Több mint 17 ezer dolgozó hiányzik az állami szférából, a hírek szerint a MÁV tavaly 400 munkást tudott volna azonnal felvenni. Nem véletlen, hogy most először külön állásbörzét rendeztek a legnagyobb állami vállalatok, hogy enyhítsék az egyre növekvő munkaerőhiányt. A fiatalok szerint stabil és kiszámítható karriert biztosít az állami munkahely, ami fontosabb, mint a magas fizetés.
Néhány perccel tizenegy óra után hosszú sor kígyózott a Vasúttörténeti Park bejárata előtt. A nem várt embertömegtől egy pillanatra zavarba is jöttem, nem gondoltam volna, hogy ennyien jönnek el az első Állami Karrierexpóra. Gyorsan megkérdeztem az egyik sorbanálló nőt, hátha csak elnéztem a bejáratot és valójában a muzeális gőzmozdonyoknak szól a felfokozott érdeklődés. De nem, mindenki az állásbörze miatt jött. “Kötelező” – mutatta a kezében szorongatott papírt, amit le kellett pecsételtetnie bent, bizonyítandó a munkaügyi központnak, hogy eljött a rendezvényre. Ránézésre a tömeg nagyon vegyes volt, nem lehetett azt mondani, hogy kizárólag az idősebb korosztályt érdekelte az állami cégek állásajánlatai, sok fiatal is várta, hogy bejuthasson.
A több méteres sort látva a szervezők megnyitottak egy másik bejáratot is, hogy gyorsabban menjen a regisztráció. Ez abból állt, hogy egy A4-es lapra minden belépő felírta a nevét, illetve, hogy honnan (Facebook, Instagram, ismerőstől, kormányhivatal stb.) hallott a rendezvényről. Rengetegen a “kormányhivatal” rubrikába húzta be az ikszet, vagyis jó eséllyel ők munkanélküliként jöttek.
A rendhagyó állásbörzét a fővárosi kormányhivatal, a Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége és a MÁV Zrt. szervezte, az
“állami vállalatok, közszolgáltatók, rendvédelmi és honvédelmi szervek égető munkaerőproblémájának enyhítése érdekében.”
Hogy mennyire égető ez a probléma, jól jelzi, hogy a KSH 2017-es adatai szerint több mint 17 ezer dolgozó hiányzott az állami szférából.
Nem kifejezetten álláskeresőknek találták ki a börzét, olyanokat is vártak, akik váltani szeretnének vagy csak kíváncsiak voltak, hogy mit tudnak nyújtani az állami cégek. Ahogy a programleírásban fogalmaztak, céljuk volt, hogy az álláskeresőkkel megismertessék “az állami vállalatok által nyújtott előnyöket, mint a munkahely biztonsága, a kiszámítható előre jutási lehetőségek, a továbbtanulás támogatása”. Külön hangsúlyozták, hogy nagyon számítanak a fiatalokra, mert bennük “rejlik a megújulás lehetősége.” A szervezők ígérete szerint az érdeklődők több mint 2000 álláslehetőség közül válogathattak, vagyis elvileg a szakmunkások és a diplomások egyaránt megtalálhatták számításukat.
Tűzoltó leszel s katona! Vagy buszsofőr
A gyors regisztráció után hamar a kiállítótér felé vettem az irányt. Mivel a Vasúttörténeti Park egyik csarnoka adott otthont a börzének, ezért stílszerűen a kiállító cégek standjait két vasútikocsi fogta közre. Összesen 26 állami szervezet volt jelen a rendezvényen, a teljesség igénye nélkül csak a legnagyobb neveket emeltem ki:
- ORFK
- Készenléti rendőrség
- Katasztrófavédelem
- Büntetés végrehajtás
- Fővárosi Vízművek Zrt.
- Magyar Honvédség
- Magyar Posta Zrt.
- MÁV
- Szerencsejáték Zrt.
- VOLÁNBUSZ Zrt
- BKV
Első körben a Honvédség pultját kerestem fel, ahol fiatal lányok lelkesen pózoltak és fotózkodtak a kiállított gépfegyverekkel. Minket inkább az érdekelt, hogy milyen lehetőséget kínál a hadsereg. Mint kiderült, bármiféle szakképzettség és nyelvtudás nélkül, pusztán egy érettségivel már egész jó fizetést (kb. nettó 190 ezer forint) lehet kapni sofőrként például. Ehhez végig kell csinálni a több hetes alapkiképzést és a fizikai felmérőn is teljesíteni kell a minimum feltételetek. Egy magasabb végzettség temészetesen tovább emelheti a kezdőbért, és az sem hátrány, ha jogosítványa is van a jelentkezőnek.
“Mindig van munka” – nyugtatott meg a toborzó tiszt, mikor megkérdeztem, mekkora verseny folyik a pozíciókért. Mellettem egy negyvenes férfi logisztikai képesítéssel érdeklődött, elmondták neki, hogy a kor nem akadály, és a szakterületén folyamatosan munakerőhiány van, szinte biztosan kapna munkát. Neki még annyi előnye is lenne, hogy nem kéne végigcsinálnia az alapkiképzést, mivel volt sorkatona.
