
Az utolsó mentsvárat venné el az állam a gyakorlóiskolákkal
Az elitoktatás leépítését, az iskolák csöppnyi megmaradt önállóságának komplett eltüntetését látják a kilenc gyakorlóiskola államosításában az érintett szülők.
Az elitoktatás leépítését, az iskolák csöppnyi megmaradt önállóságának komplett eltüntetését látják a kilenc gyakorlóiskola államosításában az érintett szülők.
A nemzeti konzultáció és a kormány idegengyűlöletet szító politikája ellen tiltakozott többszáz tüntető kedden Budapesten. A demonstráció végén a konzultációs kérdőívekből hajtogatott papírhajókkal emlékeztek az áprilisi Földközi-tengeri katasztrófa menekült áldozataira.
A magyar oktatási rendszer leginkább egy minden oldalról omladozó falú házhoz hasonlítható – ha összedől, azért viszont nem csak a kormányzat hibás oktatáspolitikája lesz a felelős. A pedagógiai munkából a szülőket kizáró, a tanárokat is gyerekekként kezelő mentalitás már régebbi problémák, amiket csak tetéz a bürokratikus, központosító és megfélemlítő oktatáspolitika. Az a kár, amit ez a […]
Reménytelennek tűnik a szegregáció megszüntetése a gyöngyöspatai Iskolában, ahol a bíróság kimondta, hogy le kell állítani a roma gyerekek elkülönítését. A szegregációért felelős igazgató ugyanis a helyén maradt, és egyszerűen hazugságnak tartja a vádat. Közben az iskola fennmaradását is veszélyeztetheti, hogy az integrációs próbálkozások következményeként a nem-roma gyerekeket inkább elviszik az iskolából a szüleik.
Balog Zoltán szerint az elkülönített felzárkóztatás nem szegregáció, hanem felkészítés a különböző etnikai, kulturális, szociális csoportok együtt-tanulására.
Precedensértékű döntést hozott a Kúria szerda délelőtt a Nyíregyháza Huszár-telepi iskola ügyében, amelynek fenntartóját szegregáció miatt perelte be egy alapítvány. A bíróság kimondta: a szinte csak cigány gyerekeket oktató iskola tovább működhet.
A Kúria szerint a szülők szabad akaratukból vitték oda a gyerekeiket, ezért nincs szegregáció.
Csodát tesznek a győri Kossuth Lajos Általános Iskolában a főképp hátrányos helyzetű roma gyerekekkel. Együtt tűzik ki az egyénre szabott célokat, kudarc esetén nem büntetnek, azt is jutalmazzák, ha valaki segít a gondnoknak, és nem csak akkor hívják be a szülőket, ha baj van a gyerekkel. A speciális, amerikai minta alapján működő módszer működik, az iskola minden mutatója jelentősen javult, de a legfontosabb, hogy a gyerekek és a tanárok is szeretnek ott lenni.
Valami nincs rendben a gyermekvédelmi rendszerrel. A családgondozók kiégettek és túlterheltek, a szüleiktől elválasztott gyerekekkel pedig az állam sem bánik kesztyűs kézzel. A kudarcosan működő rendszer épp azt a feladatát nem tudja ellátni, amiért létezik: a gyerekek védelmét.
Március elsejével önkormányzati hatáskörbe került a szociális ellátások kiosztása, és a jogosultság feltételeinek megszabása, de az ellátások eddigi színvonalát a települések nagy része valószínűleg nem lesznek képes tartani. Ahhoz pedig, hogy a decentralizáció pozitív hatásai is érvényesülhessenek, forráselvonás helyett bővítésre, de legalábbis kevésbé bizonytalan finanszírozásra volna szükség.