Keresés

Amnesty: Elutasítják a romákat az egészségügyi intézmények

Ha a civil szervezetekről van szó, Magyarország az orosz úton halad – írja az Amnesty International jelentése. A civil szervezet szerint továbbra is erősen diszkriminálják a romákat, és elhallgattatják a kormánnyal kritikus hangokat.

A világ legnagyobb emberi jogi szervezete több mint 400 oldalon kereszül foglalkozik a világ helyzetével – írja az Index. A mérleg erősen negatív a következők miatt:

  • A II. világháború óta először tavaly lépte át az 50 milliót a lakóhelyükről világszerte elűzöttek száma
  • Az Európai Unió és tagországa minimális szolidaritást sem mutattak a menekültekkel szemben: a négymillió szíriai menekült közül 2014 végén mindössze 150 ezer tartózkodott az EU területén – nagyjából ugyanannyi, mint ahányan egyetlen hét alatt menekültek át Törökországba, amikor az Iszlám Állam a szíriai Kobani határvárost ostromolta
  • Oroszországban már szinte nem léteznek emberi jogok: a rendőrség csuklóból feloszlatja a spontán, békés tüntetéseket is, szűkül a médiapluralizmus, gyorsuló csorbul romlik a véleménynyilvánítás szabadsága, a kormánykritikus civileket hosszabb-rövidebb ideig simán fogva is tartják
  • A véleménynyilvánítás korlátozása világjelenséggé vált. Az AI az általa vizsgált országok háromnegyedében – 119 országban – tapasztalta, hogy a hatóságok önkényesen szűkítik a véleménynyilvánítás szabadságát.

A jelentés szerint a magyar kormány “egyre ellenségesebben” viszonyul a jelentősebb civil társadalmi csoportokhoz és azzal gyanúsítja azokat, hogy külföldi kormányok anyagi támogatásával, azok érdekeit képviselve cselekszenek. A dokumentum külön is kitért a Norvég Alapból támogatott civil szervezetek vizsgálatára, arra, hogy a norvég kormány és az érintett civil szervezetek erőteljesen vitatták a vizsgálatok törvényességét. Jeney Orsolya a civil és jogvédő szervezeteket érintő vizsgálatokat “példátlan vegzálásnak” nevezte. Kijelentette, hogy Oroszország és Egyiptom után Magyarországon is megpróbálták elhallgattatni a kormánnyal szemben kritikus véleményeket.

Az angol nyelvű jelentés Magyarországot érintő fejezetének magyar nyelvű összegzésében felidézték, hogy a 2014-es parlamenti választáson a Fidesz kétharmados parlamenti többséget szerzett. Erre utalva emlékeztettek arra, hogy az EBESZ kritizálta a kormányt a választási törvények megváltoztatása miatt, és bírálta, hogy jogszabályokat vita és konzultáció nélkül fogadtak el – írja a 444.hu.

A vallás szabadságáról szóló fejezetben arra emlékeztettek, hogy szeptemberben az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) nagytanácsa helyben hagyta azt a döntést, miszerint Magyarország megsértette a vallásszabadságához való jogot, amikor 2011-ben rendelettel kötelezte újabb regisztrációra az összes ismert egyházat és vallási szervezetet. Utaltak arra, hogy az Európai Bíróság úgy határozott, a kormánynak meg kell egyeznie az egyházakkal a státusuk visszaállításáról.

A dokumentum diszkriminációról szóló fejezetében az áll, hogy a romák a csekélyebb súlyú szabálysértések esetében aránytalanul gyakran válnak a rendőrségi gyanú célpontjává. Azt is írták, szeptemberben az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága megemlítette: továbbra is előfordul, hogy romákat elutasítanak egészségügyi intézmények, beleértve a sürgősségi ellátást is, diszkrimináció éri őket.

A jelentésben szó esik a miskolci romák helyzetéről. Eszerint a városban a többségében romák lakta kerületben mintegy 450 embert fenyeget a kilakoltatás és hajléktalanság veszélye. A helyi önkormányzat kijelentette, hogy “nincs hely nyomornegyedek számára” a városban, és hogy a házak elbontásának tervét 35 ezer ember támogatta – áll a dokumentumban.

A migrációról szóló megállapítások szerint Magyarországon gyakori a menedékkérők őrizetben tartása az ügyük kivizsgálásának idejéig. Utaltak arra is, hogy szeptemberben az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága kritizálta Magyarországot a menedékkérő és kísérő nélküli menekült gyermekek adminisztratív őrizetben tartása miatt.

A jelentés kitér arra is, hogy májusban az EJEB úgy döntött, hogy a feltételes szabadlábra helyezés lehetősége nélküli életfogytiglani börtönbüntetés – mely rendelet 2011-ben került be a magyar alaptörvénybe – embertelen és megalázó büntetésnek minősül.

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!