Milánkovics Kinga vidékfejlesztőből lett idősápoló. Négy éve dolgozik Angliában, előtte önkénteskedett hospice-ban, hogy jobban megértse a halált, majd Máltán dolgozott egy luxus idősotthonban. Szerinte Magyarországon nincs is rendszere az idősgondozásnak, a családok maguk vannak a bajban, miközben sokan azért mennek Angliába ápolónak, mert itthon nem becsülték meg őket.
Hogyan szerveződik az élet egy olyan faluban, ahol az állandó lakosság fele 65 évnél idősebb? A Borsod megyei Tornabarakonyon pontosan ez a helyzet, igaz, a lakosság fele három idős nénit jelent, akik mindenben a falugondnok munkájára vannak utalva. A megszűnés határán álló faluban nincs bolt, se posta és háziorvos, ha szükségük van valamire – például élelmiszerre vagy gyógyszerre – , a falugondnok szerzi be nekik a közeli Bódvaszilasról.
Lassan egy éve tart küzdelem a Magyar Tudományos Akadémia és a kormány között az akadémiai kutatóhálózat ellenőrzéséért. Már látszódnak a harc a negatív következményei: az MTA elleni támadás óta több kutató döntött úgy, hogy a kialakult bizonytalan helyzetben nem érdemes tovább Magyarországon dolgoznia, és inkább külföldön folytatja pályafutását, ők meséltek az Abcúgnak döntésük okairól.
A fóti otthon bezárásáról szóló kormányhatározat titkos, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF), az intézmény fenntartója pedig azt állítja, hogy nincs birtkokában az átszervezés részletei tartalmazó szakmai tervnek. Egy most nyilvánosságra került levelézés tanúsága szerint mégiscsak létezik az SZGY által korábban letagadott dokumentum.
Mit tehet egy néhány száz fős falu, ha a lakosság negyede elvándorol? Erre a kérdésre kereste a választ a Baranya megyei Alsómocsolád, és bár a bölcsek kövét nem találták meg, kidolgoztak egy programot, ami megkönnyíti az újonnan érkezők beilleszkedését. Hiába ugyanis a telekvásárlást és az építkezést támogató intézkedések, sok esetben azért végződik kudarccal a letelepedés, mert az emberek nincsenek felkészülve a vidéki élet kihívásaira, elmagányosodnak, felélik tartalékaikat.
Ártalomcsökkentéssel foglalkozó vidéki civil szervezeteket kerestünk meg, hogy beszéljenek a munkájukról. Több helyről is visszautasítást kaptunk, volt, ahol csak azzal a feltétellel egyeztek bele a riportba, ha nem írjuk le a nevüket, mert féltek az önkormányzat reakciójától. Olyan erősek az ártalomcsökkentéssel és a tűcserével szembeni előítéletek, hogy sokszor maguk a drogfogyasztók is megszólják őket.
Becslések szerint Magyarországon 200-250 ezer demenciával élő beteg él, de mindössze 5500-an szednek gyógyszert. Kázár Ágnes háziorvos szerint ez azt jelenti, hogy már csak akkor jutnak gyógyszerhez, amikor késő, és nem lassítható a betegség súlyosbodása. Vagy eleve keveseknél ismerik fel a betegséget, így el sem kezdődik a gondozásuk. A családok kevés segítségre számíthatnak ebben a helyzetben, a szociális elláttás leterhelt, az idősotthonokban több éves várólisták vannak.
Szurovecz Illést egy olyan cikkéért díjazták, amelyben a pszichés gondokkal küzdő emberek kötelező kórházi gyógykezelésének körülményeit mutatja be.
Néhány nap alatt majdnem tízezren osztották meg annak a Németországban élő magyar nőgyógyásznak a Facebook-bejegyzését, akinél tavaly ősszel diagnosztizáltak mellrákot. Magenheim Rita már túl van a műtéten és a kemoterápián, posztjában többek között arról írt, hogy a szűrővizsgálatoknak köszönhetően vették észre időben a daganatot, így jelentősen javultak túlélési esélyei.
Komoly problémát jelent a civil szervezeteknek, hogy nehezen tudnak pénzt szerezni a működési költségeikre, ezért kevesen engedhetik meg maguknak, hogy például irodát tartsanak fenn. Ezen változtatna az egy éve indult Appy, ami ingyenes iroda mellett célzott fejlesztést is ad a beteg és hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó szervezeteknek, hogy minél stabilabban és hatékonyabban tudjanak dolgozni.