Keresés

Alig, hogy a régi bezárt, új iskola indul Csobánkán

Kétes vállalkozás iskolát nyitni egy olyan faluban, ahol egy évvel ezelőtt azért zárt be a régebbi intézmény, mert a szabad iskolaválasztás miatt szép lassan elszivárogtak a jobb anyagi és szociális hátterű családok gyerekei, a maradó hátrányos helyzetű gyerekek pedig egy forráshiányos, fásult tanárokkal vegetáló falusi iskolában találták magukat. Nincs garancia arra, hogy nem ez a sors vár az újonnan induló általános iskolára is, amiből ráadásul kimaradnak a tavaly nagy nehezen más települések iskoláiba áttolt gyerekek. Ha viszont tudja tartani a közeli városok színvonalát a falusi iskola, sok szülőnek jobb lehet, ha gyerekeik helyben tanulhatnak.

Fotó: Hajdú D. András

Egy évvel ezelőtt, 2016 augusztus közepén kétségbeesett és csalódott szülőkkel találkoztunk Csobánkán, akiknek két hét alatt kellett új iskolát találni gyerekeiknek, miután közölték velük: mégsem indul el a 2016/17-es tanév a falu iskolájában, ahova áprilisban még beíratták a gyerekeiket. A Petőfi Sándor Általános Iskolának azért kellett bezárnia, mert már jó ideje kritikán aluli eredményekkel, ráadásul a nem roma gyerekek fokozatos távozásával lényegében szegregáltan működött.

A Petőfiben tanuló összesen 37 csobánkai diák iskolaváltása azért fordult át kálváriába, mert a helyi tanügyekben illetékes, akkor még szentendrei, ma már átszervezések miatt Váci Tankerületi Központ egészen az iskolakezdés előtti napokig nem tudott kijelölni – ahogy ilyenkor szokás – egy körzetes iskolát, ahol a gyerekeket mindenképpen fogadják.

A kézenfekvő megoldás, a Csobánkához legközelebb eső település: Pomáz lett volna, itt azonban tiltakoztak a csobánkai gyerekek átvétele ellen. A petíciót Pomáz polgármestere indította útjára, de több mint 2500 helybeli aláírta, és Balog Zoltán emberi erőforrás miniszternek címezve született egy nyílt levél is az ügyben.

 

Nehezen fogják elfelejteni, hogy az utolsó pillanatig szórakoztak velük

A lefegyverzett tankerületi központ végül a gyerekek többségét szentendrei általános iskolákban helyezte el, csak néhány gyerek került Pomáz három iskolájának valamelyikébe, de a szülők azt mondták, nehezen fogják elfelejteni, hogy az utolsó pillanatig szórakozott velük és gyerekeikkel a Klik.

Ráadásul az egész ügy cigányellenes felhangot is kapott, mivel a rossz eredményei és az alacsony tanulólétszáma miatt bezáró csobánkai iskolába már szinte csak helybeli romák gyerekei jártak. A szülők közül sokan azt mondták, úgy érzik, azért nem kellenek a gyerekeik semelyik iskolának, mert “csobánkai cigányok”.

Winklerné Kiss Anikó, Csobánka kereszténydemokrata polgármestere, aki nyíltan támogatta a Petőfi bezárását, már az iskola felszámolásakor jelezte: nem szeretné, ha a falu sokáig iskola nélkül maradna. Az Abcúgnak akkor azt mondta, már kezdeményezte, hogy a problémás csobánkai iskola bezárása után egy egyházi fenntartású általános iskola létesüljön a településen, lehetőleg már 2017 szeptemberétől.

Lesz iskola, de kik tanítanak majd benne?

Hamarosan elindul a 2017/18-as tanév, és úgy tűnik, valóban újra indul Csobánkán az általános iskola, igaz, nem az egyház fenntartásában, hanem a szentendrei Barcsay Jenő Általános Iskola tagintézményeként.

A településen élők, akik szerint egy falu nem falu templom és iskola nélkül, örülnek az intézmény újranyitásának. Annak hosszú távú működőképessége és egyáltalán, elindulása körül azonban komoly kérdések merülnek fel. Ráadásul a tavaly bezárt általános iskola más környékbeli iskolákba áttolt diákjai, ha akarnának, se mehetnének vissza Csobánkára. Ugyanis felmenő rendszerben, csak első osztállyal indul szeptemberben az oktatás.

