Bemutatjuk olvasóinknak azokat, akik a legtöbbet teszik azért, hogy a Torontóban élő magyar romák menekült státuszt kapjanak, legyen hol lakniuk, mit dolgozniuk, és eligazodjanak a hivatalos ügyeikben. Rendőr, szociális munkás, kutató, lelkész, színes a paletta.
Torontóba, Kanadába most már nem érkeznek nagy számban romák Magyarországról, a város most az ott élő roma bevándorlók integrációjával van elfoglalva. Ez azért is nehéz feladat, mert sok roma család menedékkérelméről még nem is döntöttek. Van, akinek az ügyében 6-7 év után születik döntés, ennyi, bizonytalanságban eltöltött év pedig idegileg is tönkreteszi a családokat.
Törvénytelen helyzetbe kényszeríti az óvodapedagógus-hiány azokat az intézményeket, ahol nem tudják biztosítani, hogy az előírtak szerint két óvónő dolgozzon egy-egy csoporttal. Így sok gyerekkel az óvodában délután csak pedagógiai asszisztensek foglalkoznak, akik ugyan kiválóan vigyáznak a gyerekekre, de fejlesztő munkát nem végeznek velük.
33 év után odébb állt Bódvarákóról az ELTE Természettudományi Karának egyik gólyatábora, mert nem sikerült megegyezniük a település új vezetésével a tábor helyszínéül szolgáló két hektáros rét használatáról, pedig egy éve a polgármester egyik választási ígérete a turizmus fellendítése volt.
Ne örüljön, aki a bukási és évismétlési számok látványos csökkenése mögé a magyar oktatási rendszer problémáinak elpárolgását képzeli. Az általunk megkérdezett tanárok és intézményvezetők szerint szó sincs erről, csupán a buktatások körüli harcokba, és az ezzel járó plusz munkába fáradtak már bele az egyre lestrapáltabb tanárok. Esetleg a nehezebben tanítható, hátrányos helyzetű diákok közül mentenek meg egyre többeket az évismétléstől a jövőjükért aggódó pedagógusok. De hiába, a korai iskolaelhagyók száma a bukási statisztikák javulása ellenére nem csökken.
Mit gondolnak a szegénységből és kilátástalanságból való kitörésről azok a hátrányos helyzetű szabolcsi fiatalok, miután megnéztek egy erről szóló, de Budapesten játszódó dokumentumfilmet, amiben egy elszánt edző a profi bokszolói karrier kapujáig visz egy fiatal roma srácot? Vannak, akik elszégyellik magukat, hogy nem dolgoznak elég keményen a sikerért, de vannak olyanok is, akik jó adag szkepszissel fogadják a sporton keresztüli felemelkedéses sztorikat. A Gettó Balboa című új magyar dokumentumfilm egyik közösségi vetítésén jártunk.
Öt éve még úgy volt, ledózerolják őket, most mégis felújítják a Salgótarján két szegregátumában, az egykor bányász-kolóniaként működő Salgó úti és Forgách-telepeken álló leromlott állapotú, komfort nélküli önkormányzati bérlakásokat. A beruházáshoz szociális program is társul. Az Abcúg helyszíni riportja.
A fogyatékos gyereket nevelő szülők is élménydús nyarat szeretnének biztosítani családjuknak, de ez jóval több tervezést és erőfeszítést igényel, mint más családokban. Az Abcúgnak négy, különböző mértékben sérült gyereket egyedül nevelő szülő mesélt a nyaralás tapasztalatairól.
Kisajátítaná a kőbányai önkormányzat a Hős utcaiak lakásait, hogy sportpályát építsen a helyükre. Az első ilyen ügyben 5,5 millió forint járna egy 25 négyzetméteres lakás tulajdonosának, amiből semmit sem tud venni, ezért inkább pert indít. Csakhogy a kormányhivatal nehezen ítélhetne meg ennél nagyobb összeget. Inkább az lehetne a megoldás, ha az önkormányzat pénz helyett cserelakást ajánlana, erre viszont kevés esély látszik.
Rucz Éva, egy 45 éves, orosházi, mozgássérült nő áprilisban gyűjtésbe kezdett, hogy vehessen magának egy hétmillió forintos lábprotézist. Erre azért van szüksége, mert az államilag finanszírozott művégtag, amit a jobb lába amputációja után kapott, mindössze egy évig bírta.