A tavaly év eleje óta növekvő általános fenyegetettség-érzés rekord szintre emelte az idegenellenességet Magyarországon, és a társadalom nagy része támogatja a kormány menedékjogokat súlyosan korlátozó bevándorlás-politikáját – írja a Tárki legfrissebb tanulmányában.
A jobbikos fellegvár, Tiszavasvári lett az első település, amelyik befogadta Orosz Mihály Zoltánnak, Érpatak polgármesterének a szegények vegzálására és “a gyenge magyar törvények betartatására” alapuló rendpárti modelljét.
Pártpolitikai tevékenységnek az iskolában nincs helye, az iskolai ünnepségeken szónokoló polgármesterek és országgyűlési képviselők révén azonban mégis bekúszik a politika a közoktatási intézményekbe.
A felszabadult légkör, a fiatal, külföldi egyetemeken végzett mentor- és tanárgárda joggal teszi vonzó helyekké a privát oktatási intézményeket, ugyanakkor az középiskolán belül is egyenlőtlenségeket szülhet, a vidék-Budapest szakadékot pedig tovább erősítheti, ha a fővárosi elit menedékhelyei lesznek a fizetős magánakadémiák.
Aki képtelen megfizetni az egekbe szökött budapesti albérletárakat vagy éppen nagycsaládosként gyerekekkel hiába keres kiadó lakást, fix bérleti díjért akár hónapokig, évekig is ellakhat egy munkásszállón, valamelyik szebb napokat is látott külvárosi ipartelep tőszomszédságában. A 100-150 fős tömegszállásokon így a melósok mellett egyre gyakrabban húzzák meg magukat sokgyerekes családok.
Március végéig vár a győri Petz Aladár Kórház 15 sebésze: ha addig nem jutnak egyezségre a kórház vezetésével bérük emeléséről, véglegesíthetik a most előirányzott felmondási szándékukat.
A Népszabadság idézi az ÁNTSZ belső vizsgálatának eredményét, amely kimondja: A fekvőbeteg-ellátó osztályok kétharmada nem felel meg a kórházi ellátás minimális feltételeknek sem.
Miután nagykorúvá váltak, az állami gondozásból szinte automatikusan az utcára kerültek azok a hajléktalan fiatalok, akikkel egy budapesti, kifejezetten fiatal férfiakat fogadó átmeneti szállón találkoztunk. Meglepte őket, hogy bárki is érdeklődik a történetük iránt – úgy érzik, a világ róluk valahogy megfeledkezett.
Hetente 20-30 menekült még úgy is érkezik Magyarországra, hogy a kerítés felhúzásával és a vele párhuzamosan bevezetett jogszabályváltozásokkal a menedékjog nálunk július óta gyakorlatilag kiüresedett. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (UNHCR) közép-európai szervezetének szóvivője, Babar Baluch a 444-nek adott interjújában elmondta: jelenleg körülbelül 700 menekült várja börtönszerű körülmények között, hogy kérelmüket kivizsgálják.
Majdnem 9 hónapig lógott a levegőben Velkei István és Jakab Rozália három óvodáskorú gyerekének sorsa, miután 2014 októberében ideiglenes gyámság alá helyezte őket a gyámhivatal, és a szüleiktől előbb nevelőszülőkhöz, majd egy nevelőotthonba kerültek. Végül karácsonykor kerültek vissza szüleikhez.