Megint gólyatábori visszaélésre derült fény, ezúttal a Budapesti Corvinus Egyetem 2014-es szarvasi gólyatáboráról kerültek nyilvánosságra arra utaló részletek, hogy a részt vevő gólyákat szexuálisan megalázó feladatok elé állították a tábor szervezői.
A frissen indult speciális közmunka program azoknak volna ideális, akiknek egészségügyi problémáik és nyugdíjkorhatár közeli életkoruk miatt már esélyük sincs a gazdaságban munkát találni, és már a rendszerint fizikai állómunkát jelentő “rendes” közmunkát sem bírnák. A programba az elsők között belépő borsodi településen, Harsányban azonban többen úgy dolgoznak most napi 6 órában a munkanélküli juttatásnál mindössze 4200 forinttal többért, hogy korábban gond nélkül foglalkoztatták őket rendes közmunkában. Ők nem értik, hogyha egyszer azt mondják, bírják az iramot, miért kerültek fele annyi pénzért “rehab munkára”.
Bár négy éve tartotta az első tárgyalást a bíróság a gádorosi csicskáztatók perében, az ítélettől még most is nagyon messze jár az ügy. A vád szerint a gádorosi A. család megalázó körülmények között és fizetés nélkül dolgoztatott kiszolgáltatott embereket. A pénzükre váró károsultak a család zárolt vagyonából várják kártalanításukat – többségük a környék szociális és idősotthonaiban él, és már nem kíván részt venni a büntetőperben.
Könnyen gondoljuk, hogy nagyon is jól van az, ha a tizenéves gyerek besegít a szüleinek a házimunkában, és ha kell, ellátja a kisebb testvéreit. Vannak azonban családok, ahol az idősebb gyerekek egészen az iskolaelhagyásig sodródnak, mert családfenntartó vagy háztartásvezető szerepbe kényszerülnek. Vészesen nő a hátrányos helyzetű magántanulók száma is, ahol a szülők családi okokra hivatkozva kérvényezik, hogy gyereküknek ne kelljen tanórákon részt vennie, mert szükség van rájuk a ház körül.
A rendészeti feladatokat ellátó ásotthalmi mezőőrség tevékenységéről érdeklődött, hivatalos válaszok helyett a Csongrád megyei Ásotthalom jobbikos polgármestere zsidózással és buzizással reagált az egykor a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi koordinátora, Léderer András kérdéseire.
Egyre kevesebb menedékkérő tartózkodik az országban zárt és nyitott menekült befogadó állomásokon, közben a kormány több mint tíz milliárddal növelte a “rendkívüli migrációs nyomás” kezelésére fordítandó keretet.
Most zárult az utolsó tanév a csobánkai általános iskolában, ahová szinte már csak hátrányos helyzetű roma gyerekek jártak. A diákoknak a következő tanévet már új iskolában kéne kezdeniük, de a szüleiknek fogalma sincs, hová mehetnének, eddig csak elutasítással találkoztak. A legközelebbi településen, Pomázon annyira nem kérnek a gyerekekből, hogy még petíciót is indítottak azért, nehogy odahelyezzék őket, a helyiek sokan nem akarák, hogy a maroknyi csobánkai diák ősztől az ő gyerekük osztályába járjon.
2015-ben 8600 fővel nőtt a magyarok száma Ausztriában az Osztrák Statisztikai Hivatal adatai szerint. A menekültválság is meglátszik az országban tartózkodó külföldiekről szóló statisztikákon: a szírek például 22 ezer fővel lettek többen.
Omarnak sok más afgánhoz és arabhoz hasonlóan nincs más lehetősége, mint nyitni egy gíroszost. Magyar barátnőjével azon dolgoznak, hogy megnyissák kis büféjüket egy külvárosi metróállomás közelében.
500-1000 ember vett részt a Ligetvédők táborának szerda reggeli felszámolására reagáló tüntetésen a Városligetben. Az építési területként lezárt Hunguexpo irodaházakat őrző biztonsági cég embereivel került összetűzésbe a tüntetők egy része.