Keresés

Neuberger Eszter

Neuberger.Eszter@abcug.hu

Konganak az ürességtől az óriási, többgenerációs családi házak

Lassan csak magányos szülők lakják a nyolcvanas évek emeletes házait

Tele van a magyar vidék olyan, két-háromszáz négyzetméteres családi házakkal, amelyek eredetileg több generáció kényelmes együttélésére épültek, de az átalakuló szokások és változó társadalmi normák miatt végül jórészt kihasználatlanul, szinte üresen maradtak. Sokukban már a gyerekeik kirepülésébe lassan belenyugvó szülők laknak csak, de ha maradt is még otthon egy-egy gyerek, a családalapítást már ők is külön tervezik. Akár úgy is, hogy csak pár utcával arrébb költöznének majd.

A legtöbb fogyatékos gyerek csak álmodhat róla, hogy nevelőszülőhöz kerül 3

A legtöbb fogyatékos gyerek csak álmodhat róla, hogy nevelőszülőhöz kerül

Ahogy a nevelőszülők száma folyamatosan csökken Magyarországon, úgy fogynak egyre azok a nevelőszülők is, akik fogyatékos gyerekek nevelését is vállalják. Hiába magasabb összegű az ellátmány, ha a gyerek tartósan beteg vagy fogyatékkal él, a megemelt összeg sem fedezi az ilyen gyerekek gondozásával járó plusz költségeket. A szakmai-lelki támogatás is hiányos a nevelőszülői hálózatokban, így a nevelőszülők sokszor egyedül maradnak a gondjaikkal.

Sok mindennek a gyerek itta meg a levét 2017-ben

Az állam még mindig szegénységük miatt bünteti a gyerekeket

Tavaly minden eddiginél jobban előtérbe került a gyermekkori szexuális bántalmazás kérdése, jogi válaszok születtek a gyerekek hatékonyabb védelmére a szexuális visszaélések ellen, ugyanakkor egy sor diszkrimináció elleni intézkedéssel továbbra is adós maradt az állam. Minden harmadik gyereket még mindig anyagi okok miatt emelnek ki a családjából, és a roma gyerekek iskolai szegregációjával sem tudott mit kezdeni a kormány – a gyerekjogokkal foglalkozó Hintalovon Alapítvány foglalta össze, hogy milyen volt gyereknek lenni 2017-ben.

A címlapi illusztráción vizsgához előkészített terem látható, Szingapúrban. Forrása: flickr/Richard Lee CC BY-NC-ND 2.0 https://www.flickr.com/photos/70109407@N00/2097402250/

Egyre több gyereknek fáj a feje az iskolai stressz miatt

Egyre több olyan gyerek kerül a gyermekpszichológusok látóterébe, akik lelki okokból szenvednek visszatérő fejfájástól. Miközben az okok sokfélék lehetnek, az egyik leggyakoribb közülük az iskolai stressz okozta szorongás: az 11-18 éves diákok egészségükkel kapcsolatos magatartását vizsgáló kutatások szerint is a fejfájás a leggyakoribb pszichoszomatikus panasz, amit ráadásul a probléma globális kezelése helyett legtöbbször gyógyszerszedéssel csak tünetileg kezelnek a diákok.

Nem marad más előttük, mint a szülés

Pénzzel vennék rá az apákat, hogy otthon maradjanak

A norvég családtámogatási politikából sokat tanulhatnának a magyar törvényhozók arról, hogyan ösztönözhető a nők visszatérése a munkaerő-piacra már a szülés utáni két éven belül, vagy arról, hogyan lehetne egyenlőbb a családi munkamegosztás. Egy friss kutatás szerint, ha Magyarországon is lenne a gyermekgondozási szabadságnak egy olyan része, amit csak és kizárólag az apák vehetnek igénybe – és ha nem teszik, bukják a támogatást -, az mind a családokra, mind a nők és férfiak munkaerő-piaci egyenlőségére pozitívan hatna.

Indul a második tüntetés a demokráciáért

Több tízezren keseregtek a Fidesz győzelmén

Több tízezres tömeg tüntetett ismét Budapest belvárosában a Fidesz biztos győzelmét hozó áprilisi választási eredmények miatt. A tüntetők még nem hagyták el a kiindulási pont Kossuth teret, mire a tömeg eleje már a tüntetés helyszínére ért. A tömegben ismét együtt vonultak jobbikosok és baloldali ellenzékiek – tüntetésen pedig soha nem szólt még ennyi Wellhello.

Ismét együtt tüntettek a kormány ellen a jobbikosok és a baloldaliak

Szombaton hat órakor kezdődött a Mi vagyunk a többség 2.0 névre keresztelt tüntetés, ahova ismét több tízezren jöttek el pártállástól és ideológiától függetlenül. A tüntetők ezúttal a Kossuth térről indultak, a végállomás pedig a Szabad sajtó úton volt, ahol többek között korábbi tüntetések szervezői, diákok és Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere is felszólalt. A cél ugyanaz volt, mint az előző gigatüntetésen: nyomást gyakorolni a döntéshozókra, szabad sajtó és ellenzéki összefogás a Fidesz ellen.

Mihez kezd kétharmadával a Fidesz?

Mihez kezd kétharmadával a Fidesz?

Van még mit gyalulni a közjogi intézmények függetlenségén, a bírói testület autonómiája például pont ilyen, de abban már eltérnek a vélemények, hogy mennyire intenzíven használja majd a frissen megszerzett kétharmadát a Fidesz-KDNP a parlamentben. Egy biztos: egy sor kinevezésnél jól fog jönni a kormánynak, hogy nem kell az ellenzékkel egyezkedni, például alkotmánybírák, az Országos Bírósági Hivatal elnöke vagy a legfőbb ügyész személyét illetően.

Ki a fiáért, ki a közmunkáért megy el választani 1

Ki a fiáért, ki a közmunkáért megy el választani

A választásokat érzik az egyetlen beleszólási lehetőségnek a politikába, ezért mennek majd el nagy számban szavazni a Nógrád megyei Pásztó és Szirák szegényebb lakosai. Vannak, akik kivándorolni kényszerült gyerekeik miatt bánkódnak, vannak, akik az egyetlen munkalehetőségüket: a közmunkát féltik. De abban egyetértenek, hogy valamiféle állampolgári kötelességük voksolni két hét múlva vasárnap. Szirákon közös eredményvárás várható a falu központjában lévő vegyesbolt előtt.

Vége az érpataki modellnek, leváltották Orosz Mihály Zoltánt

Látványos vereséget szenvedett a a szélsőjobboldali nézeteiről és provokatív-exhibicionista megnyilvánulásairól híres polgármester a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Érpatakon, a vasárnap tartott időközi önkormányzati választáson.