Keresés

Neuberger Eszter

Neuberger.Eszter@abcug.hu

Hiába a csatorna, soha nem lesz víz az ózdi romák házaiban

Ózd összes, vezetékes ivóvíz nélküli háztartásának gondjait ugyan nem oldhatta volna meg, de jóval több ember életminőségén javíthatott volna az 1,72 milliárd forintos, 2013-2015 között, jórészt svájci támogatásból megvalósult ivóvízhálózat-fejlesztés. Két évvel a megvalósítás után, miközben már ott fut a cső a házuk előtt, sokan továbbra sem tudják beköttetni otthonaikba a vizet. A korábban vízdíj-tartozás miatt lecsatlakoztatott háztartások lakóinak pedig esélyük sem volt, hogy támogatást kapjanak az újbóli ivóvízbekötésre.

Épp csak azt nem adja a magyar iskola, ami a boldoguláshoz kell

Mutassanak egy biológust, aki elmegy környezetet tanítani

Egy friss törvénymódosítási javaslat értelmében a jövőben nem kéne minden tárgyat gyógypedagógusnak oktatnia az enyhén vagy középsúlyosan fogyatékos gyerekeknek, sőt a normál iskolákban is taníthatnának egyes tárgyakat a tudományterülethez köthető diplomával igen, de tanári végzettséggel nem rendelkező szakemberek. A cél a pedagógushiány mérséklése, a manőver sikeressége azonban több mint kétséges az irreálisan rövid véleményezési határidő miatt a tervezethez hivatalosan hozzászólni sem tudó érintett szervezetek és szakemberek szerint.

Már tízezer magyar diák tanul külföldön, és ez még semmi

Minden harmadik magyar külföldre menne tanulni vagy dolgozni, előbbi azonban még mindig csak a közép- és felső középosztály kiváltsága. A legnépszerűbbek az osztrák, a német, az angol és az amerikai egyetemek. Mióta teljesen átlagos, hogy egy erős gimnázium jómódú diákjai külföldön tanulnak tovább, az újonnan érkezőknek is könnyebb dolga van: egy egész kontingens magyar diák várhatja őket a választott egyetemen.

Közmunkára ítélték Gulyás Mártonékat

Gyorsított eljárásban tárgyalták az ügyüket, először csoportos garázdasággal vádolták őket. Vízbázisú, könnyen lemosható festékkel próbálták megdobni a Sándor-palotát.

“Elegünk van!” – megbénították az éjszakai belvárost a civilek mellett tüntetők

Szerdán este 7 órakor véget ért a Hősök terén az a tízezres tüntetés, amelyet a Civilizáció nevű Facebook-csoport szervezett a kormány civil szervezeteket megbélyegző törvényjavaslata ellen. A tüntetők nagy része azonban nem ment haza, hanem a fél városon átvonulva, a Kossuth teret is érintve végül az Oktogonon kötött ki, hogy ott, ameddig csak tudják, blokkolják a forgalmat. “Elegünk van!” – skandálta a spontán lezárt utakon vonuló, szemmel láthatóan fiatal tömeg.

Szögesdrótok pókhálója szövi körbe a tranzitzónában malmozó menedékkérőket

Köti az ebet a karóhoz a kormány, hogy a tranzitzónákban kérelmük elbírálására váró menedékkérők nem őrizetben vannak, nem foglyok, hiszen bár Magyarországra tényleg nem léphetnek be, Szerbiába szabadon távozhatnak. Ez viszont nem a boltba cigiért kiszaladás kategória, hanem a menedékkérelem visszavonását jelenti. A most kibővített tompai tranzitzóna, bármennyire is szépítik, inkább hasonlít egy újonnan átadott luxusbörtönhöz, mint egy menekült befogadó állomáshoz. Csak itt gyerekek is laknak.

Újabb tégla a NER-ben a CEU kicsinálása

“Szabad ország, szabad egyetem” – felelevenítették a 2012-es hallgatói tüntetések mottóját a CEU-val szolidarító tüntetők vasárnap délután, mikor többezres tömeg vonult a Corvinus Egyetem elől a Kossuth térre. Szerintük az egész felsőoktatás módszeres szétverésének újabb állomása a budapesti egyetem ellehetetlenítése.

Egyedül maradnak bajukkal az egyetemi szexizmus áldozatai

A női hallgatók 10 százaléka tapasztalt már szexuális visszaélést vagy nem kívánt közeledést egy másik diák részéről az ELTE nemek közötti egyenlőtlenségeket vizsgáló kutatása szerint. Az oktatói szexizmusnak is számos formája él az egyetemen, ezekből csak egy, ha a vizsgán a tanár a férfi hallgatókkal értékelteti nő diáktársuk teljesítményét.

Házörző kutyákkal viaskodnak a vízért menetelő romák

Miközben a megfelelő vízellátás hivatalosan is emberi jog, Európában, 2017-ben, romák százezreinek nincs hozzáférése tiszta csapvízhez, mert vagy a házuk nincs rákötve a vízhálózatra, vagy képtelenek kigazdálkodni a vezetékes víz árát.

Választaniuk kell: egyenek vagy fűtsenek

Tudta, hogy ha jövedelmének 10 százalékánál többet kell rezsire költenie, ön már energiaszegénynek számít? Magyarországon közel egymillió ember nem tudja rendesen felfűteni a lakását, és további 2,5 millióan laknak rosszul szigetelt, beázó és a nyirkosság miatt penészesedő otthonokban, amelyek energiaköltségei ráadásul jóval magasabbak, mint a korszerű energetikájú házaknak. A megoldás a meglehetősen öreg magyarországi lakásállomány korszerűsítése lenne, de a valós igényekhez képest kevés a mostani kormányzati szerepvállalás.