Keresés

Neuberger Eszter

Neuberger.Eszter@abcug.hu

Levegőt vesznek a pénzükből nálunk a kötvényes kínaiak 1

Jó levegő, jó oktatás, kevés menekült – ennyi elég a kötvényes kínaiaknak

Több ezer kínai telepedett le Magyarországon az utóbbi néhány évben az Orbán-kormány 2013 és 2017 között működtetett letelepedési kötvény-programján keresztül, akikről jóformán semmit nem tud a magyar társadalom. Sokan a durván légszennyezett városok és a gyerekeiket túlterhelő oktatási rendszer elől menekülnek el Kínából, még akkor is, ha ez a karrierjük – legalábbis ideiglenes – feladásával járhat. Budapesten a kínai kötvényesek többsége felső-középosztálybeli színvonalon él, nagyon zárkózott életet. A régebb óta, jellemzően a kilencvenes-kétezres évek óta nálunk élő kínaiak sem nagyon tudnak mit kezdeni velük: újgazdagnak, kivagyinak látják őket. Riportunkban bemutatjuk: kik, honnan jönnek és mit csinálnak nálunk.

Megakad a tekintet a szürke panelhomlokzaton burjánzó oázis-erkélyeken 1

Megakad a tekintet a szürke panelhomlokzaton burjánzó oázis-erkélyeken

A lakótelepek a mellettük elhaladó autókból szürke betondzsungeleknek látszanak, de a 4-10 emeletes háztömbök között sétálgatva oázis-szerű erkélyek szakítják meg a monoton szürkeséget, és dobják fel az építésük óta felújítást alig látott homlokzatokat. Ha pedig eggyel beljebb merészkedünk, és az erkélyek tulajdonosaihoz is becsengetünk, nyugdíjas asszonyok nyitnak ajtót, akik akár napi 2-3 órát is bíbelődnek növényeik ápolásával. Van, aki nem csak saját erkélyét ülteti be mindenfélével, hanem az egész telepi lakosságot megajándékozza egy szép kerttel a háztömbje lábánál. Az Abcúg képriportja.

Azt mondtam, soha többé nem leszek szociális munkás. Magyarországon

Azt mondtam, soha többé nem leszek szociális munkás. Magyarországon

Lassan lasszóval kell összefogdosni a szociális munkásokat Magyarországon. Azoknak, akiknek elegük van abból, hogy éhbérért dolgoznak, csábító lehet, hogy elég csak egy áthidaló képzést elvégezniük, és máris külföldön folytathatják a munkájukat. A lehetőséget kihasználó szociális munkás riportalanyaink között van, aki külföldi munkahelyén az előrelépési lehetőségeket díjazza leginkább, van, aki azt, hogy a munka közben felmerülő dilemmáit, problémáit nem önszorgalomból, munkaidőn kívül, hanem a munkahét részeként beszélheti meg a kollégáival.

Mégis magukra hagyják a legesélytelenebb munkakeresőket

Mégis magukra hagyják a legesélytelenebb munkakeresőket

Előremutató módszer a munkaerőpiacról kiszoruló munkanélkülieket  úgy visszaterelni a munka világába, hogy közben egészségügyi és szociális problémáikat is kezeli egy szakemberekből álló csapat. Ez lett volna a speciális közfoglalkoztatás lényege, ami azonban eddig megvalósult a programból, az egy sor gyermekbetegséggel küzd. A tesztfázisban észlelt hibák kijavítására azonban lehet, hogy lehetőség sem lesz, az ugyanis rejtély, hogy a jelenleg szünetelő program folytatódik-e.

Csak a képzettségükön aluli munka jut az álláskereső ötveneseknek 1

Csak a képzettségükön aluli munka jut az álláskereső ötveneseknek

A munkaerő-hiány ellenére a nyugdíj előtt álló munkavállalóknak egyáltalán nem javult a helyzetük. A kormány mégis kivezeti az őket segítő járulékkedvezményt, és inkább az idősebb, nyugdíjas munkavállalókat hozza helyzetbe.

