A Pest megyei Bagon nemcsak a felnőttek, hanem már a 8-9 éves gyerekek is használják az olyan rossz minőségű, de olcsó drogokat, mint a herbál és a kristály. Hogyan lehet országos megoldást találni egy olyan helyzetben, amikor a rendőrség és az önkormányzatok is tehetetlenek?
Hatalmas űr keletkezik egy szenvedélybeteg életében, miután leáll az ivással vagy a droggal, hiszen addig minden egyes napját a szerhasználat határozta meg. Ezt a hiányt töltheti be valamilyen új szabadidős tevékenység felfedezése. A sportolás az egyik legjobb példa: javítja az önértékelést, célokat ad, közösséget teremt. Négy felépülő függőt mutatunk be, akik új hobbijukban találták meg szermentes önmagukat.
Egy maroknyi civil túlélőcsomagokat oszt ki a betegek között, hogy legalább a kórházi mosdóban tisztességesek legyenek a körülmények. A Segítség Közvetítők nevű kezdeményezés szeptemberben indult, azóta több megmozdulásuk volt: önkénteseikkel hajléktalanoknak szerveztek hajvágást, mesekönyvet gyűjtöttek gyerekkórháznak.
Az országos statisztikák szerint november eleje óta mindössze 27 hajléktalan embert figyelmeztettek a rendőrök “életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak megsértése” miatt. Korábban három hét alatt több mint 130 esetben intézkedtek.
A családsegítők nem ismerik eléggé a pszichiátriai betegségek természetét, ezért sokszor óvatosságból túl szigorúan járnak el, ha a családnál kiderül, hogy az egyik szülőnek mentális problémái vannak. A gyermekvédelemben dolgozó szakemberek is osztják a társadalomban élő előítéleteket a pszichés betegekkel szemben; a skizofrénekről hajlamosak azt gondolni, hogy veszélyesek és kettős személyiséggel rendelkeznek
Hiába próbálja a kormány erővel szállóra terelni a hajléktalanokat, egyelőre ez nem nagyon sikerült. Egyrészt azért, mert a szállók még az ott dolgozók szerint is embertelenek, zsúfoltság, veszekedések és bogarak nehezítik az elalvást. Másrészt a hajléktalanok többsége pletykák alapján próbálja eldönteni, hol töltse az éjszakát, és sokszor az utcán találják meg az áhított biztonságot.
Hiába olcsóbb a foglalkoztatásuk, a megváltozott munkaképességűek alig negyede dolgozik. Ha mégis sikerül munkát kapniuk, akkor jellemzően valamilyen egyszerű segédmunkát végeznek. Legrosszabb helyzetben azok a sérült munkavállalók vannak, akik mentális betegségben szenvednek: az előítéletek maitt még más megváltozott munkaképességűekhez képest is nehezebben találnak munkát.
A miskolci Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórházban csak az a kísérő lehetett a szülő nő mellett, akik előtte fizetett a higiéniai védőöltözetért. A bíróság megállapította, hogy ez a gyakorlat sérti a szülő nők jogait, különös tekintettel a szegényekre és a romákra, ezért ötmillió forintra büntette az egészségügyi intézményt.
A bíróságok tehetnek legtöbbet azért, hogy megsemmisítsék az október közepén életbe lépett hajléktalantörvényt, ami büntetéssel sújtja azokat, akik a rendőrség szerint életvitelszerűen tartózkodnak az utcán, mondta Kalota Ágnes, a hajléktalan embereket segítő Utcajogász egyik alapítója, miután a kaposvári testület pénteken alkotmányellenességre hivatkozva megszüntette az eljárást. Interjú az Utcajogász ügyvédeivel.
László még özönvíz előtti technológián tanulta az informatika alapjait, majd huszonöt évvel később, már egy működő vállalkozással a háta mögött elhatározta, hogy átképezi magát. Negyvenévesen kezdte el az orvosi egyetemet és túl lesz az ötvenen, mire befejezi a rezidensi képzést. Mindezt úgy, hogy az érsebésznek készülő László diszlexiás és diszgráfiás.