“Megkaptuk már a beszerzendő tanszerek listáját, de addig nem merem megvenni őket, amíg biztos nem lesz, hogy elindul ez az iskola”

– magyarázta egy csobánkai szülő, Horváth Vivien, aki az induló helyi iskolába íratta hatéves kislányát, a cserfes és könnyen barátkozó Csengét. Viviennek azért nem hárult el még minden kétsége afelől, hogy lánya Csobánkán járhat majd iskolába, mert még mindig nem lehet tudni, kik lesznek a 25 beiratkozott leendő első osztályos tanítói ősztől. Vivien ezért attól tart, valójában még nem sikerült tanárt felvenni a hamarosan induló iskolába.

A nagyobbik lány Csenge idén már megy iskolába Csobánkán / Fotó: Hajdú D. András

Úgy tudjuk, július közepén szülői értekezleten tájékoztatták a csobánkai polgármester és a szentendrei Barcsay vezetői a beiratkozott gyerekek szüleit arról, hogy a két tanár, akik jelentkeztek a Váci Tankerületi Központ álláshirdetésére, mégsem vállalták a csobánkai gyerekek oktatását. A szülőket a polgármester mégis arról biztosította, meglesznek a tanítók iskolakezdésig.

Az iskolát közben nagy erőkkel felújítják – a helyszínen dolgozó munkások az Abcúgnak azt mondták, új tetőszerkezetet és fűtésrendszert kap az épület, és a tantermeket is teljesen felújítják.

Ottjártunkor is dolgoztak a festők a tantermeken / Fotó: Hajdú D. András

A tavalyi huzavona után a szülők minden esetre érthetően bizalmatlanok, és több olyan iskoláskorúnál egy-két évvel fiatalabb gyereket nevelő szülővel találkoztunk, akik, ha most kellene dönteniük, nem a helyi iskolába íratnák be gyereküket.

Fotó: Hajdú D. András

“Szerencsére még van egy évem ezt eldönteni, megnézni, hogy milyen lesz ez az iskola. A legjobb lenne, ha olyan lenne, mint az én időmben. Akkor olyan nem lehetett, hogy tizenegy órakor már otthon volt a gyerek.” – mondta az egyik szülő, arra utalva, hogy az utóbbi években a bezárt csobánkai Petőfi iskola már korántsem felelt meg alapvető elvárásoknak. Találkoztunk olyan szülővel, akinek a gyereke a csobánkai iskolában nem tanult például környezetismeretet.

Nem hozhatja vissza, de nem is hozná

Miközben a most iskoláskorba lépő és a még óvodás gyerekek megkapják a lehetőséget, hogy helyben járhassanak iskolába, erre már nem lesz lehetősége a Petőfiből tavaly Szentendrére vagy néhány esetben Pomázra átiratkozott gyerekeknek.

“Az az igazság, hogy most már, ha tehetném, sem hoznám vissza őket”

– jelentette ki Toldiné Várhegyi Szilvia, az egyik, az átíratási huzavonában érintett szülő, mikor arról kérdeztük, hogy fogadta a hírt, hogy egy évvel az előző bezárása után úgy indítanak új iskolát a faluban, hogy abból kimaradnak a volt petőfisek.

“Az az igazság, hogy most már, ha tehetném, sem hoznám vissza őket” / Fotó: Hajdú D. András

“Nagyon nem esik jól, de az az igazság, hogy míg kezdetben minden nap sírva mentek iskolába, most már egész jól megszokták a pomázi iskolát a gyerekek” – magyarázta Szilvia, aki igyekezett minél szorosabb kapcsolatot kialakítani az iskolával, főképp az első időszakban.

Ami a lányokat illeti, Szilvi a második osztályba került kisebbik lányán látta leginkább, hogy hiányoztak neki az első osztályos alapok, amiket a csobánkai iskolában kellett volna megszereznie, másik, most ötödik osztályba menő lánya viszont gond nélkül vette az akadályokat.

Ami szembetűnő Szilvinek, az az iskolaidőn kívüli programok sokszínűsége a csobánkai iskolai élet sivárságához képest. “A gyerekek énekkarba, szakkörökre járnak, és még nyári tábort is szervezett nekik az iskola” – mondta az anyuka, aki jelen állás szerint most 5 éves, tehát hamarosan iskolába menő kisfiát is Pomázra íratná majd. Már csak azért is, mert testvérei már oda járnak.

