A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) vizsgálata szerint hazánkban ma több mint 3 millióan vannak azok, akik közvetlenül ki vannak téve a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatának, a gyerekvállalás pedig a legtöbb esetben az életszínvonal romlásával jár együtt. Érdekesség, hogy hiába keres valaki többet, nem sokkal, vagy egyáltalán nem elégedettebb az életével.
A kutatáshoz szükséges adatokat a statisztikusok 2014 tavaszán gyűjtötték. Az adatfelvétel során közel 10 ezer háztartásban majdnem 20 ezer interjú készült a családok 16 évesnél idősebb tagjaival.
3 millió szegény országa
A tanulmány szerint hazánkban az utóbbi 4 évben nőttek a jövedelmi egyenlőtlenségek, de még mindig kisebbek, mint az Európai Unió átlagában.
2013-ban a lakosság 14,6 százaléka volt szegény (ide azok tartoznak, akik az éves átlagjövedelem – valamivel több, mint nettó 1 millió forint – 60 százalékánál, azaz a szegénységi küszöbnél kevesebbel rendelkeznek), 23,9 százaléka súlyosan deprivált (ide azok tartoznak, akik alapvető javakhoz – például táplálék vagy fűtés – nem férnek hozzá), 9,2 százaléka pedig munkaszegénységben élt (ide azok a munkaképes korúak tartoznak, akik a lehetséges munkaidejüknek maximum egyötödét töltötték munkával).
A szegénység, valamint a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek – tehát a fent említett három csoport – aránya együttesen tehát elérte a 31,1 százalékot. Ez több mint 3 millió embert jelent ma Magyarországon.
Azok jártak jobban, akik jobban keresnek
Az elmúlt időszakban évről évre nőttek valamelyest a fizetések, de többek között az egykulcsos adórendszer miatt azoknak a jövedelme emelkedett inkább, akik eleve többet is kerestek.
Az úgynevezett szociális jövedelmek (segély vagy nyugdíj) nagysága is jelentősen eltér egymástól a különböző társadalmi rétegeknél. Tavaly a legszegényebbek jövedelmének több mint a fele, míg a leggazdagabbakénak csupán 20 százaléka volt ilyen jövedelem, ennek ellenére forintosítva a gazdagok 3 és félszer többet kaptak fejenként, mint a szegények.
Sokkal népesebbek a szegény családok
Az alsó jövedelmi tizedbe tartozók négyszer annyian élnek egy háztartásban, mint a leggazdagabb tizedbe tartozók.
A kevésbé tehetős háztartásokban több a gyermek, de legveszélyeztetettebbek az egyszülős háztartások – ezeknek majdnem kétharmadát fenyegeti a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata, ráadásul egyre több az ilyen háztartás: számuk az adatok szerint 2012 óta folyamatosan nő.
Aki gyereket vállal, az lefelé csúszik
Magyarországon 2013-ban a háztartások körülbelül egyharmadában volt gyerek. A gyermekesekkel szemben a gyermektelen háztartások az átlagosnál jóval magasabb életszínvonalon éltek, és jóval többet – körülbelül másfélszer annyit – költöttek, ráadásul nem csak magukra, hanem lakhatásra, és szinte minden másra is.
A gyermekes háztartások közül a három- és annál több gyermeket nevelő családok, valamint az egyszülős háztartások lemaradása a legjelentősebb, esetükben az éves fogyasztás az országos átlag mindössze három-, illetve négyötödét tette ki.
A gazdag háromszor annyit fogyaszt, mint a szegény
2013-ban a legalsó jövedelmi ötödbe tartozó háztartásokban élők évente átlagosan harmadannyit fogyasztottak, mint a legfelső ötödben élő társaik.
Az adatok azt mutatják, hogy a legtöbbet, az összkiadások több mint negyedét még mindig a lakhatás viszi el, és csak ezután következik az élelmiszer, valamint a közlekedés. Erre a három dologra összesen a magyar háztartások átlagosan bevételük 60 százalékát költötték. Ez a szám döbbenetesen magas annak fényében, hogy csökkentek az energiaárak, volt rezsicsökkentés, és ha csak kismértékben is, de emelkedtek a jövedelmek.
A szociális juttatások nélkül minden második ember szegény lenne
A szegénység csökkentésében kiemelkedő szerepe van a szociális jövedelmeknek, ugyanis ezek nélkül minden második ember a jelenlegi szegénységi küszöb alatt élne. Ma Magyarországon a szociális juttatások kevesebb mint harmadára csökkentik a szegénységben élők arányát.
Ezek között a legnagyobb arányban a nyugdíjak vannak, a 65 éves kor felettiek pedig szinte kizárólag ezzel a bevételi forrással rendelkeznek. Bár a számuk folyamatosan csökken az ezredforduló óta, a társadalmi jövedelmek több mint 80 százaléka még mindig a nyugdíjjakra megy el. Miközben a nyugdíjasok átlagosan valamivel több pénzből gazdálkodhatnak, mint az átlag, többet is költenek élelmiszerre, rezsire, vagy például gyógyszerekre.
A családtámogatási rendszer is jelentősen hozzájárul a szegénység csökkentéséhez, ugyanis a különösen veszélyeztetett egyszülős, valamint a sokgyermekes családok szegénységi rátája több mint másfélszer lenne nagyobb a szociális ellátások nélkül.
Ha elromlana a mosógép, a háztartások fele nem tudna újat venni
A magyar emberek kicsit több mint egynegyede nem engedheti meg magának, hogy hetente legalább egy kisebb összeget magára is költsön. Az internethez a lakosság 10 százaléka nem fér hozzá anyagi okokból, 5 százalékának pedig bár szüksége lenne rá, mégsem tudja használni a tömegközlekedési eszközöket, mert nincs rá pénze. Arra, hogy például lecserélhetik-e a használt bútoraikat, vagy a háztartási gépeiket, a válaszadók majdnem fele válaszolt nemmel.
Az öregek elégedetlenebbek
A háztartások egy ötfokú skálán nyilatkoztak arról, hogy mennyi nettó jövedelmet tartanának szükségesnek a nagyon szűkös szinttől a nagyon jóig tartó életszínvonalhoz, és az ehhez minimálisan elegendőnek tartott összegeket is megnevezték.
A tanulmány szerint a magyarok körülbelül egyharmada elégedett az életével, míg bő 6 sázaléka egyáltalán nem.
Minden második 16–24 év közötti magyar fiatal arról számolt be, hogy nagyon elégedett az életével, az elégedettek aránya azonban az idősebb generációkban folyamatosan csökkent.
A pénz nem boldogít
A felnőtt lakosság legjobban kereső rétege alig valamivel elégedettebb az életével, mint a legkevesebb jövedelemből élők. Ez azt jelenti, hogy hiába keresnek a gazdagabbak lényegesen többet, nem sokkal, vagy egyáltalán nem elégedettebbek az életükkel.
A szegényebbek kevesebb pénzből is átlagos színvonalon tudnának megélni, a gazdagabbak viszont ugyanehhez magasabb jövedelmet tartanának szükségesnek.
A leggazdagabbak szerint havi 170 ezer forintból már meg lehet élni, míg a legszegényebb réteg szerint ennek a fele – 81 ezer forint – is elég volna. Nagyon jó színvonal eléréséhez a “felső 20 százalék” szerint havonta minimum 310 ezer forintra van szükség fejenként, az “alsó 20 százalék” viszont ennek körülbelül a feléből, mindössze 147 ezer forintból is el tudták képzelni ugyanezt.
Megosztás