Keresés

A rektorokat és a HÖK-öt sem kíméli az új felsőoktatási koncepció

Radikálisan csökkentené az egyetemi autonómiát a kormányzat a kiszivárgott felsőoktatási koncepció alapján. Az egyetemek nyakára újabb állami eredetű vezetőség, a konzisztórium kerülne. Ezen felül az eddig kiszivárgott képzéseken túl megszűnne a kulturális antropológia alapszak vagy a filmelmélet képzés, de nem örülhet az sem, aki 2015-től filmdramaturgnak tanult volna. A HÖK hatáskörét is radikálisan megkurtítanák – írja a hvg.hu.

A lap cikke szerint az új felsőoktatási koncepció főbb pontjai a következők:

  • Bevezetik a konzisztóriumi rendszert, ami részben a rektori feladatokat veszi át, nő az állam beleszólása az egyetemi autonómiába
  • Egyes szakok megszűnnek, de a megszüntetett szakok nagy része szakirányként megmaradhat
  • Külön szabályozzák a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet
  • Megszűnik a főiskola-egyetemi felosztás: alkalmazott tudományegyetemek és egyetemek lesznek
  • A hallgatói önkormányzatok tisztségviselői legfeljebb két évre kapnak megbízást
  • Megemelik a félévenként teljesítendő kreditek mértékét 15-ről 20-ra: az alapképzésben a 30 kredit kétharmadát hozni kell, ha valaki nem akar átkerülni a költségtérítéses képzésbe
  • Emelkedik a hallgatók után járó normatíva

A koncepció újdonsága, hogy bevezetik a konzisztóriumi rendszert, ami a rektori feladatok ellátását hivatott részben átvenni: ezek között szerepel az intézményi stratégiai döntések megalapozása, valamint a gazdálkodási tevékenység szakmai támogatása és ellenőrzése.

A konzisztórium jogköre nagyban megegyezik a kancellári jogkörökkel is, aki tagja is a testületnek. Ezzel egy újabb kormányzati ellenőrző szerv kerül az egyetemekre, hiszen a konzisztórium további tagjait az oktatásért felelős miniszter delegálja (csakúgy, mint a kancellárt), a hallgatói képviselők azonban nem lennének a testületben. A miniszter által delegált tagok megbízatása öt évre szól, ami hosszabb, mint a rektorok mandátuma.

A törvény tervezett módosításának egyik leghangsúlyosabb pontja, hogy a kormány jelentősen átalakítaná különböző képzések struktúráját. A társadalomtudományi, valamint nemzetközi tanulmányok alapszakok megszüntetése azonban nem az egyetlen: a kulturális antropológia alapszakot is megszüntetné a tervezet. Ezen kívül az eddig osztatlan képzésben indított filmdramaturg szak és a gazdasági szakokhoz tartozó közigazgatási szak sem indulna el 2015 szeptemberétől – írja a lap.

Az intézkedés a felsőoktatási stratégiára hivatkozik, miszerint „a felsőoktatási stratégia fontos eleme a felsőoktatási intézmények képzési szerkezetének racionalizálása, a szakok számának csökkentése.” Emellett 10 évvel a bolognai képzés bevezetését követően több esetben felülvizsgálták az osztatlan és osztott képzések rendszerét: az eddig osztatlanul tanulható tanár, orvosi és művészeti szakok mellé a tervezet az osztatlan agrármérnöki, pszichológia, gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés és alkalmazott közgazdaságtan szakok bevezetését javasolja. Az osztatlan képzés visszahozásával az érintett szakokon gyakorlatilag megszűnik a mobilitás lehetősége a külföldi egyetemek és hazaiak között, megkérdőjeleződik a képzés nemzetközi elismertsége, és például a pszichológia szak esetében az angol nyelvű képzés is ellehetetlenül, kockázatossá válik nemzetközi akkreditációjuk. Az építőművészek eddig osztatlan képzése viszont osztottá válna.

A megszüntetett szakokat nagy részben lehetősége lesz az intézményeknek legalább szakirányként más képzésbe illeszteni, mégis lesznek további szakok, melyek kiesnek a rostán: így gyakorlatilag megszűnik a filmelmélet, mivel eddig a szabad bölcsészet szakirányaként oktatták, a tervezetbe azonban nem került bele. Ugyanakkor a kommunikációképzés megmenekült.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem azonban a jövőben megtarthat olyan szakokat, amelyek nem indulhatnak más intézményekben, így monopolizálja az állam a számára kedves intézménynek a különböző képzéseket.

A tervezet egyértelmű pozitívuma, hogy hosszú évek után emelkedik a hallgatók után az intézményeknek járó képzési normatíva. Az állam a jövőben 119 000-ről 215 000 forintra növeli az összeget hallgatónként, a doktori képzésben részt vevők után 1,2 milliót, a köztársasági ösztöndíjban részesülők normatívája 340 ezerről 440 ezerre nő évente, a kollégiumi-diákotthoni elhelyezés normatívája 210 ezerre, a lakhatási támogatásé 60 ezerre, a tankönyv- és jegyzettámogatás, valamint a sport-, és kulturális tevékenység normatívája 15 400 forintra emelkedik évente.

A doktori képzések államilag finanszírozott időtartama 8 félévre emelkedik, azonban a képzés két éves díját meg kell téríteni, ha a doktorjelölt részbeszámolási kötelezettségét nem teljesítette vagy az eredménytelen volt, vagy nem nyújtotta be doktori értekezését.

A hallgatói önkormányzatok tisztségviselői a jövőben legfeljebb két évig tölthetik be tisztségüket, de képviselőnek továbbra is megválaszthatók. Részben a törvény így megakadályozná, hogy bizonyos hökösök kisajátítsanak tisztségeket, de azt továbbra sem oldja meg, hogy a kialakult érdekkörök váltásban baráti alapon forgassák egymás között a tisztségeket. Ugyanakkor számos ügyben nem vétózhatnának a hökök, amiben eddig igen – a kutatási fejlesztési irányok kialakítását és számos gazdasági jellegű döntést ezentúl a hök érdemi befolyása nélkül alakíthatná ki az egyetem vezetése.

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!