Keresés

Prókai Eszter

prokai.eszter@abcug.hu

Olyan nincs, hogy mi cserben hagyunk egy gyereket (nincs jóváhagyva)

Olyan nincs, hogy mi cserben hagyunk egy gyereket

Fábián Sára előbb orvos szeretett volna lenni, aztán újságíró, most pedig stratégiát és szervezést tanul Amszterdamban. De addig is, azért létrehozott egy alapítványt, ami ma már nyolcvan önkéntessel látogatja rendületlenül a kórházban fekvő gyerekeket. Nem akarják megváltani a világot, épp csak annyi a céljuk, hogy senki ne feküdjön magányosan a fehér ágyakban, és ne maradjon le a tananyaggal. És persze ne csődtömegként térjen majd vissza a suliba, hanem egy menő egyetemista barátságával a tarsolyában.

Két kézzel csimpaszkodnak a rátermett közmunkásokba

Két kézzel csimpaszkodnak a rátermett közmunkásokba

Minél szegényebb egy település, annál kevesebb közmunkás él benne. Elsőre furcsának tűnik, pedig így van, hiszen ha kevés az iskolázott lakos, a képzett szakember a faluban, a polgármester pedig bátortalan, akkor ott még a közfoglalkoztatás is nehezen szerveződik meg. Egy nemrég megjelent új kutatásból ezek mellett az is kiderül, hogy a közmunkások gyakran direkt rontják el a multikba való bejutáshoz szükséges felvételi tesztjüket, és az is, hogy a polgármesterek a közmunkára kapott pénzből sokkal inkább az utakat hozták volna rendbe.

kaparós

Úgy kaparnak, mintha nem lenne holnap

Fáraó kincse, Horoszkóp, Black Jack – évente tízezer forintot költenek a magyarok kaparós sorsjegyre. Budapest külső kerületeiben és egy környező kisvárosban próbáltunk utánajárni, hogy ki miért játssza a játékot. Van olyan fiatal pár, ahol a kaparás közös program, más csak egy újabb esélyt lát benne a lottózás mellett, de olyannal is találkoztunk, aki úgy érzi, munka után egy üveg sör mellé egész egyszerűen jár neki ez a passzió.

Az Éhezők viadalát vagy Jókait olvassa a gyerek?

Az Éhezők viadalát vagy Jókait olvassa a gyerek?

Ki kell húzni Nyilas Misi debreceni vívódásait a kötelező olvasmányok listájáról? Mi a fontosabb: a magasirodalom, vagy, hogy a gyerek egyáltalán megszeresse az olvasást? Ha pedig utóbbi, akkor miért ne olvashatná az Egri csillagok helyett az Alkonyat-trilógiát. Ezekről is vitáztak magyartanárok és kutatók egy konferencián, meg arról, hogy milyennek is kéne lennie a magyarórának, és hogy miért még mindig a múltból haladunk a jelen felé, ahelyett, hogy a kortárssal indítanánk.

Visszafordíthatatlan az állapota, mégis évente vizsgálni kell 1

Visszafordíthatatlan az állapota, mégis évente vizsgálni kell

A súlyosan, halmozottan sérült gyerekek többsége születése óta él betegségével, gyógyulásukra legtöbbször kevés az esély. Szüleiknek ennek ellenére évről-évre bizonyítaniuk kell, hogy a gyerek továbbra is beteg. Mindezt azért, hogy megkapják az ápolási díjat, az emelt összegű családi pótlékot, vagy a kerekesszéket. Az önálló mozgásra képtelen, pelenkázásra szoruló gyerekeket kész rémálom az orvos és a szakértői bizottságok elé cipelni, mégis sokszor ez az egyetlen lehetőség, hogy megkapják az ellátást.

Csalódottság és düh kíséri az OKJ-s képzéseket

Csalódottság és düh kíséri az OKJ-s képzéseket

Se szeri, se száma az OKJ-s tanfolyamot indító cégeknek és iskoláknak, de a képzések színvonalát senki sem garantálja. Pedig sok pénzt és energiát emésztenek fel, de a vége mégis sokszor az, hogy valódi tudás helyett csak egy papírt szorongatunk a kezünkben. Ahogy az a három interjúalanyunk, akik felnőttként döntöttek úgy, kitanulnak egy teljesen új szakmát. Virágkötés egy szál virágból, kutyakozmetika kutya nélkül, és egy gyógymasszőr tanfolyam, ahol pelenkázni kell.

Anyák ápolási díjon

A legnehezebb munkát végzik, mégsem beszél róluk senki

53 ezer ember részesül ma Magyarországon ápolási díjban. Jellemzően 40-50-es éveikben járó nőkről van szó. Legtöbbjük súlyosan, halmozottan sérült gyerekét ápolja, van, akinek évtizedek óta ez tölti ki minden napját. Munkájukról nagyon keveset beszélünk, sokuk a világtól teljesen elzártan éli az életét.

Mintha a Don-kanyarból jöttek volna vissza a gyerekek

Mintha a Don-kanyarból jöttek volna vissza a gyerekek

Óriási stresszt rak a gyerekekre a hatosztályos gimnáziumba való felvételizés, sokan nem esznek és alig alszanak a vizsga előtt. A felvételi követelmények a rengeteg plusz tanulás ellenére sincsenek összhangban a hatodikos tananyaggal – állítja több édesanya is. De a pedagógusok is csak tovább nehezítik a szülőnek, gyereknek amúgy is megterhelő időszakot: sokan ugyanis személyes sértésnek veszik, hogy valaki 12 évesen gimnáziumba készül.

Forrás: flickr/LongitudeLatitude CC BY 2.0 https://www.flickr.com/photos/longitudelatitude/13812283775

Személyzeti vezetőből ügyintézőt csinál a szülés

Amikor egy nő bejelenti a munkahelyén, hogy gyereket vár, mosolyokat, gratulációkat kap, és azt, hogy siessen vissza hozzájuk. De aztán hiába tenne eleget ennek a felszólításnak, a korábbi posztja egyszercsak nem létezik már. Nem garancia erre az sem, ha valaki vezető beosztásban dolgozik: több száz fős cég személyzeti vezetőjéből egyik napról a másikra kezdő ügyintéző lesz, mert merészelt elmenni szülni.

Titokban a kormány is tudja, hogy baj van a magyar iskolákkal

Titokban a kormány is tudja, hogy baj van a magyar iskolákkal

A korai iskolaelhagyás súlyos probléma Magyarországon, az osztálytermekből kieső diákok száma csökkenhetne, ha kevesebb szegény lenne, és újra 18 év lenne a tankötelezettség korhatára. A problémát egy tavaly indult uniós program viszont inkább az iskolán belül kezelné, úgy, hogy élvezetessé teszik az ott eltöltött időt. Mert ha jó az iskola, a gyerek maradni fog, ehhez pedig a pedagógus a kulcs. Az ország általános iskoláinak felébe akarják elvinni a módszert.