Keresés

Alkotmányellenes a földtörvény legutóbbi módosítása

Több paragrafust is alkotmányellenesnek talált az Alkotmánybíróság a földtörvény április végén elfogadott módosításában. A törvénymódosítás védett természeti területeket adott volna a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) hatáskörébe.

Megsemmisítette a földbizottságok állásfoglalásainak felülbírálhatóságára vonatkozó egyes korlátozó rendelkezéseket az Alkotmánybíróság. A döntést hétfőn hirdették ki. Azt nem  találták alaptörvény-ellenesnek, hogy a bizottságoknak joga van az adásvételi szerződések megakadályozására.

Az áprilisi módosítások értelmében a nemzeti földalap védett természeti területeket osztogathatott volna szét az arra pályázók között. A törvénymódosítás miatt Áder János köztársasági elnök és egy bíró fordult az AB-hez. Áder János normakontrollt kért, a bíró pedig azt, hogy semmisítsék meg a rendelkezéseket.

Az Ab megsemmisítette azt a rendelkezést, ami szerint a szerződés jóváhagyásáról döntő hatóságnak a földbizottság “hallgatása”, vagyis állásfoglalása hiányában is kötelező megtagadnia a szerződés jóváhagyását.

Alapkövetelmény a felülvizsgálati lehetőség

Az Ab szerint az sincs összhangban az alaptörvénnyel, hogy a földbizottság állásfoglalása ellen benyújtható kifogást a helyi képviselő-testület úgy bírálhatta el, hogy a döntése ellen nem volt helye további jogorvoslatnak. Kimondták, hogy a képviselőtestület határozata közbenső érdemi döntésnek minősül, amivel szemben a bírósági felülvizsgálat biztosítása az alaptörvényből eredő követelmény.

Kimondták ugyanakkor azt is, hogy nem ellentétes a tulajdonhoz való joggal a földbizottságoknak biztosított jog a termőföldre vonatkozó adásvételi szerződés megakadályozására.

Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek találta azt is, hogy a földbizottság állásfoglalása elleni kifogás benyújtásának rövid határidejét az önkormányzati hirdetőtáblán való kifüggesztésétől kell számítani, és erről az érintettek nem kaptak külön értesítést. A testület alkotmányos követelményként előírta, hogy a jegyző a név szerint ismert, közvetlenül érdekelt személyeket köteles értesíteni az állásfoglalás kifüggesztéséről.

A földforgalmi törvény szerint a földbizottság működésének célja, hogy a helyi termőföld forgalmát befolyásolja a birtokviszonyok átláthatósága és versenyképessége, a spekulatív földszerzés megelőzése, valamint a helyi gazdálkodó közösség érdekérvényesítése céljából.

A törvény a föld adásvételéről szóló szerződés hatósági jóváhagyását a helyben lakó földművesek érdekeit képviselő földbizottság állásfoglalásától teszi függővé. Az ezzel kapcsolatos ügyekben több bíróság felfüggesztette az előtte folyó bírósági eljárást és az Alkotmánybírósághoz fordult, mert álláspontjuk szerint a törvénynek a földbizottságok eljárásával kapcsolatos egyes rendelkezései alaptörvény-ellenesek.

Párhuzamos indoklás és különvélemény

Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a földbizottságok számára biztosított jogosultság a termőföldre vonatkozó adásvételi szerződés megakadályozására nem ellentétes a tulajdonhoz való joggal, mert az Alaptörvény lehetővé teszi, hogy a termőföld védelme érdekében sarkalatos törvény a termőföld tulajdonjoga megszerzésének, valamint hasznosításának korlátait és feltételeit meghatározza. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor alkotmányos követelményként előírta, hogy a földbizottság az állásfoglalását köteles indokolni oly módon, hogy az állásfoglalás a hatósági eljárásban és a bírósági felülvizsgálat során érdemben felülbírálható legyen.

A határozathoz Juhász Imre és Salamon László alkotmánybírók párhuzamos indokolást, Czine Ágnes, Kiss László és Lévay Miklós alkotmánybírók különvéleményt fűztek.

Az Ab határozatából jogalkotási kötelezettség nem keletkezik, de az alaptörvény-ellenes szabályok a folyamatban lévő ügyekben nem alkalmazhatók.

A lépést ellenzéki pártok és zöldszervezetek is üdvözölték. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a WWF Magyarország, valamint a Magyar Természetvédők Szövetsége közös közleményükben azt írták, a döntés új reményt adhat a magyarországi természetvédelemnek. A törvény elbukott, “a szakma és az emberek akarata érvényesült a gyors gazdasági nyerészkedéssel szemben”. A természetvédők elvárják a kormánytól, hogy tartsa tiszteletben az Alkotmánybírósági döntést és végleg tegyen le a nemzeti park igazgatóságok gyengítésének szándékáról – közölték.

A Földművelésügyi Minisztérium már jelezte, a kifogásoknak megfelelően megváltoztatva, de újra benyújtják a módosításokat (MTI)

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!