Keresés

Pivarnyik Balázs

pivarnyik.balazs@abcug.hu

Egy tisztességes társadalomban nem tesszük egymást hajléktalanná

Egy tisztességes társadalomban nem tesszük egymást hajléktalanná

Első lépésként legalább azt ki kellene mondani, hogy gyermekes családokat nem szabad utcára tenni – mondja Misetics Bálint szociálpolitikus a Város Mindenkié törvényjavaslat-csomagjáról. Szernte hazai lakáspolitika minden elemében elhibázott, a kormány nem bővíti a szociális bérlakásszekort, csak a lakásépítést és a tulajdonszerzést, amiből tömegek maradnak ki. Nem foglalkoznak az elszabaduló albérleti díjakkal sem, pedig lenne rá megoldás.

A nyelvvizsgához kötött felvételi burkolt vagyoni cenzus

A nyelvvizsgához kötött felvételi burkolt vagyoni cenzus

Ha minden feltétel egy csapásra adott lenne a közoktatásban, akkor is legalább négy évet kellene a kormánynak várnia a nyelvvizsgához kötött felsőoktatási felvételi bevezetésével – mondja Gyetvai Viktor, az április 26-i diáktüntetés szervezője. Szerinte a fiatalok nem várhatják, hogy majd a felnőttek felemelik a szavukat az oktatás problémái miatt.

Születésekor lemondtak róla az orvosok, ma a paralimpiára készül

Születésekor lemondtak róla az orvosok, ma a paralimpiára készül

Stadler Tamás nyitott gerinccel és vízfejűséggel született. Az orvosok lemondtak róla, édesanyja azonban nem. Kórházban töltött évek, dühkitörések, az öngyilkosság gondolata – egészen addig ez jellemezte a most 27 éves sárbogárdi fiatalember mindennapjait, amíg be nem lépett az életébe a sport, ami aztán mindent megváltoztatott. Immár négyszeres magyar bajnok, 160 kilogrammal nyom fekve, álma, hogy kijusson a paralimpiára. Szerinte akarattal, kitartással egy mozgássérült ember akár felül is múlhatja az épeket. Hogyan jutott el idáig? Videó.

Semmit nem jelentenek a megemlékezések a romagyilkosságok túlélőinek

Semmit nem jelentenek a megemlékezések a romagyilkosságok túlélőinek

A közösségi megemlékezések csak a médiának és a közvéleménynek szólnak, a megölt szeretteik emlékét az őrzi igazán, ha a családban senki nem felejti el őket – vélik a 2008-2009-es romagyilkosságok túlélői és hozzátartozóik. Mondják ezt leginkább azért, mert családtagként valódi lelki támogatást nem kapnak ilyenkor a közösségüktől – ide értve a településükön élő romákat is. A túlélők részben a távolság, részben az eltelt hosszú idő miatt már alig tartják a kapcsolatot egymással, pedig egyikük szerint össze kéne fogniuk. „Mitől féltek? Ha nem beszéltek, nem tudja meg ország-világ, hogy mi történik velünk!” – mondja a videóriportunkban Csorba Erzsébet.

Nekem a szakszervezet kinyitotta a világot

Nekem a szakszervezet kinyitotta a világot

Hogy kerül egy pályakezdő a szakszervezethez? Hogyan lehet a fiataloknak vonzóvá tenni az érdekvédelmet – legyen szó tagságról vagy munkavállalásról? Mit tud egy fiatal szakszervezeti vezető, amit egy idősebb nem? Mi az, amit megtartanának a korábbi módszerekből és miben kellene változtatniuk a szakszervezeteknek azért, hogy megfeleljenek a jelenkor kihívásainak? Erről faggattunk három fiatal szakszervezeti vezetőt.

A cigányoknak nem kellene utánozniuk a többségi társadalmat

A cigányoknak nem kellene utánozniuk a többségi társadalmat

Horváth Aladár szerint nem csoda, hogy a cigányságon belül is kibeszéletlen maradt a romagyilkosságok ügye. Szerinte a cigányok megfeledkeztek arról, ami közösségeiket évszázadok óta egyben tartja: az egymás iránti szolidaritásról, hogy nem hagyjuk a másikat bajban.

Ami történt, bármelyik pillanatban újra megtörténhet

Ami történt, bármelyik pillanatban újra megtörténhet

Tíz évvel ezelőtt dobtak Molotov-koktélokat a tatárszentgyörgyi Fenyves sor utolsó házára, majd az épületből kimenekülőkre négy lövést adtak le. Az esetből a legújabb kori magyar történelem legsúlyosabb bűncselekmény-sorozata lett. A tatárszentgyörgyi gyilkosság tizedik évfordulóján országszerte megemlékezéseket tartottak, Tatárszentgyörgyön kicsivel több mint százan gyűltek össze. Videó.

Más módon is lehetne spórolni, nem az oktatókat kellene elküldeni

Más módon is lehetne spórolni, nem az oktatókat kellene elküldeni

Azt sem tudják, milyen tanárokat küldenek el, már eddig is sokszoros túljelentkezés volt egy-egy kurzusra, nagyon kevés az állami támogatás – többek között így reagáltak az ELTE bölcsészet- és természettudományi karainak hallgatói az óraadók elküldésére. Volt, aki Martin Luther King gondolataival üzent a döntéshozóknak. Videó.

Egyszer egy évben a hajléktalanoknak is jár József Attila

Egyszer egy évben a hajléktalanoknak is jár József Attila

Attól, hogy valakinek nincs pénze, és sosem jut el színházba vagy koncertre, még érdekelheti a kultúra. Tóth Simon Ferenc színész ezért többször szervezett már előadásokat hajléktalan emberek számára. Kedden a magyar kultúra napján a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Vonat nevű menedékhelyén léptek fel József Attila, Márai Sándor, Kodály Zoltán és Bartók Béla műveivel.

A fotelból való morgás nem nagyon visz előre

A fotelból való morgás nem nagyon visz előre

Miközben a belvárosban a Várkert Bazár elé gyűltek a többek közt a rabszolgatörvény ellen demonstrálók, a 18. kerületi Gyömrői úton félpályás forgalomlassító akcióval tiltakoztak civilek, szakszervezetek és politikusok. A szombati országos tüntetés egy apró szelete. Videó.