Keresés

Neuberger Eszter

Neuberger.Eszter@abcug.hu
Nem több az erőszak az iskolákban, csak már nem söprik a szőnyeg alá

Nem több az erőszak az iskolákban, csak már nem söprik a szőnyeg alá

Az iskolai légkört mérgező kortárs erőszakkal szemben semmit nem érnek az olyan hagyományos, fegyelmezésen alapuló pedagógiai módszerek, mint az intőosztogatás vagy egy fegyelmi eljárás. Ezt ismerték fel azok az iskolák, amik csatlakoztak a budapesti Zuglóból, amerikai mintára indult Békés Iskolák programhoz. A modellprogram módszertant és szemléletmódot ad a tanárok kezébe az iskolai agresszió kezeléséhez, ráadásul a saját problémáinak lelkiismeretes feltárására sarkallja a részt vevő iskolákat.

Szálkák akarunk lenni a hatalom szemében

Negyvennel döcögnek a leharcolt vonatok Mátészalkáról Nyíregyháza, Debrecen vagy Fehérgyarmat felé, nem sokkal ezelőttig pedig hétvégenként volt olyan napszak, amikor se busszal, se vonattal nem lehetett megközelíteni Mátészalkáról a megyeszékhelyet. Ilyen és ehhez hasonló közügyek megoldását próbálja civil nyomásgyakorlással kikényszeríteni a városvezetéstől egy helyi és környékbeli lakosokból álló civil érdekérvényesítő csoport, a Mátészalkaleaks, amelynek tagjai javarészt gyári munkások, akik, miután lejárt a műszakjuk valamelyik helyi vagy környékbeli üzemben, tennének valamit szűkebb-tágabb közösségükért.

Megtaláltam a fiam helyét, most már nyugodtan meghalhatok

Egy újpesti nyugdíjas házaspár 36 év után döntött úgy, hogy súlyosan halmozottan fogyatékos fiúkat egy bentlakásos otthonba adják, másik, középsúlyosan fogyatékos fiúk mellé. Ha tehették volna, még évekig maguk nevelik Balázst, de gondolniuk kellett arra, hogy nem élhetik túl a gyerekeiket. Szűcsné Csató Judit úgy látja, szülőként úgy tehet a legtöbbet, ha még életében saját maga keresi meg fiainak a lehető legjobb otthont, és végigkíséri, ahogyan beilleszkednek. Szerinte felelőtlenség az utolsó pillanatig várni, hogy aztán ha a szülők már nem tudják ellátni őket, szükséghelyzetek döntsenek a fogyatékos gyerekek elhelyezéséről.

Hiába a csatorna, soha nem lesz víz az ózdi romák házaiban

Ózd összes, vezetékes ivóvíz nélküli háztartásának gondjait ugyan nem oldhatta volna meg, de jóval több ember életminőségén javíthatott volna az 1,72 milliárd forintos, 2013-2015 között, jórészt svájci támogatásból megvalósult ivóvízhálózat-fejlesztés. Két évvel a megvalósítás után, miközben már ott fut a cső a házuk előtt, sokan továbbra sem tudják beköttetni otthonaikba a vizet. A korábban vízdíj-tartozás miatt lecsatlakoztatott háztartások lakóinak pedig esélyük sem volt, hogy támogatást kapjanak az újbóli ivóvízbekötésre.

Épp csak azt nem adja a magyar iskola, ami a boldoguláshoz kell

Mutassanak egy biológust, aki elmegy környezetet tanítani

Egy friss törvénymódosítási javaslat értelmében a jövőben nem kéne minden tárgyat gyógypedagógusnak oktatnia az enyhén vagy középsúlyosan fogyatékos gyerekeknek, sőt a normál iskolákban is taníthatnának egyes tárgyakat a tudományterülethez köthető diplomával igen, de tanári végzettséggel nem rendelkező szakemberek. A cél a pedagógushiány mérséklése, a manőver sikeressége azonban több mint kétséges az irreálisan rövid véleményezési határidő miatt a tervezethez hivatalosan hozzászólni sem tudó érintett szervezetek és szakemberek szerint.

Már tízezer magyar diák tanul külföldön, és ez még semmi

Minden harmadik magyar külföldre menne tanulni vagy dolgozni, előbbi azonban még mindig csak a közép- és felső középosztály kiváltsága. A legnépszerűbbek az osztrák, a német, az angol és az amerikai egyetemek. Mióta teljesen átlagos, hogy egy erős gimnázium jómódú diákjai külföldön tanulnak tovább, az újonnan érkezőknek is könnyebb dolga van: egy egész kontingens magyar diák várhatja őket a választott egyetemen.

Közmunkára ítélték Gulyás Mártonékat

Gyorsított eljárásban tárgyalták az ügyüket, először csoportos garázdasággal vádolták őket. Vízbázisú, könnyen lemosható festékkel próbálták megdobni a Sándor-palotát.

„Elegünk van!” – megbénították az éjszakai belvárost a civilek mellett tüntetők

Szerdán este 7 órakor véget ért a Hősök terén az a tízezres tüntetés, amelyet a Civilizáció nevű Facebook-csoport szervezett a kormány civil szervezeteket megbélyegző törvényjavaslata ellen. A tüntetők nagy része azonban nem ment haza, hanem a fél városon átvonulva, a Kossuth teret is érintve végül az Oktogonon kötött ki, hogy ott, ameddig csak tudják, blokkolják a forgalmat. „Elegünk van!” – skandálta a spontán lezárt utakon vonuló, szemmel láthatóan fiatal tömeg.

Szögesdrótok pókhálója szövi körbe a tranzitzónában malmozó menedékkérőket

Köti az ebet a karóhoz a kormány, hogy a tranzitzónákban kérelmük elbírálására váró menedékkérők nem őrizetben vannak, nem foglyok, hiszen bár Magyarországra tényleg nem léphetnek be, Szerbiába szabadon távozhatnak. Ez viszont nem a boltba cigiért kiszaladás kategória, hanem a menedékkérelem visszavonását jelenti. A most kibővített tompai tranzitzóna, bármennyire is szépítik, inkább hasonlít egy újonnan átadott luxusbörtönhöz, mint egy menekült befogadó állomáshoz. Csak itt gyerekek is laknak.

Újabb tégla a NER-ben a CEU kicsinálása

“Szabad ország, szabad egyetem” – felelevenítették a 2012-es hallgatói tüntetések mottóját a CEU-val szolidarító tüntetők vasárnap délután, mikor többezres tömeg vonult a Corvinus Egyetem elől a Kossuth térre. Szerintük az egész felsőoktatás módszeres szétverésének újabb állomása a budapesti egyetem ellehetetlenítése.

Copyright © 2017 · Newslanc.com LLC. Minden jog fenntartva.

Impresszum - Archívum