Hiába van benne a legtöbb óvoda és iskola alapító okiratában, hogy felvesznek látássérültet, nem szívesen fogadják őket. Dávid anyukájával Egerből költözött Budapestre, hogy speciális óvodába járhasson. Bálint a budapesti Vakok Óvodájában bennlakásos, mert Székesfehérváron egy óvoda sem fogadta be. Flóra és Bianka pedig azon kevés látássérült gyerekek közé tartoznak, akiknek eddig egész jól alakult az integrációja.
A várpalotai SNI-s tanulók az ajtóban toporogva várják, hogy kezdődjön a fejlesztőóra. Nem véletlen, ugyanis Aknai Dóra Orsolya nem akármilyen utazó gyógypedagógus: menő robotokkal, programozással és telefonos applikációkkal fejleszti a tanulási nehézséggel küzdő diákokat. A gyógypedagógus szerint mintegy a 150 000 magyar pedagógusból, jó ha 10 százalékuk használ digitális eszközöket az órákon.
Gyűlölte a cigányokat, tagadta a holokausztot, Szálasi egy idézetét tetováltatta a karjára, felsőbbrendűnek érezte magát a többi rasszal szemben. Végül cigánymissziós lett belőle. Kis István történetét mutatjuk be arról, hogy fiatalkorában hogyan szippantotta magába a szkinhed mozgalom, hogyan fordult a saját családja ellen, mígnem jött a páli fordulat: úgy érezte, vissza kell adnia valamit a cigányságnak.
A középiskolai matematika tanárnő már az egyetem alatt sem tudta elképzelni, hogy nyakra-főre íratja a röpdolgozatokat és adja a jegyeket, ezért alternatív módszereket keresett, így bukkant rá a gamifikációra. Nála a diákok pontokat gyűjtenek, akár úgyis, hogy egy telefonról működő játékkal feladatokat oldanak meg otthonról. A diákok minél több pontot gyűjtenek, annál menőbb avatart kapnak a virtuális osztályteremben.
Egy kis békési faluban nem mindennapi kapcsolatra bukkanhatunk egy látássérült kisfiú és tanítónénije között. Zsóriné Hocz Anikó amikor meghallotta, hogy Balázs az osztályába érkezik, 30 éves tanítói pályával a háta mögött nekiállt megtanulni a Braille-írást, és felkutatta azokat a módszereket, amikkel képes lesz tanítani a vak fiút. Balázs nagyon jó tanuló, az osztály példaképe, és a tanítónő hatására író szeretne lenni, ha felnő. A tanítónő szerint egy csoda, ami vele történt és a későbbiekben szívesen foglalkozna látássérült gyerekekkel.
Szombaton hat órakor kezdődött a Mi vagyunk a többség 2.0 névre keresztelt tüntetés, ahova ismét több tízezren jöttek el pártállástól és ideológiától függetlenül. A tüntetők ezúttal a Kossuth térről indultak, a végállomás pedig a Szabad sajtó úton volt, ahol többek között korábbi tüntetések szervezői, diákok és Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere is felszólalt. A cél ugyanaz volt, mint az előző gigatüntetésen: nyomást gyakorolni a döntéshozókra, szabad sajtó és ellenzéki összefogás a Fidesz ellen.
Hiába van papírjuk a tanulási nehézséggel küzdő vagy éppen fogyatékkal élő gyerekeknek, sokszor csak a tanár jó indulatán múlik, hogy tényleg ad-e könnyítést a dolgozatnál vagy felelésnél. Néhány tanár olyan, mintha szándékosan szívatná a tanulási nehézséggel küzdőket például azzal, hogy kioszt egy ötödik egyest egy figyelemzavarosnak a tollbamondására vagy azzal, hogy nem azt kérdezi a dolgozatban, amiről a szülővel megállapodott. Még a fogyatékkal élő diákokra specializálódott iskolákban sem mindig segítenek a tanárok.
Belevágnak, belerúgnak, a fülükbe kiabálnak, lehülyézik az autista gyerekeket az óvodában és az iskolában, mert tudják, hogy nem fog szólni sem a tanárnak, sem a szüleinek. Az autista gyerekekben a bántalmazások folyamatosan gyűlnek, hogy aztán valamilyen formában kitörjenek, ami miatt olykor még őket büntetik meg. Sok iskolában sem a pedagógusok, sem az osztálytársak nem tudják hogyan kell egy autistával viselkedni, pedig létezik az program, ami játékosan készíti fel a diákokat.
Kaba Lamine és felesége, Simone Svájcból költöztek Almáskeresztúrra, hogy szabadságban élhessenek. Ez a szabadság számukra 110 kecskét, két sertést és két pónilovat jelent. A Kaba Farmon 14 év alatt kitanulták a gazdálkodást, most pedig kecsketejet és sajtot árulnak Baranya megyében. A rengeteg segítséget, amit az évek során kaptak, azzal szeretnék viszonozni, hogy önkénteseknek és nevelőotthonban élő gyerekeknek mutatják meg, hogy milyen is ez az életforma.
Az iskolában a gyerekek sokszor semmit nem hallanak a védőnőktől vagy a pedagógusoktól a homoszexualitásról, pedig ez segítené a minél korábbi előbújást, a többieket pedig az elfogadásban. Néhány szülő inkább be sem engedi a gyerekeit az iskolába, ha tudja, hogy az egészségnevelésen szó lesz a melegekről. Volt olyan tanár, aki titokban szeretett volna előadót hívni a homoszexualitással kapcsolatban, mert az igazgató nem engedélyezte volna az órát.