Keresés

A szegény gyerekek nem akarnak a jó iskolába menni

Komádi iskola
Fotó: Magócsi Márton

A problémás gyerekek elkülönítésétől tartanak Komádiban, ahol az egy szem állami iskola mellett most megnyílt az új református iskola is. Ahol eddig ilyesmi történt, ott az állami intézmény teljesen leépült, a jobb módú helyiek gyerekei pedig vígan tanultak tovább az egyházi iskolában. A lelkész szerint nem tehetnek róla, ha a szegények nem őket választják. Ha ez így is van, arról nincs gondolat, mi lesz azokkal a gyerekekkel, akik valahogy mégis szegregálódtak. 

A tanárok kiégéséhez és a problémás gyerekek elkallódásához vezet a különböző helyzetű diákok elkülönítése. Legalábbis ez a tapasztalat Biharkeresztesen, és félő, hogy hamarosan így lesz Komádiban is. Az ötezer fős Hajdú-Bihar megyei településen eddig egyetlen állami általános iskola működött, szeptember elsején viszont megnyílt az új református iskola. Ha szétnézünk a megyében, feltűnő, hogy az egyházi iskolákat inkább a helyi elit választja, az államiak pedig a nehéz helyzetű gyerekek gyűjtőhelyévé válnak.

Leamortizált iskola, kiégett tanárok

Biharkeresztesen például 2009-ben nyílt református iskola az állami mellé. A térségben működő Igazgyöngy Alapítvány munkatársának, Kovács Lajosnak több környező településen van tapasztalata az iskolákról, és úgy látja, hogy ahol együtt nevelkednek a gyerekek, ott a nehezebb sorsúak is könnyebben fel tudnak zárkózni. Így volt ez Biharkeresztesen is, amíg meg nem nyílt a református iskola. Az államiban mostanra szinte csak a hátrányos helyzetűek maradtak, az intézmény pedig leépült, ami Kovács szerint abból adódik, hogy:

  • A hátrányos helyzetű gyerekek plusz odafigyelést igényelnének, de a tanárok nem tudnak rájuk elég időt szánni és speciális fejlesztést adni nekik, mert az órakeretük ugyanannyi, mint korábban volt. A szociális készségekre sem jut elég idő.
  • Ez meglátszik abban is, hogy a gyerekek nehezen tudnak együttműködni. Gyakoriak a konfliktusok és a verekedések.
  • Az óvodai fejlesztésben nem tudják ledolgozni az otthonról hozott hátrányokat. Így az iskolában is tanulási nehézségekkel küzdenek, és nincs semmi sikerélményük, ami általában bukáshoz vezet.
  • Túlkorosként végképp nem érzik jól magukat az új osztályukban, ahol gyakran agresszíven viselkednek a fiatalabbakkal.
  • A gondok meglátszanak az igénytelenné váló környezeten is: összefirkálják a padokat, szétdobálják a szemetet és letépkedik a faliújságot.
  • A szülőkkel nehéz együttműködni, hiszen ők is a létminimum alatt élnek, és nagyrészt úgy nőttek fel, ahogy most a saját gyerekeik.
  • A tanárok végül motiválatlanok lesznek, és teljesen kiégnek.
Komádi iskola
A biharkeresztesi állami iskola épülete | Fotó: Magócsi Márton

Az iskola egyik névtelenséget kérő tanára szerint mióta a hátrányos helyzetűek előtt nincs pozitív példa, azóta sokkal nehezebb velük bármit is kezdeni: “Most egy osztályra jut 15 ilyen gyerek, akkor meg háromban volt ennyi” – mondta. “Egyre többen buknak meg, rengetegen lógnak. Régen a tanároknak is volt sikerélményük, mert voltak olyan gyerekek, akikkel lehetett haladni. Így maradt idő plusz foglalkozást tartani azoknak, akiknek kellett”. A tanár szerint az iskola  épületén is meglátszik a romlás: a megrongált ajtók és a szétdobált szotyihéjak régen elképzelhetetlenek lettek volna. “Folyamatosan próbálunk változtatni a helyzeten, nyitni a város felé, programokat szervezni, amivel népszerűbbekké válhatunk, de nagyon nehéz”.

