Fáraó kincse, Horoszkóp, Black Jack – évente tízezer forintot költenek a magyarok kaparós sorsjegyre. Budapest külső kerületeiben és egy környező kisvárosban próbáltunk utánajárni, hogy ki miért játssza a játékot. Van olyan fiatal pár, ahol a kaparás közös program, más csak egy újabb esélyt lát benne a lottózás mellett, de olyannal is találkoztunk, aki úgy érzi, munka után egy üveg sör mellé egész egyszerűen jár neki ez a passzió.
Ki kell húzni Nyilas Misi debreceni vívódásait a kötelező olvasmányok listájáról? Mi a fontosabb: a magasirodalom, vagy, hogy a gyerek egyáltalán megszeresse az olvasást? Ha pedig utóbbi, akkor miért ne olvashatná az Egri csillagok helyett az Alkonyat-trilógiát. Ezekről is vitáztak magyartanárok és kutatók egy konferencián, meg arról, hogy milyennek is kéne lennie a magyarórának, és hogy miért még mindig a múltból haladunk a jelen felé, ahelyett, hogy a kortárssal indítanánk.
A súlyosan, halmozottan sérült gyerekek többsége születése óta él betegségével, gyógyulásukra legtöbbször kevés az esély. Szüleiknek ennek ellenére évről-évre bizonyítaniuk kell, hogy a gyerek továbbra is beteg. Mindezt azért, hogy megkapják az ápolási díjat, az emelt összegű családi pótlékot, vagy a kerekesszéket. Az önálló mozgásra képtelen, pelenkázásra szoruló gyerekeket kész rémálom az orvos és a szakértői bizottságok elé cipelni, mégis sokszor ez az egyetlen lehetőség, hogy megkapják az ellátást.
Se szeri, se száma az OKJ-s tanfolyamot indító cégeknek és iskoláknak, de a képzések színvonalát senki sem garantálja. Pedig sok pénzt és energiát emésztenek fel, de a vége mégis sokszor az, hogy valódi tudás helyett csak egy papírt szorongatunk a kezünkben. Ahogy az a három interjúalanyunk, akik felnőttként döntöttek úgy, kitanulnak egy teljesen új szakmát. Virágkötés egy szál virágból, kutyakozmetika kutya nélkül, és egy gyógymasszőr tanfolyam, ahol pelenkázni kell.
53 ezer ember részesül ma Magyarországon ápolási díjban. Jellemzően 40-50-es éveikben járó nőkről van szó. Legtöbbjük súlyosan, halmozottan sérült gyerekét ápolja, van, akinek évtizedek óta ez tölti ki minden napját. Munkájukról nagyon keveset beszélünk, sokuk a világtól teljesen elzártan éli az életét.
Óriási stresszt rak a gyerekekre a hatosztályos gimnáziumba való felvételizés, sokan nem esznek és alig alszanak a vizsga előtt. A felvételi követelmények a rengeteg plusz tanulás ellenére sincsenek összhangban a hatodikos tananyaggal – állítja több édesanya is. De a pedagógusok is csak tovább nehezítik a szülőnek, gyereknek amúgy is megterhelő időszakot: sokan ugyanis személyes sértésnek veszik, hogy valaki 12 évesen gimnáziumba készül.
Amikor egy nő bejelenti a munkahelyén, hogy gyereket vár, mosolyokat, gratulációkat kap, és azt, hogy siessen vissza hozzájuk. De aztán hiába tenne eleget ennek a felszólításnak, a korábbi posztja egyszercsak nem létezik már. Nem garancia erre az sem, ha valaki vezető beosztásban dolgozik: több száz fős cég személyzeti vezetőjéből egyik napról a másikra kezdő ügyintéző lesz, mert merészelt elmenni szülni.
A korai iskolaelhagyás súlyos probléma Magyarországon, az osztálytermekből kieső diákok száma csökkenhetne, ha kevesebb szegény lenne, és újra 18 év lenne a tankötelezettség korhatára. A problémát egy tavaly indult uniós program viszont inkább az iskolán belül kezelné, úgy, hogy élvezetessé teszik az ott eltöltött időt. Mert ha jó az iskola, a gyerek maradni fog, ehhez pedig a pedagógus a kulcs. Az ország általános iskoláinak felébe akarják elvinni a módszert.
Több mint kétszer annyi külföldön élő magyar szeretne szavazni, mint négy éve. Valakiből elmúlt a dac, de olyannal is beszéltünk, aki már annyira égőnek tartja a korrupciót, hogy mindenképpen változást akar. Krakkói és londoni magyarok meséltek róla, miért szavaznak vasárnap, és arról, hogy miért nem szavaztak négy éve.
Egy cipő télre, egy meg nyárra – ennyit engedhet meg magának ma egy könyvtáros, levéltáros. Közel tízezer ember dolgozik Magyarországon ebben az ágazatban, fizetésemelést utoljára több mint tíz éve kaptak. Megszűntek a pótlékok, a bérüket nem rendezik, sokan inkább elmennek tanárnak, mert még az is vonzóbb alternatíva, mint havi nettó 100 ezer forintért könyvtárosként dolgozni.