Beszéltem egy nővel, aki kifejezetten a rendőrség és a honvédség miatt jött el. Jelenleg egy ügyvédi irodánál dolgozik asszisztensként, de gondolkodik a váltáson. Nem feltétlenül a jobb anyagi lehetőségek miatt, hanem mert szívesen szolgálná a hazáját és a kötelességtudat miatt – mondta. Persze az is számít, hogy az állami munkahely kiszámíthatóbb, stabilabb. Viszont nehezen tudná magát elképzelni egyenruhában, ezért még nem döntötte el, hogy belevág-e. Szerinte a parancsuralmi rendszer sok fiatalt elriaszt a katonai és a rendőrségi pályától. A rendőrség standjánál is sokan megfordultak, főleg a civil munkakörök iránt érdeklődtek, mint például informatika vagy adminisztráció.
Lasszóval kell fogni az embereket
A népszerűbb standok közé tartozott a BKV-é is. A közlekedési vállalatnál több mint húszféle munkakörbe kerestek embereket. Nemcsak buszsofőrökre kell gondolni, villanyszerelőkből, sínhegesztőkből és mérnökökből is hiány van a cégnél. Az elmúlt hónapokban nagyon ráfeküdtek a BKV-nál a toborzásra; lehetetlen úgy utazni a városban, hogy az ember ne fusson bele az állami vállalat álláshidetéseibe. Meg is lett az eredménye a kampánynak – mondta a cég munkatársa. Tavaly nyár óta majdnem 500 új sofőrt vettek fel, ami hatalmas eredmény, de még további 200-ra lesz szükség a metrófelújítás miatt.
“47 év az átlagéletkor, mi tényleg bárkit felveszünk, nem számít az életkor, mert lasszóval kell fogni az embereket”
, avatott be a BKV toborzási filozófiájába. Jegyellenőrnek nem a BKV-nál, hanem a BKK-nál kell jelentkezni – hívta fel a figyelmemet. Érdekes módon a BKK viszont nem volt kint az állásbörzén.
Két lány délelőtt érettségizett közgazdaságtanból, gondolták, körbenéznek, milyen lehetőségeik lehetnek az állami vállalatoknál. Mindketten a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre szeretnének bejutni. Olyannyira, hogy ezt jelölték be első helyen, azon belül is közigazgatás-szervezést tanulnának, szóval nem állna távol tőlük az államnak dolgozni. Biztonságot ad, kiszámítható – sorolták az állami szféra előnyeit. Szerintük manapság ezek sokkal fontosabbak, mint a jó fizetés.
Hasonlóan érvelt egy harmincas férfi is. Egy vidéki kisváros önkormányzatánál dolgozik, szeretne végre váltani, de maradna az állami szférában. Bejelentett munka, van előrelépési lehetőség és kiszámítható – indokolta, miért tart ki az állami munkahelynél. Hasonló munkakörben tudná magát elképzelni, mint amiben most dolgozik, ezért először a kormányhivatalnál és a Vízműveknél nézett körbe.
Mindenhová csak a fiatalok kellenek
A MÁV standjánál felállított vonatszimulátor előtt futottam bele egy srácba, aki négy éve vezető jegyvizsgálóként dolgozik a cégnél. Bútorasztalos az eredeti szakmája, de nem tudott elhelyezkedni vele, így került a MÁV-hoz, most barátait kísérte el a börzére. Mint elmondta, sokkal összetettebb a feladata, mint a jegyek ellenőrzése, ismernie kell a forgalmi jelzéseket és a vonat működését is. Szereti a munkáját, a magyar viszonyokhoz képest jó fizetése van, egy hónapban 12-15 napot kell dolgoznia, a többi szabad. A kötelező képzéseket a vállalat fizette, és ha kapcsolódó területen (pl. közlekedésmérnök) akarna tovább tanulni, azt is állnák neki. A MÁV-nál jelenleg is keresnek jegyvizsgálót, ezenkívül pályamunkást, tolatásvezetőt, kocsirendezőt, váltókezelőt, villanyszerelőt, lakatost és műszerészt is felvennének. A teljes lista jóval hosszabb, a hírek szerint tavaly 400 dolgozó hiányzott a cégtől.
Kevésbé győzött meg a “felhozatal” egy másik fiatal srácot. Nemrég fejezte be az egyetemet, hadi- és biztonságtechnikát tanult, de még nem tudja, mihez kezdjen, ezért is jött el az expóra, hátha talál valamilyen lehetőséget. Miután azonban körbejárta a standokat, arra jutott, hogy az állami cégek csak arra hajtanak, hogy az kevésbé jól fizető, “kiégetősebb” munkaköröket töltsék fel. A büntetésvégrehajtást említette példaként. Egyébként ő sem tartaná cikinek az államnak dolgozni, bár azt elismerte, hogy sok szempontból rossz fény vetül a rendőrök vagy a kormányhivatalnokok munkájára, de erről inkább a politika tehet.
Nem ő volt az egyetlen csalódott álláskereső a Vasútörtténeti Parkban. “Ebben a korban minket már hova vesznek fel?!” – kérdezte lemondóan egy nyugdíjazás előtt álló nő a regisztrációhoz járó ingyenkávét szürcsölgetve. Négy éve van még hátra a nyugdíjig, most közfoglalkoztatottként dolgozik egy könyvtárban. Jobb lehetőséget nem talál, pedig sok állásbörzén megfordult már. Társa, egy negyvenes nő hasonlóan pesszimista volt. Két éve munkanélküli, pénzügyi területen próbál elhelyezkedni, eddig sikertelenül. “Mindehová a fiatalok kellenek”. Szerinte az is probléma, hogy túl magasak a munkáltatók elvárásai, vagy később kiderül, hogy a meghirdetett állás teljesen más, mint amiről az interjún szó volt.
Megosztás