Az európai uniós tagállamok nagy része vezetett be a párizsi és berlini merényletek óta „terror elleni védekezés” címén komoly jogkorlátozó intézkedéseket. Magyarország sem kivétel, sőt, a szír Ahmed H. terrorizmus miatti elítélése és a „hatodik alkotmánymódosítás” az Amnesty International legújabb, kritikus hangú jelentése egyik főszereplőjévé tesz minket.
14 európai uniós tagállam, köztük Magyarország terrorellenes intézkedéseit vizsgálja az Amnesty International kedden publikált jelentése. Eszerint szinte mindegyik, a jelentésben szereplő ország hozott a párizsi és berlini terrortámadások óta olyan jogszabályokat, amelyek a terrorcselekmények megelőzésére hivatkozva korlátoznak alapvető szabadságjogokat – például a véleménynyilvánításhoz, a szabad mozgáshoz és a gyülekezéshez való jogokat – és adnak nehezen ellenőrizhető hatalmat a nemzetbiztonsági szervek, titkosszolgálatok kezébe.
Magyarország sem kivétel – itt 2016 júniusában fogadta el a parlament a „terrorvészhelyzet” esetére vonatkozó hatodik alkotmánymódosítást, amelynek lényege, hogy a kormány kezdeményezésére a parlament kétharmados többséggel „terrorvészhelyzetet” rendelhet el, amely különleges jogrend életbe lépését jelenti. Eszerint terrorvészhelyzet esetén a kormánynak joga van többek között törvények felfüggesztésére és újak meghozatalának felgyorsítására, a hadsereg bevetésére, az országon belüli szabad mozgás korlátozására, vagy személyek, államok, szervezetek tulajdonjogainak korlátozására, és betiltani vagy korlátozni tömegrendezvényeket, gyülekezéseket. Emellett a rendőrség „kiemelt biztonsági intézkedéseket” alkalmazhat.
Politikai okok a biztonsági fölött
A „hatodik alkotmánymódosítás” az Amnesty jelentése szerint „széles körben lehetővé teszi a gyülekezési szabadságjogok, a magánélet védelméhez és a szabad mozgáshoz való jogok korlátozását”.
Egy olyan politikai környezetben, ahol a menekültek és más külföldiek rendszerint biztonsági fenyegetésként jelennek meg, félő, hogy a kormány önkényesen alkalmazza az intézkedéseket – biztonsági helyett politikai okokból
– áll a jelentésben.
A Magyarországról szóló rész azt is kiemeli, hogy a magyar hatóságok mindent megtettek, hogy a terrorizmust a menekültüggyel összekössék, hogy ezzel igazolják a menekülteket távol tartó, és az országban tartózkodásukat megnehezítő intézkedéseket.
Ezek az intézkedések jószerével 2015 szeptemberében léptek életbe, amikor a fizikai határzár mellett egy sor jogi akadályt is gördített a kormány a menedékkérők elé, az illegális határátlépést lényegében büntetőjogi kategóriává emelte.
„A terrorizmus büntetőjogi kategória nyilvánvaló és szégyenletes elferdítése”
A szíriai származású Ahmed H. ügye is központi helyet kapott az Amnesty jelentésében, amelynek publikálásával párhuzamosan nemzetközi kampányt és aláírásgyűjtést is indít a szervezet a férfi szabadon engedéséért. Ahmed H.-t tavaly novemberben „terrorcselekmény elkövetése” miatt tíz év fegyházra és Magyarország területéről való végleges kitiltásra ítélte első fokon a Szegedi Járásbíróság, amiért, az ügyészség vádja szerint, megafon használatával kérte a rendőrséget a határon átjutásra váró menekültekkel való kommunikációra, és amiért röviddel ezután köveket dobált a szemben álló rendőrsorfal felé. Az Amnesty kiemelte, hogy Ahmed H. kifejezetten nyugtatni próbálta az országba bejutásukat követelő menekülteket és a rendőröket, igaz, elismerte, hogy a helyzet kiéleződésekor köveket dobott a rendőrök felé.
Ahmed H. eddig az egyetlen, akit bíróság elé állították az összesen 11 gyanúsított közül, akik a vád szerint részt vettek a tömegzavargásban. Köztük van egy idős látássérült szíriai nő, és egy idős kerekesszékes szíriai férfi is, akikre szintén 5-10 év börtön várhat.
Az Amnesty International a terrorozmus büntetőjogi kategória nyilvánvaló és szégyenletes elferdítésének nevezte az ügyet, hangsúlyozta, hogy a megafonozás és a kődobálás nem tekinthető terrorcselekménynek.
Ahmed H. egyébként fellebbezett, ahogy az ügyészség is, amely túl enyhének találta az ítéletet.
A Nagy Testvér mindent lát
Az adott ország területén tartózkodókról való kiterjedt adatgyűjtést – a terrorcselekmények megelőzésére hivatkozva – lehetővé tevő, úgynevezett surveillance tematikájú rendelkezések a „megfigyelés társadalmaivá” teszik a vizsgált európai országokat, köztük Magyarországot is az Amnesty jelentése szerint. Nálunk az újonnan létrehozott Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ kapott komoly megfigyelési jogokat: az igazságügyi miniszter megrendelésére „nemzetbiztonsági okokból” hozzáférhetnek bárki elektronikus levelezéséhez, mindenféle indoklás nélkül.
Hasonló jogkorlátozó intézkedések terrorelhárítás címén szinte mindegyik európai uniós országban történtek, a kutatás nemzetközi eredményeiről egy rövid magyar nyelvű összefoglalót itt olvashat.
Megosztás