A nők a szüléskor különösen sebezhetők, ezért óriási az egészségügyi intézmények szerepe és felelőssége abban, hogy a leendő édesanyát milyen hatások érik a szülőszobában. Egy nemrég kiadott ajánlás szerint sok nővel durván és tiszteletlenül bánnak szülés közben. A fizikai erőszak, a megaláztatás, a fájdalomcsillapítás megtagadása vagy akár az orvosi titoktartás semmibe vétele csak néhány ezek közül.
Világszerte az egészségügyi intézményben szülő nők nagy része tapasztal tiszteletlen és durva bánásmódot. Ez rombolja a nők és az őket ellátó egészségügyi szakemberek közötti bizalmat, és könnyen elrettentheti a nőket attól, hogy a szülészeti ellátáshoz kapcsolódó szolgáltatásokat igénybe vegyék – derül ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemrégi kiadott állásfoglalásából. Annak ellenére, hogy ilyen bánásmód mind a várandósság, mind a szülés és az azt követő időszakban előfordulhat, a nők a szüléskor különösen sebezhetők.
A biztonságos, elfogadható, megfelelő színvonalú egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés – különös tekintettel a fogamzásgátló eszközökre és a szülészeti ellátásra – drasztikusan csökkentheti az anyai megbetegedések és halálozások globális arányát. Bár az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb arányban szülnek nők intézményi keretekben, a várandóságról és különösen a gyermekszülésről szóló kutatások nyugtalanító képet festenek. A szülőszobát megjárt nők leginkább a következőkre panaszkodnak:
- fizikai erőszak
- megaláztatás és verbális erőszak
- a nőre kényszerített, a nő beleegyezését nélkülöző orvosi beavatkozás (beleértve a sterilizálást is)
- az orvosi titoktartás megszegése
- a teljes körű tájékoztatáson alapuló beleegyezés hiánya
- a fájdalomcsillapítás megtagadása
- a magánélethez való jog súlyos megsértése
- egészségügyi intézménybe való felvétel megtagadása
- szülő nők életveszélyes állapotát eredményező súlyos elhanyagolása, ami megelőzhető lett volna
- az anyák és újszülöttek intézményben tartása fizetésképtelenség miatt.
Ha a szülő nő serdülőkorú, hajadon, alacsony társadalmi és gazdasági státuszú, valamelyik etnikai kisebbséghez tartozik, bevándorló vagy esetleg HIV fertőzött, az átlagosnál is jobban ki van téve a tiszteletlen és durva bánásmódnak.
Az állásfoglalás sérelmezi, hogy jelenleg nincs nemzetközi megegyezés arról, hogy a tiszteletlen és durva bánásmód miként határozható meg és mérhető tudományos eszközökkel. Így az sem ismert, hogy elterjedtsége milyen mértékben befolyásolja a nők egészségét, jólétét és döntéseit.
Az egészségügyi rendszereket úgy kéne megszervezni és működtetni, hogy azok biztosítsák a nők szexuális és reproduktív egészségét és emberi jogait. Míg világszerte számos kormányzat, kutató, szakértői társaság, nemzetközi szervezet, civil szervezet és közösség rávilágított már a probléma megoldásának fontosságára, az irányelvek sok esetben nem voltak elég specifikusak, nem fogadták el azokat, vagy elfogadásukat nem követte érdemi intézkedés – írja a WHO.
A durva bánásmód a szülőszobán Magyarországon is létező jelenség, ezért a Születésház Egyesület is aláírásával támogatta a WHO felhívását, ami a szülészeti erőszak elleni fellépésre szólít fel. A civil szervezet szeretné elérni, hogy Magyarország a szervezet korábbi ajánlásait is figyelembe véve elkötelezze magát a tudományos tényeken alapuló, személyközpontú, a nők teljes körű tájékoztatását és döntéseik tiszteletben tartását magában foglaló szülészeti ellátás kialakítása mellett. Az egyesület ezen kívül részt vesz egy kutatásban, ami 23 európai országban viszgálja az anyák szülőszobai tapasztalatait.
A tiszteletlen és durva bánásmód globális megelőzése és megszüntetésére a WHO a következőket javasolja:
- a kormányok támogassák jobban a témáról szól kutatásokat és intézkedéseket
- a szülészeti ellátás fejlesztését célzó programok kezdeményezése
- az emberi méltóságot tiszteletben tartó egészségügyi ellátáshoz való jog hangsúlyozása a terhesség és a szülés idején
- bántalmazó gyakorlatok felszámolását célzó erőfeszítésekbe be kell vonni minden érintettet, beleértve a nőket is.
Megosztás