Brigitta.