Az elkülönülés a számokból is látszik. 2013-ban az állami általános iskolában tanulók 75 százaléka hátrányos, majdnem 60 százaléka pedig halmozottan hátrányos helyzetű volt. A református iskolában ezzel szemben a hátrányos helyzetűek aránya 40 százalék, miközben egyetlen halmozottan hátrányos helyzetű tanuló volt. Az iskola tájékoztatása szerint ez idén ősszel még alacsonyabb lett: csak a gyerekek 25 százaléka hátrányos helyzetű. A 2013-as számok szerint hasonló a helyzet a Balmazújvárosban és Hajdúhadházon is. (Arról, hogy mi a baj a szegregációval, és mi ennek a rendszerváltás utáni története, ebben a cikkünkben olvashat).

A minisztérium sem örül neki? 

Bár a tendencia egyértelműnek tűnik, tavasszal mégis új általános iskola megnyitása mellett döntött a komádi református egyházközség is, aminek Balogh Sándor lelkipásztor szerint történelmi okai vannak. “A kommunista hatalomátvételig itt mindig egyházi iskola működött. Sok hívő régóta kérlelt, hogy próbáljam meg ezt feléleszteni” – mesélte Balogh az önkormányzattól használatba kapott, teljesen felújított iskolaépület tanárijában.

A városvezetés végig támogatta az új iskola megnyitását, amit viszont úgy tudjuk, Langerné Victor Katalin társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár és az állami iskolákat fenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) helyi tankerületi vezetése sem helyeselt, éppen a szegregációtól félve. Ők viszont – ahogy Balogh többször is hangsúlyozta – nem szólhatnak bele abba, hogy az egyház hol nyit iskolát, az utolsó pillanatban pedig a kormányhivatali engedély is megérkezett.

Komádi iskola
Balogh Sándor komádi református lelkész | Fotó: Magócsi Márton

Balogh azt mondta, személyesen nem kapott megkeresést az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi), bár azt tudja, hogy Langerné járt Tóth Ferenc polgármesternél, a Klik-es vezetők pedig az állami iskolánál. Meg akartuk kérdezni erről a polgármestert is, de többszöri telefonos és e-mailes megkeresésünkre sem reagált, ahogy egyelőre az Emmitől és a Klik-től sem kaptunk választ. Tóth korábban a hvg.hu-nak azt mondta, azért van szükség az új iskolára, hogy a szülők ne vigyék át a gyerekeiket más településre.

Felfújt lufi

Júniusban több lap is foglalkozott azzal, hogy az új iskola a hátrányos helyzetű gyerekek szegregációjához vezethet, amit Balogh “hátulról mellbeszúrásként” értékelt. L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány vezetője szerint viszont egyértelműen látszik a szeregáció azokon a településeken, ahol egy állami és egy egyházi iskola működik.

“A törvény tiltja az etnikai elkülönítést, a vallási alapon szerveződő oktatást viszont megengedi. És míg az állami iskolák mindenkit kötelesek felvenni, akik a körzetükbe tartoznak, addig az egyháziak válogathatnak, és akivel gond van, azt akár el is tanácsolhatják. A jobb helyzetű szülők pedig nyilván kihasználják a nekik kedvező szabad iskolaválasztás jogát, és inkább abba az iskolába íratják a gyereküket, ahová a jobb státuszúak járnak, és kevesebb a probléma” – mondta L. Ritók.

Komádi iskola
L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány vezetője | Fotó: Magócsi Márton

Szerinte visszás, hogy “a nyugat-európai gyakorlattal szemben nálunk az állam is támogatja az egyházi iskolákat, így azok több forrásból gazdálkodnak. A tanárok is szívesebben mennek oda, ahol kapnak például cafeteriát, és nincs gond a fénymásolópapírral. Az állami iskolák ezzel nem tudnak versenyezni”.