Álmukban sem hitték, hogy egyszer majd újra taníthatnak

Álmukban sem hitték, hogy egyszer újra taníthatnak

Mikor menekülni kényszerültek a háború sújtotta Szíriából, a Damaszkuszban tanárként dolgozó Kholoud és Saad felkészültek rá, hogy talán soha nem állnak majd újra a katedrára. A művészi pályára készülő Marwa is úgy volt vele, bármilyen munkát elvállal majd, hogy fenntartsa magát Ausztriában, ahol menekült-státuszt kapott. Most mégis úgy tűnik, Kholoud és Saad hamarosan újra angolt taníthatnak, Marwa pedig rajztanárként sokkal közelebb kerülhet ahhoz, amit igazán csinálni szeretne. Mindhárman a napokban kapták kézhez bizonyítványukat egy olyan képzésben, amit menekült tanároknak szervezett a Bécsi Egyetem, hogy osztrák iskolákban taníthassanak.

A kitagolást egyik leghangosabban kritizáló szervezetnek ajánlott partnerséget a kormány

Az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) tavaly novemberben még arra szólította fel a kormányt, állítsa le és gondolja át az értelmi és testi fogyatékkal élő embereknek otthont adó nagy intézmények kitagolását, mert az abban a formájában nem segít a probléma megoldásán. Most, úgy látszik, mégis inkább partnerségre törekszenek a kormánnyal: hétfőn megnyitották a szervezet 850 milliós uniós forrásból kialakított “Önálló életvitel centrum”-hálózatának első darabját.

54 percet adtak az MTA-nak, hogy véleményezze a róla szóló törvénymódosítást 1

54 percet kapott az MTA, hogy véleményezze a róla szóló törvénymódosítást

Nem tudják nem a független tudományos élet vesztét látni az Abcúgnak nyilatkozó akadémiai kutatók abban a törvényjavaslatban, ami a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium költségvetése alá rendelné a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatásainak finanszírozását. Az Abcúg birtokába került levél azt is jól mutatja, mennyire előkészített döntésről van szó: nem egész egy órát kapott az MTA jogi főosztálya, hogy véleményezze az intézmény működését alapjaiban befolyásoló törvénymódosítási javaslatot.

Hiába fizettek volna, nem adtak ki neki lakást

Hiába fizettek volna, nem adtak ki nekik lakást

Az elszabadult albérletárak és a fizetésképtelenné váló kisgyerekes albérlőktől rettegő tulajdonosok korában egy átlagos munkás-család alól is bármikor kicsúszhat a talaj, ha hirtelen új albérlet után kell néznie. Erre példa János és Irén története, akiknek senki nem volt hajlandó kiadni a lakását, mihelyt megtudták, hogy két gyerek is költözne bele. A családok átmeneti otthonában meghúzódó család hamarosan a Habitat for Humanity jóvoltából egy felújított szociális bérlakásba költözhet Budapest egyik külső kerületében, de egyértelmű, hogy az övék egy szerencsés eset: mindegyik szülőnek van munkája, és a válság nem zilálta szét őket.

Hiába bomladoznak, nem az önkormányzat dönti le majd a gettó falait

Inkább kidobnak félmilliárdot az ablakon, csak a romáknak ne kelljen adni

Nagyon nehéz ésszel felérni, mi motiválhatta a Heves megyei Kerecsend képviselő-testületének felét, mikor úgy döntöttek, kidobnak az ablakon egy, a falunak összesen 480 millió forintos pluszforrást hozó pályázatot, amiből Kerecsend leginkább leszakadó lakossága juthatott volna hozzá mindenféle szociális és egészségügyi szolgáltatáshoz. 5-6 roma családot kellett volna kiválasztani, akik kiköltözhettek volna a Dankó utcai szegregátumból, de az önkormányzat, félve a lakosság reakcióitól, nem merte ezt meglépni.