Polgármester-váltó hangulatban van a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Érpatak lakossága, ahol vasárnap tartanak időközi önkormányzati választást, mert gyakorlatilag működésképtelenné vált a 2014-ben megválasztott önkormányzat. Sokan kínosnak érzik már, hogy mindenki Orosz Mihály Zoltánnal és provokatív-exhibicionista megnyilvánulásaival köti össze a települést.
Az autista Csilla, az autista és Asperger szindrómás Károly és a tíz évvel ezelőtti stroke-jából felépülő Evelin imádják, hogy végre van egy felelősségteljes munkájuk. Szabályosan loholnunk kellett utánuk Budapest legmenőbb helyeire, olyan gyorsasággal és hatékonysággal szállították a célba a hátizsákjukban lapuló szóróanyagokat. Az első olyan hazai futárszolgálatnak dolgoznak, ahol megváltozott munkaképességű futárok végzik a csomag- és szórólap-kiszállítást. Bemutatjuk a Nagy Lépés Futárszolgálatot!
A tiszavasvári bűdi cigánytelep egyetlen nem-roma lakója egy 45 éves látássérült férfi, aki, miután a szeme tönkrement, abban találta meg magát, hogy a helyi szegények pártfogója lett. Ismerjék meg Kiss Zsoltot!
Garmadában áll a szemét a legtöbb magyarországi szegregátumban, a nyomában pedig megjelennek a patkányok és a bűz. A telepi kóborkutyák csak tovább rontanak a helyzeten azzal, hogy amint kikerül a szemét az udvarra vagy az utcára – kukában vagy zsákban, esetleg csak kupacokba hordva -, azonnal széttúrják azt élelem után kutatva. A legtöbb helyen szándék sincs, hogy megküzdjenek a szeméttel, ahol mégis van, ott meg rendre kudarcba fulladnak a kísérletek.
Integrációs sikersztorinak is tekinthető Omar Sharifullah, egy fiatal afgán férfi története, aki a a debreceni menekülttábortól, ahol friss státuszos menekültként először találkoztunk vele, odáig vitte, hogy ma a budapesti magánegyetem, a Central European University (CEU) a munkahelye. Nemzetközi kutatócsoportok munkájának koordinálásával foglalkozik, de közben arra készül, hogy felsőoktatás-politikával kapcsolatos tanulmányokat folytasson az egyetemen. Omarnak még mindig magyar párja a legnagyobb támasza, akivel itt Budapesten akarják megalapozni közös életüket
Nincs könnyű dolga annak, aki kiszolgáltatott szegények körében akar közügyekben aktív, a saját érdekeiért kiálló állampolgárokból álló közösséget szervezni. Az még nehezebb pálya, ha ezek a szegények romaként egy olyan városban élnek, ahol a jelenlegi városvezetés nemrég önjelölt rendcsináló alakulatot küldött a cigánytelepek lakóira, akik bármiféle jogi felhatalmazás nélkül járőröztek a város két szegregátumában. A tiszavasvári Haladjunk Csoportnak már az is nagy siker, ha néhány közmunkásnak van bátorsága felállni, és elmondani, mi nem tetszik neki.
Csak néhány kattintás, és továbbra is találkozhat Facebook-falán cikkeinkkel.
Az Ausztriában jogászként menedékkérőkkel dolgozó Nagy Viktor néhány hete vesztette el édesanyját, aki gyomorrákban halt meg másfél évvel azután, hogy a betegségét diagnosztizálták. Viktor egyetlen fiaként a kezdetektől magára vállalta, hogy édesanyja legfőbb segítsége és képviselője lesz. Interjúnk a rákbetegek világnapja alkalmából.
Felszámolás előtt áll Budapest egyik legismertebb nyomortelepe, a Hős utca 15/A-B. Arról azonban még semmit nem lehet tudni, hogy használja majd az ölébe hullott több mint 2 milliárdos kormányzati támogatást a telep felszámolására a kőbányai kerületi önkormányzat.
A cigányellenesség és az antiszemitizmus, bár egy tőről fakadnak, teljesen máshogy jelennek meg a társadalomban. Míg a romákat utálni gyakorlatilag kortól, nemtől, társadalmi státusztól függetlenül elfogadott dolog Magyarországon, az antiszemitizmus erősen megosztja az embereket: vagy gyökeresen elítélik, vagy nagyon osztják ezeket a nézeteket. Mivel az előítéletesség mértéke – időnkénti felélénkülése ellenére – a magyar társadalomban hosszú ideje nagyjából állandó, felmerül a kérdés: hol buknak el az előítéletesség csökkentését célzó kezdeményezések?