Hatalmas dilemma a súlyosan fogyatékos gyereket nevelő szülőknek, hogy vállalják-e a gondozásukat vagy intézménybe adják őket. Néhány szülő foggal-körömmel ragaszkodik hozzájuk, de vannak, akik azt gondolják, hogy csak akkor lehet a gyereküknek élete, ha közösségben élnek.
Tűzön-vízen át védik egymást, semmi el nem választhatja őket egymástól: sok hajléktalan a kutyája miatt még a szállókra se megy be, mert kevés helyen fogadják őket együtt. Inkább megfagynának a hidegben, minthogy lemondjanak kedvenceikről. Ezek az állatok hű társak, akik védik kiszolgáltatott gazdáikat, az adományozók pedig egy-egy simogatásért cserébe néha bőkezűbben adakoznak az utcán élőknek.
Külföldön élő magyarokat kérdeztünk arról, hol töltik a karácsonyt, milyen hagyományokhoz ragaszkodnak, és túl lehet-e élni a szentestét a család nélkül.
Erdélyi Eszter médiaóráin nincs tabutéma, a diákokkal az aktuális közéleti témákról is beszélgetnek, miközben összehasonlítják, hogy ugyanazt a hírt hogyan írta meg például az Origo és az Index. A szegedi tanárnő célja, hogy érdeklődő, a világra nyitott, kritikus szemléletű, a rászorulók problémáira érzékeny felnőtteket neveljen. Osztályaival szendvicscsomagokat állítottak össze hajléktalanoknak, élőláncot alkottak a fogyatékkal élőkért Szeged főutcáján, közös programokat szerveztek cigány gyerekekkel.
A családtagok közül általában az édesapák a kevésbé elfogadók meleg gyerekükkel szemben. Éveken keresztül magukat hibáztatják, sérül a büszkeségük, szégyellik meleg gyereküket. Van olyan apuka, aki azóta sem igazán beszél meleg fiával, és olyan is, akinek hét évbe telt feldolgoznia, addig pedig mindenféle eszközt bevetett, hogy meleg gyerekét megtérítse.
A dühevő kukaszörny megeszi az autista gyerekek haragját, a papír pizza feltéteiből megtanulják, hogy mi kell ahhoz, hogy barátaik legyenek. Barátkozást, érzelemkimutatást, dühkezelést tanítanak autista gyerekeknek a Symbo Alapítványnál. A gyerekek olyan fogásokat sajátítatnak el, amelyekkel az iskolában is könnyebben beilleszkedhetnek.
A börtönbe kerülő családfenntartók gyakran negyon nehéz helyzetben hozzák a családtagjaikat, akik alig bírják átvészelni ezt az időszakot. A gyerekeiknek nem tudnak enni adni, a fizetetlen számlák miatt lekapcsolják otthonaikban az áramot, napról napra, szinte a semmiből élnek. Állami segély nincs, a civil szervezetek pedig alig tudnak segíteni, mióta ellehetetlenítették a civil szférát.
Két fiatal roma származású, meleg srác kitört a salgótarjáni gettóból, most pedig Budapesten dolgoznak és bérelnek egy lakást. Melegségük miatt a családjaik kitagadták őket, a barátok elfordultak tőlük, nem volt hol lakniuk, sem dolgozniuk, vajas kenyeren éltek, mégsem adták fel. Minden olyan hátrányt elszenvedtek, amit csak lehet, ezért most példát akarnak mutatni, hogy még így is sikerülhet kitörni.
A fogvatartottak nagyon kevés dologról dönthetnek, ezért minden, amiről maguk rendelkezhetnek, hozzátesz az életükhöz. Ezért érzik úgy, hogy az adományozással ők is legalább olyan jól járnak, mint azok, akiknek élelmiszercsomagot juttatnak. ,,Ha éppen három hónap múlva akarom elfogyasztani pont azt, amit már eladományoztam, és nem tehetem meg, akkor lemondok róla. Legtöbben azért kerültünk ide, mert valamiről nem tudtunk lemondani, hát itt megtanultunk, és nem is olyan nehéz” – magyarázza Dominik, a Tolna Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet egyik rabja, aki kitalálta és megszervezte, hogy a rabok is jótékonykodhassanak.
A szülőket gyakran sokkolja a hír, ha kiderül, hogy a gyerekük meleg, tagadják maguk és mások előtt is, nehezen tudják elfogadni. A Háttér Társaság és Budapest Pride kisfilmjében hat szülő beszél arról, hogyan dolgozták fel a gyerekük bejelentését, hogy ezzel más hasonló helyzetben lévő szülőknek is segítsenek.