Keresés

Neuberger Eszter

Neuberger.Eszter@abcug.hu

Nem tudják elengedni a gyeplőt a családi vállalkozások kiöregedő vezetői

Nem tudják elengedni a gyeplőt a családi vállalkozások kiöregedő vezetői

A magyar kisvállalkozások elsöprő többségét családi vállalkozások adják, mégis alig tudunk valamit a működésükről, a kihívásaikról és az őket működtető emberekről. A kilencvenes években indult családi vállalkozások tömegei néznek szembe mostanában az utódlás kérdésével, azonban egy, a Tárki Társadalmi Riportjában frissen megjelent kutatás szerint nem az utód kiválasztása, hanem a cégvezetés elengedése a legnehezebb a leköszönő főnököknek. Közben azok a családi vállalkozások lehetnek sikeresebbek, amelyek a családtagok mellett vagy helyett képesek külső szakembereket is bevonni az operatív munkába.

Indul a második tüntetés a demokráciáért

Önkényes döntéseket eredményezhet az új gyülekezési törvény

Egy sor akadályt görget egy tüntetés megszervezése elé az új gyülekezési törvény, ráadásul a tiltóokok túlságosan tág megfogalmazása veszélyesen sok mozgásteret hagy abban a rendőrségnek, hogy melyik gyülekezést engedélyezze és melyiket tiltsa meg. Az első ilyen tiltó döntést a TASZ segítségével támadta meg a bíróságon egy üllői útblokkoló tüntetés szervezője. A bíróság kimondta: a rendőrség jogtalanul tiltotta be a tüntetést. Az életbe lépése után készült videónkban Hegyi Szabolcsot, a TASZ gyülekezési jogi programjának vezetőjét kérdeztük az új gyülekezési törvényről és annak várható hatásairól.

"Majd átmegyek kiskakasba, és kapirgálok a szemétdombon"

Olyan csak nem lehet, hogy belefulladunk a sok szemétbe

Előre szólt az önkormányzat, hogy felesleges kivinni a kukákat, bizonytalan ideig nem üríti ki azokat senki, többen mégis kirakták a szemetüket hétfő és kedd reggelre azokon a településeken, ahol felfüggesztette a szemétszállítást a Zöld Híd Nonprofit Kft. A szállítás tényleg elmaradt, Fóton és Szendehelyen pedig gondolkodóba estek az emberek, mit csináljanak a nyakukon maradó szeméttel.

Hegyekbe és homokdűlők közé menekülnek a fővárosból kiszoruló szegények

Gazdag telkesek között bújnak meg a lakhatási válság áldozatai

Inkább választják a rosszabb lakókörülményeket, minthogy távol kerüljenek a munkalehetőségektől, ami sokszor továbbra is Budapesthez köti őket, a város pezsgése után viszont nagyon nehezen szoknak hozzá a hétvégi házas övezet vagy a homoki dűlők csendjéhez és – úgy érzik – ingerszegénységéhez. Újpest, a hetedik kerület, vagy a külvárosi Budapest vetette ki őket magából, de ha már így alakult, megpróbálnak a lehető legélhetőbb otthont teremteni maguknak. A szomszédaik tehetősebb telektulajdonosok, vendégmunkások, vagy az első saját otthonukat építgető fiatal házaspárok. Így élnek az agglomerációban a Budapestről kiszoruló szegények.

Kisöpörték az aluljárókban éjszakázókat a hajléktalantörvény első napján

Az aluljárókból az utcára űzték a hajléktalanokat

Egyelőre csak a belvárosi aluljárókból távolították el a hajléktalanokat, az utcákon, parkokban ugyanolyan nyugalomban lehettek mielőtt az utcán élést betiltó törvény életbe lépett volna. Hétfő és kedd este háborítatlanul aludhattak emberek a Blaha Lujza vagy a Deák téren, csak az aluljárókba nem volt szabad lemenniük. Bár a törvény célja, hogy a hajléktalanok az utca helyett szállókon aludjanak, egyelőre mindössze 1,5 százalékkal nőtt a menedékhelyek kihasználtsága. A következő napok nagy kérdése lesz, hogy feljönnek-e a föld alól a rendőrök, és félhetnek-e az erdőben, kunyhókban lakók.