Balogh szerint viszont az egyházi iskolák nem tehetnek arról, hogy a nehéz helyzetben levő szülők nem őket választják. “Mit csináljak, ha hozzánk a jobb helyzetűek jönnek?” – kérdezte. “Küldjem el őket? Ha pedig a nehéz helyzetben levő nem fordul hozzánk, akkor nem tudok vele mit kezdeni”.

Komádi iskola
Az új komádi református iskola | Fotó: Magócsi Márton

Ha ez így is van, azt ő sem tudta megmondani, hogy ha nem szándékosan válogatják ki a jobb diákokat az egyházi iskolák, akkor miért alakul ki ez az elkülönülés. “Nem hiszem, hogy azért lenne, mert a jobb helyzetűek vallásosabbak, a gyülekezetünkben is a legkülönfélébb emberek vannak. Talán a gondolkodásbeli különbség miatt van” – magyarázta. A lelkész azt mondta, ellenzi a szegregációt, de szerinte

az integráció csak akkor eredményes, ha megfelelőek az arányok. Az iskola pedig nem veheti át teljesen a szülő nevelői feladatát. 
Komádi iskola
Fotó: Magócsi Márton

Arra a kérdésre, hogy milyen arány a megfelelő, Balogh nem tudott válaszolni, de úgy érzi, jelenleg nincs dolga ezzel a jelenséggel: “Pillanatnyilag nem érint minket” – mondta. “Az iskolanyitás nem szegregáció vagy integráció kérdése, hanem egy öröm a városnak, az emberek négyötöde örül is neki, csak egy szűk kisebbség kritizálja”.

Az iskolánk szegregációjáról szóló vita egy felfújt lufi, amiből azért lett ekkora hír, mert előítéletesek voltak velünk szemben.

L. Ritók szerint az egyetlen megoldás az lenne, ha az ilyen településeken, ahol csak lehet, felmenő rendszerben, egyenletesen osztanák szét a hátrányos helyzetű gyerekeket az intézmények közt. “És közben persze minőségi oktatást kellene biztosítani minden állami iskolában, hogy a jobb helyzetű szülők is biztonságban, megfelelő közegben érezzék a gyereküket” – tette hozzá. Balogh egy kvótás javaslatot megfontolandónak tartana, de csak akkor, ha nem sérül a szabad iskolaválasztás joga. A lelkész szerint még készül a felmérés, ami alapján meg tudná mondani, most hány hátrányos helyzetű gyereket vettek fel, de harminc százalékra becsüli az arányukat.

Komádi iskola
Szeptember elsején elindult a tanítás a református iskolában | Fotó: Magócsi Márton

L. Ritók Nóra augusztusban írt levelet a komádi iskola ügyében Balog Zoltán emberierőforrás-miniszternek és Fekete Károlynak, a tiszántúli református egyházkerület vezetőjének.  Balogtól még nem, a püspöktől viszont kapott választ szeptember elején. Fekete szerint L. Ritók fél információkból dolgozik,  és alaptalanok a szegregációra vonatkozó vádak, mégis egyeztetést ajánlott fel a tankerület és az Emmi képviselőivel együtt. L. Ritók szerint ez egy biztató felajánlás, és kérdésünkre Balogh Sándor is megerősítette, hogy ha úgy alakul, szívesen részt venne egy ilyen egyeztetésen. „Támadás helyett kezdettől fogva erre lett volna szükség. Tisztelem L. Ritók Nóra munkáját, hiszen mindketten azért dolgozunk, hogy az országunk számára hasznos embereket neveljünk” – mondta.

