Keresés

Prókai Eszter

prokai.eszter@abcug.hu

100 ezer forintra emeli a kormány az ápolási díjat 1

100 ezer forintra emeli a kormány az ápolási díjat

Hatalmas eredményt értek el az otthonápolás körülményeinek javításáért küzdő civil szervezetek: a kormány végre megemeli a beteg gyereküket otthon ápolók havi juttatását.

Több ezer gyógypedagógus hiányzik, mégsem engedik őket a főiskolára

Több ezer gyógypedagógus hiányzik, mégsem engedik őket a főiskolára

A súlyosan, halmozottan sérült gyerekek fejlesztésének kulcsszereplői a gyógypedagógusok. Sokszor ők az egyetlenek, akik hidat képeznek a fogyatékossággal élő gyerekek és a közoktatás között. Szerepük felbecsülhetetlen, mégis több ezren hiányoznak ma Magyarországon a munkaerőpiacról. Az üres álláshelyeket annak ellenére sem tudják betölteni, hogy évről-évre háromszor annyian szeretnének gyógypedagógusi diplomát, mint ahány felsőoktatási férőhely van. Hogyan látják saját szakmájuk helyzetét a benne dolgozók, és mitől megy tönkre idővel a dereka egy gyógypedagógusnak? 

Újabb cukrászda helyett inkább a mélyszegények felé kéne fordulnia a jövő építészeinek 1

Újabb cukrászda helyett a szegényeknek kellene tervezni a jövő építészeinek

Környezetétől visszahúzódva tengődő kis településrészt, az egykor virágzó, ma szegregátumként működő bányatelepet, Bagoly-lyukat választotta diplomamunkája témájául egy frissen végzett építész, aki hivatása segítségével keres megoldásokat a szegénység felszámolására. Nem a legkézenfekvőbb módon képzeli el ezt: az egyes házak felújítása helyett inkább közösségi teret építene, szerinte ugyanis hosszútávon nem a fürdőszoba kicsempézése a megoldás, hanem a közösségben való gondolkozás.

A délelőtött az iskola folyosóján töltöm 1

A cukorbeteg gyerekek se kellenek az iskoláknak

Az óvodai és iskolai pedagógusok egy része nem hajlandó vállalni a cukorbeteg gyerekek oktatását. Ennek oka legtöbbször a félelem: a tűtől, a napi többszöri vércukorméréstől, és a felelősségtől. Pedig a szülők együttműködőek lennének, telefonon elérhetőek, táblázatot gyártanak, viszik az ebédet reggelente.

Azt hazudtam, hogy hagymát ettem, pedig részeg voltam

Azt hazudtam, hogy hagymát ettem, pedig részeg voltam

Sokkal könnyebb lenne elbújni és titkolni, ami történt, de Balogh Csilla mégsem ezt a könnyebbik utat választja. A háta mögött összesúgó szomszédok sem tudják elriasztani attól, hogy büszkén vállalja: 11 éve tünetmentes alkoholbeteg. Közel két évig tartó függősége alatt nemcsak saját önértékelését, de a kisfiát is majdnem elveszítette. Aztán meghozta a döntést, amit sokan életük végéig csak halogatnak, és terápiára ment. Szeretné, ha történetéből erőt meríthetne mindenki, aki épp úgy érzi, nincs kiút az alkoholizmusból.

lévai ildikó- richter

Önsajnálat helyett inkább lekvárfőzésbe kezdett

Szinte minden napra jut egy olyan történet, ami arról szól, hogy emberek feladják az addigi túlhajszolt, de egyébként sikeres karrierjüket, és valami egész másba kezdenek. Ebből a szempontból a PR-vezetőből hivatásos lekvárfőzővé avanzsáló Lévai Ildikó élete nem egyedi. Ami mégis azzá teszi, hogy kisfia betegsége, ami egy ponton a gödör alját jelentette számára, valójában egy olyan út kezdete volt, aminek végén nem csak kiegyensúlyozottabb, mint korábban valaha, de még másokat is segíteni tud. Történetét a Richter Főnix Közösség kezdeményezés is bemutatta.

Mindenki szabadulna a magatartás-problémás gyerekektől

Mindenki szabadulna a magatartásproblémás gyerekektől

Egyéb pszichés zavar – ez a szakértői bizottságok jolly joker diagnózisa, ha egy magatartási problémával küzdő diák ül velük szemben. Ezzel a bélyeggel pedig a normál iskolarendszer sokszor nem tud mit kezdeni. Az elkeseredett szülők gyakran a pedagógusokat okolják, akik szerintük nem közelítenek kellő figyelemmel SNI-s gyerekük felé. De hogyan látják a helyzetet azok a tanárok, akik hosszú évek óta tanítanak ilyen gyerekeket? Cikkünkben két olyan fiút mutatunk be, akik a szokásosnál nagyobb odafigyelést és biztatást igényelnének, de szüleik úgy érzik, mindenki csak szabadulni akar tőlük, és megszólal két pedagógus is, hogy elmondják: nekik mit jelent SNI-seket oktatni.

pilis közösségszervezés

Bujkálva tanítja a helyi cigányokat a pilisi közösségszervező

Esőben sártengerré változó homokutak, ivásra alkalmatlan víz és háromszáz forintos vizitdíj – ezek ellen küzd Balogh Fruzsina roma közösségszervező. A főállásban televíziós műsorvezető hetente egyszer a Pest megyei Pilisre utazik, és az itt élő szegény, főleg cigány lakosokkal együtt dolgozik azon, hogy életük valamivel komfortosabb legyen. Nincs könnyű dolga, mégis azt gondolja, előbb-utóbb már nem lesz rá szükség, nélküle is képesek lesznek ugyanis kiállni magukért azok, akik ma még inkább csak bujkálnak.

kulturális örökség

Majd a városiak eldöntik, mi az érték a faluban

Szépen hangzik, hogy a helyi tökmag, a hímzésminta és a pirospaprika majd megmenti a haldokló vidéket, de ennél azért bonyolultabb a helyzet. Egy szociológus évek óta vizsgálja az őrségi és a Kalocsa környéki kistelepüléseket, van-e értelme a kulturális örökségre építeni. Kiderült, hogy ahol bejött a biznisz, ott nem a helyiek, hanem az odatelepülő városi középosztály víziói valósultak meg. Ha egy helyi közösség mégis a maga erejéből indulna el, nehéz dolga van, mert szinte senkitől sem tud segítséget kérni.

SNI-s gyerek 1

Esélyt sem adnak az iskolák az SNI-s kisfiúnak

Donát egy súlyos betegségből épült fel, épértelmű kisfiú. Az iskolák mégsem vállalják, mert félnek, hogy túl sok gond lenne vele. Ahol pedig mégis fogadnák, ott nem kapna valódi fejlesztést. Ha szeptemberig nem találnak neki iskolát, magántanuló lesz, és az édesanyjának fel kell adnia az állását.