A nyírpilisi polgármester ügye mutatja meg az uzsora elleni harc reménytelenségét 4

Egy szabolcsi polgármester ügye mutatja meg az uzsora elleni harc reménytelenségét

Uzsorával, csalással és zsarolással vádolják egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei település polgármesterét, aki akkor bukott le, amikor a vád szerint két különböző embernek is eladott egy olyan ingatlant, ami nem is volt az övé. A polgármestert tavaly február elején helyezték előzetes letartóztatásba, de majdnem egy éve már az előzetesből is kiengedték, mikor végre bírósági szakaszba lépett az ügye. Mostanra azonban úgy tűnik, a sértettek megijedtek a polgármester elleni tanúskodástól. Egyetlen nő jelent meg közülük a szeptemberi első tárgyaláson, ő is a vádlottnak kedvezően vallott.

A szökésnél csak talpra állni nehezebb az szexrabszolgaságból szabadult nőknek 1

Állami gondozottakra, fogyatékosokra csap le leggyakrabban a szexmaffia

A kényszerített prostitúció áldozatai jellemzően kiszolgáltatott helyzetben lévő fiatal lányok, nők, akiket sokszor megtévesztéssel rángatnak bele a prostitúcióba a gyenge pontjaikat pontosan ismerő futtatók. Vannak, akiket fogva tartással, vannak, akiket egyszerű megfélemlítéssel tartanak az iparban, ahol a pénz teljes egészében a futtatóké, a lányoknak pedig csak a munka és a verés marad. Öt nő történetét mutatjuk be, akik évekkel ezelőtt minden bátorságukat összegyűjtve szöktek meg fogva tartóiktól, most pedig minden erejükkel azon vannak, hogy saját lábra álljanak.

Elszigetelt, kiszolgáltatott lányokból lesznek az emberkerekedők áldozatai

Elszigetelt, kiszolgáltatott lányokból lesznek az emberkerekedők áldozatai

Az elkövetők csak a legritkább esetekben kerülnek bíróság elé, az áldozatok ugyanis rettegnek a szabad lábon maradó családtagok, szövetségesek, de leginkább az elkövető bosszújától.

Jól megszívatta az állam a földjeit használó gazdákat, amikor túladott a területeken 1

Jól megszívatta az állam a földjeit használó gazdákat, amikor túladott a területeken

A kormányzati kommunikációval szemben nem csak nyertesei, kárvallottjai is szép számmal vannak a “Földet a gazdáknak” programnak, a Fidesz-kormányok nagyszabású termőföld-kiárusító akciójának. Ők azok a bérlők, akik 2012-2014 között még örülhettek, hogy nyomott áron földhaszonbérleti joghoz jutottak állami tulajdonú földeken, néhány évvel később viszont azzal kellett szembesülniük, hogy az állam eladja a nekik bérbe adott földdarabot. Aki nem tudta megvenni, az most jó eséllyel azért küzd, hogy a területen maradhasson. De olyanok is vannak, akik pereskedés helyett inkább idő előtt visszaadták a földet.

Egy falubeli vassal fizetett, hogy elvihesse

Gabriella két éven keresztül élt szexrabszolgaságban egy délnyugat-magyarországi faluban. Egy egész család tartotta fogva, és kényszerítette prostitúcióra, a településen és környékén élő férfiak egy kis pénzért kedvükre használhatták. Gabriellával ráadásul három gyereke is együtt élt egy szoba-konyhás lakrészen – a férfi, aki először bizalmába férkőzött, majd fogva tartója lett, úgy csinált, mintha ők – időközben […]