A mi kapunk nyitva áll, de nem jönnek be rajta

A hat éve működő biharkeresztesi református iskola fenntartó testületének elnöke, Nagy Zsolt szerint a hátrányos helyzetűek egyszerűen nem választják az intézményüket, ezért alakult ki a számokban látható különbség is. Hogy ez miért lehet, arra ő sem tudott válaszolni. „Nyitva áll a kapu, de nem jönnek be rajta. Itt van például a baptista gyülekezet, amelynek főleg romák a tagjai, mégsem hozzák ide a gyerekeiket, pedig még vallásosak is”. Szegregációról mindenesetre szerinte nincs szó. „Nyitott vagyok az integrációra, ahogy az intézmény is. Ennek így kell lennie” – mondta az Abcúgnak. A kvótás megoldásról Nagy ugyanazt gondolja, amit Balogh: támogatná, de csak, ha nem sérül a szabad iskolaválasztás joga.

Komádi iskola
A biharkeresztesi református iskolában energetikai korszerűsítés is volt | Fotó: Magócsi Márton

Vagyis Balogh Sándor és Nagy Zsolt is elismerte, hogy

valami miatt kialakul az elkülönülés, de hogy miért, azt nem tudják, ahogy azt sem, hogy kellene-e valamit kezdeni vele.

„Sok valótlanságot állítanak rólunk, pedig csak arról van szó, hogy kínálunk egy plusz választási lehetőséget a szülőknek, akik a meggyőző szakmai munkánk miatt választanak minket. De nincs mesterségesen kialakított feltételrendszer, amivel távol tartanánk a rossz helyzetben levőket. Minden elsőst felveszünk, aki jelentkezik hozzánk, idén is csak két embert utasítottunk el, őket azért, mert már nem fértek bele a létszámba” – mondta.

Nagy szerint csak azokat a gyerekeket szűrik, akik év közben akarnak átiratkozni. „Hittanból, magyarból és matematikából mérjük fel őket. Negyven százalékot várunk el, mert valahol meg kell húzni a határt. Le kell fektetnünk, hogy a gyerekeknek mihez kell tartaniuk magukat. Nálunk olyan hitelvek és nevelési elvek vannak, amelyek mindenkire nézve kötelezőek. Itt nincs verekedés, nincs káromkodás, istentiszteleten kell részt venni… Vannak gyerekek, akik nem bírják ezt a fegyelmet, ezért kiveszik tőlünk a szülők, hiába próbáljuk marasztalni őket. De senkit sem kötelezhetek arra, hogy hozzánk írassa a gyerekét”.

Komádi iskola
Fotó: Magócsi Márton

A biharkeresztesi állami iskola egyik tanára szerinte az is hozzájárul az elkülönüléshez, hogy az egyházi iskolában plusz költségek terhelik a szülőket. Ilyen például az egyházadó és a művészeti képzés térítési díja. Szerinte ezek eleve elriasztják a szegényebb szülőket, Nagy Zsolt viszont úgy látja, hogy ez a pénz kevés ahhoz. “Az egyházadó gyülekezetenként eltér. Nálunk ez évi minimum négyezer forint fejenként, ami csak ajánlás. Annak sincs következménye, ha valaki kevesebbet fizet” – mondta.

A művészeti képzés félévente hatezer forint minden gyereknek, de a halmozottan hátrányos helyzetűeknek ingyenes, úgyhogy Nagy szerint ez sem visszatartó erő. A többi költség olyan, ami az állami iskolában is megvan, például az étkezési, amely ugyanúgy kedvezményesen, vagy ingyen jár a hátrányos helyzetűeknek. “A szülők ezen kívül dönthetnek osztálypénz szedéséről, ebbe viszont az iskola egyáltalán nem szól bele” – mondta.

Bármi is legyen a visszatartó erő, az állami iskola tanára szerint hozzájuk “egyértelműen azok kerülnek, akik nem kellenek a református iskolába. Csak az első évfolyamon most három olyan gyereket tudok, akit azért hoztak ide, mert a másik helyre nem vették fel. Pár napja épp behívta az egyik kollégám valamelyik szülőt, mert gond volt a gyerekkel, akit az anyja így utasított rendre:

Ha már az egyháziba nem vettek fel, legalább itt viselkedj!
Komádi iskola
Fotó: Magócsi Márton

 

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!