Félő, hogy ugyanarra a sorsra jut

A másik nagy kérdés az újranyitó csobánkai iskolával kapcsolatban, hogy nem jut-e rövid időn belül ugyanarra a sorsra, mint a Petőfi, ahonnan a szabad iskolaválasztás miatt szép lassan elszivárogtak a jobb anyagi és szociális hátterű családok gyerekei, a maradó hátrányos helyzetű gyerekek pedig egy forráshiányos, fásult tanárokkal vegetáló falusi iskolában találták magukat.

A szentendrei Barcsay tagintézményeként induló iskola első évfolyamában értesüléseink szerint ugyan igyekeztek vegyes, roma és nem roma gyerekeket egyaránt tanító osztályt kialakítani a vezetők. Sikerült Budapestről kitelepült szülőket is meggyőzni arról, írassák első osztályba készülő gyereküket a helyi iskolába, a tősgyökeres nem roma csobánkaiak közül sokan pedig már csak lokálpatriotizmusból is helyben járatnák iskolába gyereküket. A csobánkai romák gyerekei pedig már eddig is együtt nevelkedtek a nem roma gyerekekkel a falu óvodájában.

Ahhoz azonban, hogy az új csobánkai iskola ne jusson a Petőfi sorsára, tartania kell a lépést a nagyobb települések iskoláival. A falu ugyanis éppen olyan távolságra van Pomáztól, Szentendrétől, de még Budapesttől is, hogy ne jelentsen különösebb erőfeszítést a jómódúbb, mobilisabb szülőknek, hogy a gyerekeiket a több lehetősséggel kecsegtető városi iskolákba hordják – oda, ahol az esetek többségében maguk is dolgoznak.

„Egy ekkora településen kell, hogy legyen iskola”

A csobánkai iskola újranyitásának okáról, körülményeiről, a tanárkeresés eredményeiről és az iskolafelújítás költségeiről levélben megkérdeztük az illetékes Váci Tankerületi Központ vezetőjét, Verebélyi Ákost.

„Egy ekkora lélekszámmal és ilyen nagy számú tanköteles gyermekkel bíró település mindenképpen kell, hogy rendelkezzen általános iskolával. Ez alapvető joga minden tanköteles gyermeknek.”

– indokolta a tankerületi igazgató kérdésünkre, miért nyitnak újra iskolát Csobánkán. A 3100 lakosú  Csobánkán 300 körüli iskolaköteles gyerek lakik.

Verebélyi megerősítette, hogy a tavaly bezárt Petőfi volt diákjainak nem lesz lehetősége visszatérni a csobánkai iskolába, de a tankerületi igazgató szerint „szakmailag nem is lenne indokolt ismét új iskolába-osztályba irányítani ezeket a gyerekeket”. A szülők aggodalmai alapján feltett kérdésünkre a Váci Tankerületi Központ azt írta: rendelkezésre áll az elegendő létszámú tanerő és iskolai személyzet az oktatás megkezdéséhez. A kinevezéseket, megállapodásokat a héten írják alá az intézmény jövőbeli dolgozói, beleértve a 25 fővel induló első osztályt vivő két pedagógust is.

Verebélyi Ákos kérdésünkre közölte: bruttó 61 millió forintot költött a Klik az iskola felújítására, amiben a festés, mázolás, fűtés, világítás, udvarrendezés, a bejárat és annak környezete és a tornaterem rendbetétele van benne. Arra a kérdésre, nem gondolják-e, hogy a jóval több diákra tervezett épület fenntartása 20-30 diák számára veszteséges lesz, a tankerületi vezető azt válaszolta: „Azt gondolom, ez nem gazdaságosság kérdése. A befektetett anyagi források felmenő rendszerben több évre biztosítják az intézmény zavartalan működését.”

A Váci Tankerületi Központ nem tart a fent részletezett csapdától, azaz hogy az új csobánkai iskola is arra a sorsra jut majd, mint a  Petőfi: azaz a jómódúbb, mobilisabb szülők gyerekeiket a több lehetősséggel kecsegtető városi iskolákba viszik át, míg helyben maradnak a zömmel roma, szegény családból származó, sokszor különböző tanulási zavarokkal rendelkező gyerekek. Azt, hogy a mostani helyi népességi viszonyokat tükröző, vegyes tanulóállománnyal induló iskola vegyes is marad, az új intézmény közösségmegtartó erejétől és a helyi iskola iránti folyamatos szülői igénytől remélik.

 A csobánkai iskola anyaintézményét, a szentendrei Barcsay Jenő Általános Iskolát igazgató Bilonka Juditot is megkerestük, ő azonban a tankerületi központhoz delegálta a válaszadást, mondván, náluk több információval ő sem rendelkezik.

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!